aktuális

Kincsem 150

1874. március 17-én látta meg a napvilágot Kincsem, a verhetetlen versenyló. Blaskovich Ernő javította ki azokat az újságírókat, akik még Kincsem harmincharmadik győzelme után is veretlennek hívták. Erre mondta a gazdája, hogy „Az én lovam nem veretlen, hanem verhetetlen”.

Igen jó rálátása volt lovának teljesítményére, mert a következő több mint húsz versenyben sem tudták utolérni, csak örökösen hátulról a patáit láthatták. Négy év alatt Európa leghíresebb lóversenyterein, majd a Csatornán is átkelve és az angolokkal is megküzdve ötvennégyszer futott és mindannyiszor nyert. A telivértenyésztés történetében ilyen teljesítményt nem ért el telivér.

1879. október 21-én, a rákosi pályán (az első magyar hivatalos lóversenypálya) a 2400 méteres Kanca-díjban tíz hosszal „tetszés szerint” nyerte utolsó versenyét. A másnapi sajtóban az egyik megszólaló így írt Kincsem utolsó versenyéről: „Ez volt utolsó, ötvennegyedik futása és ötvennegyedik győzelme annak a lónak, amilyen nem volt és nem is lesz soha!”

1875 kora őszén érkezett a Duna partján elterülő ligetes Gödre az Angliából hazánkba települt Hesp Róbert akkor kiépített istálló- és tréningtelepére. Itt kezdődött felkészítése a hosszú, négy éves verseny-pályafutására. Győzelmei közül a turf világa az a Goodwood Cup-győzelmét emlegeti, amikor felvállalta, hogy a lóversenyzés őshazájában az akkori idők legjobb angol versenylovaival is megmérkőzött. Ez volt az a nagy győzelem, amelyen tenyésztője, Blaskovich Ernő is jelen volt. A goodwoodi pályán óriási ovációban törtek ki az akkor kint lévő magyarok: gróf Batthyány, gróf Festetics és Harkányi gróf, akinek kölcsönadott zsakettjében és cilinderében ment fel Blaskovich a richmondi herceg kérésére a díszpáholyba, aki gratulált e kiváló versenyló tulajdonosának.

Kincsem a mai napig figyelmet kelt világraszóló teljesítményével

E versenylovat magyar emberek tenyésztették és magyar tréningben nevelve érte el sikereit, de feltétlen érdemei vannak e sikerekben az angolból magyarrá vált trénerének, Hesp Róbertnek és a szintén angol zsokéjának, Michael Maddennek. Hesp mester utódai lóversenyzésünkben ma is komoly szakmai szerepet töltenek be, ezzel is emelve versenyzésünk színvonalát.

Diáktársam, Fráter Zoltán, aki az iskolák befejezése után lexikonszerkesztő lett, e sorok írójának javaslatára bevette Kincsemet az 1989-ben megjelent kétkötetes Akadémiai Kislexikonba – egyetlen nem személyként. Ezt a gyakorlatot későbbiekben a többi lexikonszerkesztő is alkalmazta. Engem ez boldoggá tesz.

Az idei évben a magyar lóversenyzés éves programjában a legnagyobb futam a szeptember végén megrendezendő Nemzetközi Kincsem Díj. Kiemelt szerepet kap a verseny, amelyre már több külföldi ország is jelezte részvételét. Az évforduló körüli napokban több ponton megemlékezünk a szögsárga kancáról és a Kincsem Parkban megkoszorúzzuk Kincsem szobrát, Tóth Béla remek műalkotását.

Száraz György, a Magyar Lovaregylet elnöke

Címlapképünk 2017. április 27-én, a Kincsem-szobor avatásakor készült, melyen Szabó Zsuzsa, a gödi József Attila Művelődési Ház igazgatója, Tuzson Bence, Göd országgyűlési képviselője és Markó József, Göd akkori polgármestere látható. Fotó: KesziPress

Még szintén érdekelheti...