A szentmisét dr. Beer Miklós püspök celebrálta

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára, a váci térség országgyűlési képviselője elmondta: a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy az ENSZ-nél kezdeményezze a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja kijelölését, ilyen megemlékezés ugyanis mindmáig hiányzik. A kezdeményezés szakmai előkészítéseként Szijjártó Péter külügyminiszter a közelmúltban levéllel fordult a V4 országaihoz-, az EU-, illetve a NATO-beli partnereihez, ebben megosztotta a határozat tervezetét.

Dr. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője

Az államtitkár utalt rá, hogy korábban nyolc magyar és tíz amerikai képviselő kérvényezte már az ENSZ főtitkáránál a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja kijelölését, ám nem jártak sikerrel.

Rétvári Bence felidézte, hogy a II. világháború alatt és azt követően sok százezer magyar állampolgár került a Szovjetunió internáló, hadifogoly, átnevelő és Gulág táboraiba. 700 ezer és 850 ezer közöttire tehető a magyar elhurcoltak száma, az ő sorsuk a bűn nélküli büntetés, az ok nélküli megtorlás volt. Közülük minden negyedik nem térhetett haza – emlékeztetett.

– Ma, amikor végre lehetőségünk van arra, hogy kimondjuk, amit gondolunk, és kiálljunk származásunk, kereszténységünk, nemzetünk mellett, kötelességünk és felelősségünk beszélni a közelmúlt ilyen identitásformáló éveiről – emelte ki Rétvári Bence.

Dr. Csuka Tamás református püspök

A szentmise utáni templomi ünnepségen Csuka Tamás váci református püspök a mindennapi életben is tetten érhető igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint ilyen felháborító igazságtalanság érte jó barátját, a gyöngyöspatai iskola volt igazgatóját, akit elüldöztek, meghurcoltak, miközben a városban bizonyos helyi csoportok részéről ma is rendszeres erőszakosságok, önkényeskedések borzolják a légkört.

Felháborítónak nevezte, amit a váci fegyházban tapasztalt - ahová 90 óta rendszeresen bejár -, hogy a  fogvatartottak nevetve mesélték; amikor a Helsinki Magyar Bizottság látogatóba jött, akkor gyufásskatulyákban kérték be a csótányokat, és egymásnak adogatták a zárkában, így bizonyítva, hogy milyen nehéz körülmények között élnek, a cellák embertelen viszonyait.

A református püspök a málenkij robotra elhurcoltak egyik túlélőjének írásából idézve döbbentette rá az emlékezőket – leginkább a ma ifjú generációit – a kommunista diktatúra kegyetlenségeire, a családjuktól, hazájuktól távol robotoló áldozatok szenvedéseire.

Neubauer Rudolf, Kismaros polgármestere

Neubauer Rudolf, Kismaros polgármestere beszédében méltatta az elhurcoltak emberi, és szakmai helytállását, a táborokban tanúsított példát mutató bátorságukat és a barátságukat, amely sokak számára a túlélést jelentette. A településvezető emelkedett hangon emlékezett meg a málenkij robot áldozatairól, és azokról, akik sok szenvedés után hazatérhettek. A túlélők közül a megemlékezésen jelenlévő három idős embert virággal köszöntötte Neubauer Rudolf polgármester.

Az ünnepi szentmise és a megemlékezések után Rétvári Bence államtitkár, Neubauer Rudolf, Kismaros polgármestere, Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere, Zebegény Önkormányzata képviselői, a civil közösségek, a résztvevők koszorút és virágot helyeztek el a Gulágra Kismarosról elhurcolt, meghalt áldozatok emlékére felállított emléktáblánál.

A megemlékezés után: a túlélők közül ketten, Mohrné Poldauf Mária és Mohr Tibor Neubauer Rudolf polgármesterrel