Tóth Eszter főkertésszel beszélgettünk, aki egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy egy olyan élhető zöldváros legyen Dunakeszi, ahol szívesen sétálnak az emberek, és állnak meg egy-egy ponton akár csak leülni, gyermekeikkel játszani, vagy egy szép, virágos környezetet lefotózni.

- Szeptemberi főkertészi kinevezése előtt hogyan tekintett Dunakeszire, lakókörnyezetünkre, parkjainkra, tereinkre?

- Zalai lány vagyok, nagy tölgyesek és bükkösök által körülvéve nőttem fel, így a természet szeretete, a fák és növények ismerete már gyerekkoromban belém ivódott. Ezt a környezetet keresve költöztünk hat éve Gödön erdő mellé. Dunakeszi zöldfelületeit felhasználói szinten ismertem, mint a Duna-parti területeit sárkányhajó versenyek kapcsán, vagy a part mentén evezve, illetve a játszótereit jártam be gyermekeimmel.

-  Az eltelt alig fél év alatt sikerült feltérképezni Dunakeszi környezeti állapotát? Mit mutat a város „zöld kórlapja”, milyen „gyógyterápiát” dolgozott ki, hogy siker koronázza az önkormányzat 2019-ben meghirdetett Dunakeszi Zöld Programját?

- Az elmúlt években, a városban a zöldfelületek kezelése nem működött tervszerűen, a szükséges napi szintű fenntartási feladatokat elvégezték, de hosszú távú koncepció nem volt. Első körben a városi zöld vagyont térképezem fel, majd egy rövid, egy közép és egy hosszú távú stratégiát dolgozok ki a zöldfelületekkel való gazdálkodásra. A rövid távú a következő 2-5 évet, a középtávú a következő 10 évet, a hosszú távú pedig a következő 50 évet jelenti. A stratégiai program magába foglal - figyelembe véve a zöldfelületek jelenlegi állapotát - egy felújítási ütemtervet, ezzel párhuzamosan pedig az új rekreációs zöldfelületek létrehozását, új, a várost körül ölelő zöldsávok kialakítását, mivel ezek jelentősen javítják a városlakók életminőségét.

- Melyek Dunakeszi legjobb adottságokkal rendelkező városnegyedei, hol érhető leginkább tetten a tudatos, a városképbe illő parkosítás, fásítás?

- Legjobb adottságokkal rendelkező területek véleményem szerint a Duna-parti területek, a vízpart közelében fekvő városrészek. A lakótelepek tervezésekor volt tetten érhető a zöldfelületek tervezettsége. Nagyon izgalmasak a régi tervpályázati anyagok. Tervet dolgoztak ki még a fekete fenyővel történő véderdők kialakítására, de itt a cél nem a rekreációs terület létrehozása, hanem a homok megkötése, és a széltől való védelem volt. Nagyobb parkjaink, mint az Ordas Lajos park kialakítása is tervezett zöldfelületfejlesztés volt. A növényanyag azonban ezeken a területeken felújításra, ápolásra szorul.

 - Ön szerint hol vannak gondok, miben és hogyan kell változtatni, hogy kedvezőbb irányba forduljanak a folyamatok, hogy Dunakeszi még szebb, ligetesebb, vonzóbb lakóhellyé váljék?

-  A probléma a kiöregedett növényállományban, illetve a sokszor toldozgatott, foldozgatott fejlesztésekben, vagy a mára már elavult technológia alkalmazásában rejlik. Itt nem kell mindig a hatalmas fákra gondolni, hiszen sokszor a 30 cm-es törzsátmérőjű ezüstjuharok válnak veszélyessé, száradnak el. Igyekszünk a veszélyes fasorokat, facsoportokat minél hamarabb lecserélni olyan fafajokra, amik a helyi klimatikus, és talajviszonyokat figyelembe veszik, illetve ellenállnak a városi terhelésnek. A frissen elültetett fákat pedig próbáljuk védeni, és ápolni és megfelelő indító „energiával” ellátni.

 Sokszor egy-egy ponton felgyűlik az esővíz, aminek az elvezetése gondot jelent, vagy túl drága lenne. A problémát igyekszünk esőkert kialakításával megoldani. Az útról a zöldsávba vezetjük a vizet, és ott egy mély kavicságy tetején olyan növényeket ültetünk, amik bírják az időszakos szárazságot, és az időszakos vízzel való borítottságot is. A növények a nagyfokú vízfelszívó képességükkel segítik az összegyűlt víz gyorsabb elpárolgását. Gondot jelent még nyáron a parlagfű. A kritikus, az önkormányzat tulajdonában álló területeket igyekszünk olyan magkeverékekkel bevetni, amik elnyomják ezt a jellemzően ruderális, elhanyagolt, nem művelt területeken növő növényt. Több kísérleti pontot alakítunk ki a városban; lesz olyan terület, melyet virágos gyepkeverékkel, lesz, amit magas szárazgyep társulással, de lesz, amit rozzsal vetünk be.

- Az Önkormányzat öt év alatt 5000 fát telepít Dunakeszin, ami azzal is jár, hogy néhány helyen kénytelenek kivágni a tájidegen, elszáradt, balesetveszélyes egyedeket. A nagy ívű terv megvalósítása elkezdődött, ami azzal is jár, hogy vannak, akik felemelik szavúkat a kivágott fák védelmében. Mennyire helytállóak a kritikai megjegyzések, bírálatok? Egyébként egy-egy területen milyen szakmai elképzelés alapján ültetik el az új fákat?

- Az, hogy kivágjuk a balesetveszélyes és elszáradt fákat kötelező feladat, annak érdekében, hogy egy akár halálos balesetet is megelőzzünk. A tájidegen, magról nőtt fákat a védett Natura 2000-es területeken és azokon a helyeken vágjuk ki, ahol vezeték alatt van, vagy veszélyezteti az épületállományt, a közlekedést, vagy egy tervezetten ültetett egységes fasort. A fasorok ültetésénél elsősorban a helyi talaj és klimatikus viszonyokat, kitettséget veszem figyelembe. Szívesen próbálok ki új, eddig nem ismert, de jó tűrőképességgel rendelkező újonnan kifejlesztett fafajtákat, erre jó példa a szívlevelű éger a Klapka utcába. A fák ültetésénél igyekszünk az új Faültetési szabvány irányelveit figyelembe venni, ügyelve az ültetőgödör méretére, a talajcserére, a karózásra, a törzsvédelemre, és az indító metszés elvégzésére, amit még márciusig meg kell tennünk az újonnan elültetett egyedek egy részénél.

-  A város főkertészeként milyen szakmai koncepció mellett kötelezte el magát? Öt éves távlatban gondolkodva milyen városképet vizionál Dunakeszi közel 45 ezer lakója számára?

- Szeretném minél hamarabb kidolgozni Dunakeszi új zöld infrastruktúra hálózatát, illetve egy arra épülő, az elemeit folyamatosan fejlesztő zöld stratégiát. Szeretném, ha zöldfelületeink a városlakók által használhatóak, és ténylegesen használtak és kedveltek is lennének. Ezzel párhuzamosan pedig kidolgozni, segíteni a fenntartás és folyamatos minőségi szinten tartás rendszerét. Célom, hogy egy olyan élhető zöldváros legyen Dunakeszi, ahol szívesen sétálnak az emberek, és állnak meg egy-egy ponton akár csak leülni, akár játszani, akár a virágkiültetést fotózni, mert ez azt jelenti, hogy használják a zöldfelületeket és javul az életminőségük, nő a boldogságszintjük.