Kosztolánczy György vezérigazgató szerint 2019-ben fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac, hiszen a nyári hónapokban az otthonteremtési támogatások, és az új állampapírok bevezetése megszüntette a túlfűtöttséget. A befektetők új megtakarítási lehetőséghez jutottak, a családosok pedig kivártak, a tranzakciók száma emiatt őszre jelentősen visszaesett. Az utolsó negyedév azonban már a tavalyi szintet közelíti, és a vevők jellemzően komoly vételi szándékkal keresnek ingatlant – tette hozzá.

A szakértő szerint mindez arra utal, hogy számottevő változás jövőre sem várható, legfeljebb az áremelkedés mértéke csökkenhet, de tavasszal újra élénkülhet a kereslet. Kosztolánczy György arra számít, hogy akkorra ismét egyre több befektető jelenhet meg az ingatlanpiacon, ha azt látják, hogy elmarad a visszaesés.

Az agglomerációs kereslet várható felfutását azzal magyarázta, hogy mind Budapest, mind a vidéki nagyvárosok körül csekélyebb volt a drágulás mértéke, így itt még mindig lehet kedvező áron jó adottságú ingatlanokat venni.

A rendezvényen az ingatlanközvetítő cég elemzési vezetője bemutatta a 25 ezresnél népesebb magyarországi települések élhetőségi rangsorát. Soóki-Tóth Gábor kifejtette, hogy a listán csekély az évenkénti átrendeződés, hiszen az élen is a főváros belső kerületei állnak, míg a vidéki települések közül Veszprém és Eger vezet. Utánuk a nagyobb megyeszékhelyek, a főváros környékéről pedig Budaörs és Szentendre következik – szemlézte azuzlet.hu írását a napi.hu.

Az ingatlanpiac árai rendszerint illeszkednek az életminőségi mutatókhoz, de Budapest külső kerületei túlárazottak az adottságaikhoz képest, hiszen az ott élők rendszerint ingáznak, így sok alapszolgáltatást másutt vesznek igénybe – fűzte hozzá a szakértő. Az Otthon Centrum bemutatott elemzése is megerősíti, hogy az ingatlanvásárlást nehezen mérhető körülmények is befolyásolják, így a közlekedésen túl a természetes és az épített környezet, vagy a helyi közösségek jellemzői is.

Soóki-Tóth Gábor kitért arra is, hogy az átlagárak elfedik az ingatlanok értékkülönbségét. Ez főképp a családi házaknál jellemző, a panellakások között sokkal kisebb a szórás. A 2014 óta tartó drágulás miatt az árak ma már jóval meghaladják a válság előtti szintet, de – mint fogalmazott – ez nem tekinthető túlértékeltségnek, sokkal inkább a jól behatárolható területeket érintő, nagyon erős kereslet hatásának.

A tulajdonosokat tapasztalatai szerint az eddigi áremelkedés sem ösztönzi nagymértékben eladásra, de az albérletpiacot látva nem tartja kizártnak új ingatlanpiaci termékek megjelenését. Véleménye szerint a tanulmányok, vagy a munkaerőpiaci indulás idejére volna igény átmeneti megoldásokra, de olcsóbban, mint amit ma a diákszállók kínálnak. Az elemző úgy véli, hogy kedvező szabályozási környezettel ösztönözni lehetne olyan ingatlanok építését, amelyek fiatalok rövid távú lakhatását biztosítanák, és némileg kiegyensúlyoznák az ingatlanpiacot.