Számos nemzeti ünnepünk közül az egyik legrégebbi augusztus 20-ához fűződik, melyen együtt ünnepeljük Szent István király napját, a magyar államalapítást, de ez a nap egyben az állam ezeréves folytonosságának emléknapja, valamint az új kenyér ünnepe is. Városunkban immár hagyományos módon a Jézus Szíve templomban, ünnepi szentmisével kezdődött az államalapítás emléknapja, ahol ezúttal is felszentelték a frissen sütött új kenyeret. Az egyik legrégibb hagyomány augusztus 20-ai kenyéráldás, ugyanis az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ilyenkor a nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik, és végül szétosztják a darabjait.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete. Szent István a magyarok számára a nehezen, áldozatok árán megteremtett egység szimbóluma. A végső letelepedés, a meggyökeresedés és a jövő építésének jelképe. Dunakeszin immár hagyomány, hogy késő délután a város fő terén ünnepi műsor keretében emlékeznek meg az államalapító királyról és művéről, az immár több mint ezer esztendős Magyarországról. Idén először a Dunakeszi Koncertfúvósok színvonalas előadását élvezhette az egyre nagyobb számú közönség – a zenekart Szilágyi Szabolcs Balázs vezényelte –, majd este Dióssi Csaba, városunk polgármestere köszöntötte a teret teljesen betöltő tömeget.

„Nagy öröm a számomra, hogy ennyien gyűltünk össze ünnepelni. Mi, magyarok mindig is hazában, nemzetben és közösségben gondolkodtunk, így nem véletlen, hogy a több tucatnyi nép közül, amelyek a Kárpát-medencében akartak letelepülni és államot alapítani, egyedül mi, magyarok voltunk képesek fennmaradni. Államalapító királyunk mesterművére egy igazán különleges produkcióval emlékezünk, hiszen az István a király kultikus műben minden benne van, amire a magyarok büszkék lehetnek” – jelentette ki Dunakeszi polgármestere.

Dióssi Csaba után a térség országgyűlési képviselője, Tuzson Bence lépett a mikrofonhoz, és ünnepi beszédét azzal kezdte, augusztus 20-a az országunk születésnapja, és most ünnepeljük azt a több mint egy évezredet, melyet a magyarság már eltöltött a Kárpát-medencében.

„Régi uralkodóink, Szent István, Szent László vagy éppen Hunyadi Mátyás mindig a magyarság jövőjéért dolgoztak, cselekedtek, és nekik is köszönhető az, hogy az Európai Unióban Magyarország mellett Franciaország volt egyedül képes ezer esztendőt államként megélni. Éltünk elnyomásban, vagy csak egy talpalatnyi szabad földön, a magyar állam mindig étezett” – hangoztatta a politikus.

Hozzátette, a jelenlegi vezetők elsősorban a családokat erősítik meg, hiszen ha ez a közösség, valamint a gazdaság erős, akkor maga az ország sem kiszolgáltatott mások számára. Tuzson Bence úgy vélte, mindenképpen meg kell őriznie a magyaroknak a saját identitásukat és a nyelvüket, mert ez az összetartozásuk legfontosabb jele.

„Dunakeszi az élen jár abban a fejlődésben, ami országszerte tapasztalható, pedig ez az egyik legfiatalabb város. Óvoda, iskola és úthálózat épült a településen, míg a következő évben a kultúra erősítése lesz a legfontosabb, aminek egyik pillére az új középiskola lesz. Az a legfontosabb feladatunk, hogy az eddigi eredményeinket továbbvigyük. Jó élni Magyarországon, de a legjobb Dunakeszin” – zárta ünnepi beszédét Tuzson Bence.

Ezt követően jött a csoda, amit csak a legendává nemesedett rockopera, az István a király tud adni a közönségnek. A 2014-es előadáshoz képest több változás is volt az idei darabban: nem a teljes művet állították színpadra, csak annak a keresztmetszetét, ami azt jelenti, hogy az opera nem teljes színpadképpel mutatták be, ugyanakkor a legnépszerűbb dalok és táncok láthatók és hallhatók voltak. A produkció ezúttal élő zenekari kísérettel került bemutatásra, amiben dunakeszi művészek is részt vállaltak Farkas Pál vezénylete mellett: az Esni Fog Együttes, az EtvieDanse Táncegyüttes, a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar, a Dunakeszi Városi Vegyeskar, valamint a Kőrösi Táncegyüttes. A táncokat Nagy Márta és Tóth Zoltán táncpedagógusok tanították be.

És amikor utoljára hangzott fel, miszerint felkelt a mi napunk, István a mi urunk, elkezdődött a tűzijáték, amely Havasi Balázs zongorajátékának kíséretében pazar, és valóban ünnepi látványt nyújtott a tömeg számára. A végén felzúgó taps egyértelműen jelezte, az ünneplők elégedettek voltak mindennel, amit ezen a napon a város vezetése nyújtott számukra, és miközben a tömeg elindult hazafelé, itt-ott felhangzott:

„Szállj fel a csillagokba,

Szél könnyű szárnyán szállj,

Kárpátok gyűrűjéből

Szállj fel szabad madár!”

Ez is bizonyította, hogy az előadás különleges élményként maradt meg a nézőkben.