A MÁV 1911-ben kezdte meg Dunakeszin egy új főműhely és egy lakótelep építését. Az első világháború után számos, a trianoni határon kívülről érkező család lelt itt új otthonra, de a Budapest istvánteleki főműhelyből szinte a teljes személyzet is ide települt át. A főműhely vezetője 1926-tól Lányi Ferenc lett. Az itt élők nagy része katolikus vallású volt, de a telep túl messze feküdt a Szent Mihály-templomtól, ezért 1928-ban külön egyházközség alakult. A miséket a művelődési ház nagytermében, majd az MÁV Elemi Iskola alagsorában kialakított szükségkápolnában tartották meg. 1929-ben kértek és kaptak engedélyt egy orgona megépítésére, amelyet a főműhelyben késztettek e, és 1930. június 1-jén Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek (1927–1945) áldott meg.

Lányi Ferenc mindent megtett azért, hogy Műhelytelepnek temploma legyen. Erre végül 1940-ben kaptak engedélyt. Az új templom terveit Pázmándy István, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa készítette el. Az építési munkálatok 1942 őszén kezdődtek meg vitéz Katona Mihály építőmester, Balogh György építő és Urbán József alagi főpallér vezetésével. Az alapkőben a templom alapító iratát, továbbá pénzérméket helyeztek el. 1943 nyarán már álltak a templom falai, a belső kialakításához a főműhelyi dolgozók nyújtottak segítséget.

A Csík Lajos vezette asztalosműhelyben készültek a nyílászárók, a gyóntatószék, a sekrestyeszekrény, de a bejárati ajtók és a padok is. A lakatosműhely gyártotta az ajtózárakat és a díszvereteket. A két réz szenteltvíztartó Zarnóczi Sándor, a templom előtti kandeláber Bartos Péter, a toronysisak Győrváry Ferenc és Kaposváry Gyula bádogosok munkáját dicséri. A toronysisak felemeléséhez egy különleges szerkezetre volt szükség, amelyet Káldos Endre művezető tervezett. Az áldoztatórácsot, a jelzőcsengőt, a húsvéti gyertyatartót és a virágtartókat Wetzl Ferenc és Kállós György főműhelyi díszkovácsok készítették. A bejárati ajtó feletti Jézus Szíve sgraffito-kép Szanka József aranyozómester munkája.

A templom belső, fából készült berendezési tárgyait, így a padokat is Csizmadia Károly faszobrász irányításával készítették. A Mária-oltárt és a szószék faragványait Antal A. József iparművész készítette. A templom belsejének festését Csetényi Antal iparművész tervezte meg, és az elkészítés főkoordinátora is ő volt. Irányítása alatt a főműhelyi kőművesek, illetve Szanka József aranyozómester dolgozott.

A templom felszentelését illetően „Végre június 29-ében állapodtunk meg reggel 7 órában. A püspök úr a MÁV sínautóbuszán megjelent, ugyancsak B[uda]pestről az igazgatóság népes küldöttségben. A szentmise és benedikálás s utána a reggeli simán folyt le, környékünket kikerülték a bombázók. […] Rajter Lajos karnagy külön misét írt ez alkalomra, melyet a Magyarság férfiénekkara nagyszerűen adott elő.”

A hívek használatba vették hőn áhított templomukat, de annak tornyát és főhajóját hamarosan találatok érték, amelyek restaurálása az idei évben zárul le.