A XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb költőjére emlékező alkotás egy verseskönyv szétnyitott lapjain álló verstöredék. Bíró Ferenc, helyi képzőművész művének avatására május 25-én délután nagyon sokan érkeztek a nagyközségből tiszteletadásra, felidézni Radnóti alakját, a Sződligeten töltött napokat. Az esemény alkalmából Bőcs Mihály helyi lokálpatrióta kitartó kutatómunkáját dicsérő, a költő által Sződligetről küldött levelezőlapokat, dokumentumokat, újságcikkeket tartalmazó kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők.

Az avatóünnepség bevezetőjében Juhász Béla idézte fel Radnóti Miklós településen töltött napjait. A polgármester kitért az itt töltött munkaszolgálatos időszakot követő tragikus végű folytatásra, kiemelve, hogy halálát nem az ellenség, hanem a hatalmat kiszolgálni kész, agymosott katonák embertelensége okozta.

Az esemény szónoka Parti Nagy Lajos volt, aki emlékező beszédében szólt a költő életét lezáró időszakban írt verseiről, azok humanista kicsengéséről, életszeretetéről. Kifejezte elismerését a szobor alkotójának a szép, elegáns, egyszerűségében megrendítő könyvplasztikáért. Felidézte a szoborötletet szülő Bori notesz történetét, tartalmát. A Kossuth-díjas költő, író kiért arra is, hogy Radnóti úgy volt magyar költő, hogy nem emelte ki és hasonlította össze magyarságát másokéval. Végül azt kívánta, hogy a költő sződligeti emlékműve emlékeztessen az életre, Radnóti Miklósra, a szellem, az európai humanizmus legyőzhetetlenségére.

Ezt követően Juhász Béla és Parti Nagy Lajos közösen leleplezte az emlékszobrot, majd Tóthné Kovács Krisztina, a Sződligeti Közösségi Ház vezetője szavalta el Radnóti Miklós egy versét. Az esemény záró részében a Hamsa zenekar klezmerkoncertje adott méltó befejezést a nagyközség Radnóti előtti tisztelgő felemelő ünnepségének.