- Honnan jött az ötlet és pontosan mi az a Dunakeszi sportmodell, amit ha jól tudom, a Magyar Olimpiai Bizottság is észrevett és példaként mutogat? – kérdezte Dióssi Csaba polgármestertől a műsorvezető, Zelinka Ildikó.

- Nem volt ez előre kitalálva, hogy Dunakeszi a sportok városa lesz, és lesz egy ilyen modell. Talán onnan indult az egész; fontosnak tartottuk és célkitűzésként fogalmaztuk meg, hogy, a Duna menti Dunakeszin minden ember tanuljon meg úszni. Akkoriban ez igazán újszerű vállalás volt, mert Dunakeszinek nem volt tanuszodája, és ezért a diákokat szervezett formában Káposztásmegyerre vittük úszásoktatásra. Az olimpiai bajnok úszó, Kovács Ágnes és szakmai stábja garantálta, hogy minden gyerek elsajátítja az úszás alapjait. Nagyon jól együttműködünk a dunakeszi iskolákkal, nagyon nagy volt a nyitottság, emiatt aztán bekerült a tanrendbe is az úszásoktatás. Emellett az is jó hír, hogy már több mint egy éve elkészült a városi tanuszodánk is.

- Mi volt előbb? Az, hogy kellett egy sportprogram, vagy az, hogy a létesítményeket elkezdték fejleszteni? Mi vonzotta a másikat?

- Az az igazság, hogy párhuzamosan ment a kettő. A városi uszoda több évtizedes vágya és igénye volt a dunakeszieknek. A kérdés szinte folyamatosan napirenden volt, míg végre sikerült megoldanunk. Egymást erősítő folyamatról beszélhetünk, ami az úszásoktatással indult, majd a mindennapos testnevelés előnyeit felismerve különböző sportágakat sikerült beépíteni az iskolai tanrendbe. Elsőként a helyi tenisz klub jelentkezett, hogy ők szívesen vállalják az első osztályos tanulók teniszoktatását, és a sikerük, az ötlet népszerűsége miatt egyre több sportág képviselői ismerték fel az iskolai testnevelés keretében rejlő oktatás lehetőségét, és előnyeit – mondta a polgármester, aki ezt követően részletesen ismertette az iskolák és a sportágak, szakosztályok eredményes együttműködését.

Az országos hírnévre szert tevő Dunakeszi sportmodell keretében évekkel ezelőtt indították útjára az Ovi-foci programot, amely ma már három óvodában működik. Az általános iskola első osztályában a már említett teniszoktatás szerepel, a másodikosoknak a Magyarországon is új sportágként bevezetett korfball kínál sportolási lehetőséget. Harmadikban az úszásoktatás mellett a kézilabda és a judo a választható sportág.

- Mindegyik nagyon népszerű. A gyerekek és szüleik is nagyon nyitottak, akik örömmel fogadták a bővülő sportolási lehetőségeket – ismertette Dióssi Csaba, aki a műsorban elmondta azt is, hogy az óvodások számára Újpesten biztosították a korcsolyaoktatását.

– A korcsolyázás is nagyon népszerű a kicsik és a felnőttek körében. Ezért, immár több éve, hogy az adventi időszakban a főtéren felépítjük a fedett jégpályát, melyen november 1-től január 31-ig ünnepi környezetben hódolhatnak kedvenc sportáguknak a dunakesziek. A korcsolyaoktatás létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy újpesti egyesület jelentkezett a csereoktatásra. Már van jégkorong szakosztályunk is. Sőt, vannak olyan fiatalok is, akik egyesületi formában, magasabb szinten korcsolyáznak – hangsúlyozta a polgármester.

A műsorvezető, Zelinka Ildikó felvetésére; - Ez azt is jelentheti, hogy a klubok, az egyesületek az élsport számára „kicsemegézik” a legjobbakat? - Azt gondolom, valahogy ez együtt működik. A mi szándékunk az volt, hogy minél több sportágat megmutassunk a gyerekeknek és iskolarendszerbe vezessük be mindezt. Azt szeretnénk, ha ez a mozgáskultúra már egészen kiskortól része lenne a gyerekek életének – válaszolta Dióssi Csaba.

A beszélgetés során az is kiderült, hogy a gyermeküket elkísérő szülők számára is megteremtette a sportolás lehetőségét az önkormányzat, akik a sportpályákon kocoghatnak, futhatnak, igénybe vehetik a szabadtéri fitnesz pályát, vagy a több funkciós műfüves pályákat.

Az interjú végén a riporter azt a kérdést feszegette, hogy a program milyen hatással van az emberekre, az eredmények visszaigazolják-e, hogy jó gondolt volt-e a sport ilyen színtű támogatása?

- Az eredmények, a sportoló fiatalok, és felnőttek számának imponáló növekedése egyértelműen azt igazolja, hogy igen. Az egész sportkoncepciót arra a stratégiai megállapodásra építettük, melyet Dunakeszi egy régi egyesületével kötöttünk, amely onnantól kezdve Városi Sportegyesület Dunakeszi néven működik. Az önkormányzat ezt az egyesületet támogatja, amely annyira vonzó, hogy noha még csak pár év telt el és máris közel három ezer igazolt versenyzője van. A VSD 15 szakosztályában, 23 sportágban elsősorban az utánpótlásnevelésre és tömegsportra koncentrálunk. Ez a terepünk, a gyerekekkel szeretnénk foglalkozni. Célunk, hogy minél több sportolót bevonzunk a mozgás világába, ami azonban azzal is jár, hogy ez a fajta bázis előbb utóbb egy komoly versenysport centrummá fejlődik. Méltán mondják rólunk, hogy Dunakeszi sportok a városa – mondta Dióssi Csaba polgármester, aki befejezésül említést arról is, hogy megkezdődött két kézilabdacsarnok építésének az előkészítése.

A jó idő beköszöntésével májusban idén is folytatódik a Duna-parti Katonadombon a Mozdulj Dunakeszi tömegsport rendezvény, melyen heti három alkalommal országos hírű fitnesz és aerobik oktatókkal együtt sportolhatnak a dunakesziek.