A jelen lévőket Farkas Pál intézményvezető köszöntötte, s elmondta, hogy a tárlatsorozat keretében a falakon látható alkotásoktól minden alkalommal színesebbek, érdekesebbek a zenei programok. Ez azért is fontos, mert a tanszakok sorában rangos helyet kapnak a fiatal képzőművészek. Alkotásaikból május 7-én nyílik majd kiállítás.

   Az évszakok egymástól elkülöníthető változása mindannyiunk számára érzékelhető, észrevehető, ám mégis egységes egészet, a természet örök körforgását jelenti. A fotóművésznő kiállított képei is ezt az egységet jelenítik meg.

   Tárlatnyitó beszédében dr. Molnár György, városunk jegyzője, fotóművész, a DunArt Képzőművészeti Egyesület tagja, nemkülönben Jancsik Beáta férje is azt emelte ki, hogy párja a természetfotózás szerelmese, „munkáinak nagyobb hányadát azok a felvételek teszik ki, amelyeken a természetet, a tájak szépségét mutatja meg… Látásmódja eltér egy átlagemberétől, a dolgokat a megszokottól eltérő látószögből, vagy különleges fényviszonyok között, vagy közelebbről, esetleg távolabbról szereti megmutatni… A kiállított alkotásokon a négy évszak változásait követhetjük nyomon… Ezeknek a képeknek a hangulata meghatározó, a képek mondanivalóját tulajdonképpen azok az érzések adják, amit a befogadó akkor érez, amikor rátekint… A fotós számára a témák tárháza igen nagy…az alkotásnak e formája megköveteli, hogy amikor a fotográfus elkészíti a képet, tudjon mértéktartó lenni. Ne a mindent akarja megmutatni, hanem csupán egy pillanatot, egy villanást, egy részletet. De ebben az egy – rögzített pillanatban benne kell lennie mindannak, amit az alkotó közvetíteni kíván… A kiállított képekben ezek maradéktalanul visszaköszönnek, Bízom benne, hogy mindezek megtekintése közben az évszakokhoz kötődő hangulatok felébrednek és kellemes érzetet nyújtanak.”

   A megnyitó beszédből megtudhattuk, hogy Jancsik Beáta 2012-ben, házasságkötésüket követően kezdett megismerkedni a fotózásnak azzal a magasabb szintű módszerével, amely túlnő az „egyszerű” hobbi szintű fényképezésen. Fokról fokra jutott el addig, hogy a DunArt Képzőművészeti Egyesület elnöke, Peti Sándor meghívta egy egyesületi tárlatra. Idővel tagja is lett a városban jól ismert alkotóközösségnek, gyarapodott a csoportos tárlatokon történő részvételének a száma és a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Országos Elnöksége által kiírt országos képzőművészeti pályázaton első díjat kapott.

   Végezetül méltatta a művészeti iskola azon következetes törekvését, hogy „összművészeti” műhelyként a zene mellett a vizuális kultúra értékeinek is teret biztosít.

   Szemlélődő megjegyzés: tizenkét fotó megtekintésével kísérhetjük végig a négy évszak váltakozását, az éppen kinyíló virágtól a nyáresti naplementén, a kora ősszel ezer színbe öltöző folyóparti fákon át az álomba merült téli világig. Egy gondolattársítással élve: Vivaldi Négy évszak című zeneműve is –megjelenítve az örök körforgást – a részleteket művészi egységbe foglalja, és hasonlóképpen jelenik meg ez az egység Molnár-Jancsik Beáta tárlaton látható képen is.

   A kiállítás megnyitó programjából most sem hiányozhatott a zene. Ezúttal Stefán Tivadar ütőhangszeres tanszakvezető két tehetséges növendéke, Szöllősi Boldizsár és Plesoczki Márton marimba játékát hallgathattuk igen magas színvonalon, Plesoczkiné Waitzner Adrienn méltó zongorakíséretével.

   A tárlat egy hónapig tekinthető meg.