Az ünnepségen jelen volt Tuzson Bence országgyűlési képviselő, Dióssi Csaba polgármester, dr. Molnár György jegyző, Imre Zsolt, a Dunakeszi Jarási Hivatal vezetője, és az Önkormányzati testület számos tagja. A Himnusz elhangzását követően a Kőrösi táncegyüttes Nap és Hold valamint Csikófark csoportjai színvonalas műsorát tekinthette meg a közönség.

   Ünnepi beszédet ez alkalommal Pethő Krisztián, a Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselője mondott. Beszéde középpontjába a forradalomban és szabadságharcban a magyarországi németek kevéssé ismert, ám mégis jelentős szerepét helyezte.

   – 1848 tavaszán a bécsi forradalom nem csak a magyar anyanyelvűeket hozta lázba – mondotta. – A pesti német polgárság jelentős része is üdvözölte a változásokat, a márciusi ifjak egyike, Irányi Dániel maga is német származású, szepességi szász volt. A március 15-én közzétett tizenkét pont többségével – így például a szabad sajtóval, a törvény előtti egyenlőséggel – a németség is egyetértett, valamint az is a német szerepvállalás része, hogy a pontokat a Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájában sokszorosították a Nemzeti dallal együtt.

   A továbbiakban felidézte, miképpen váltak a török pusztítás után betelepített svábok, a keresztény kultúrával a magyar nemzetállam alkotó részei.

   – Magyarország is hazává lett számukra, az ő kifejezésükkel élve „atyaföld” lett. A pesti polgárok, a kialakulóban lévő svábság a magyarok mellett állt és a fegyveres harcban is részt vett. A vezérkarban is voltak német származásúak, Görgey Artúr szepességi szász volt, Klapka György bánáti német család sarja, Vetter Antal, aki legyőzte Kishegyesnél Jellasics hadtestét, szintén német származású volt.

   Méltatta a harcokban aktív szerepet vállaló Bécsi osztrák légiót, mely egy idő után kizárólag németekből állt. Parancsnokuk Peter Giron volt, akit később két lengyel származású alezredessel együtt kivégeztek. Történelmi áttekintésében kiemelte Bem József szerepét, aki 1849 tavaszán külön sváb zászlóaljat is szervezett. A harcokban elesett 36000 honvédből mintegy 4000 német nemzetiségű volt. A világosi fegyverletétel után Haynau a svábokat is árulónak tekintette. Megtorlásként számos német tisztet is kivégeztek, vagy várbörtönnel sújtottak. Elmondta, hogy Herczeg Ferenc „A hét sváb” című regényével és „A fekete lovas” című drámájával állított emléket a magyarországi németek áldozatkészségének.

   – Vidéken elterjedt a „wir sind ungarische Schwaben” önelnevezés. A svábok tudatában állam és haza egységében ekkor jelenhetett meg először a magyar névvel való azonosulásban és patriotizmusukban manifesztálódó nemzet iránti lojalitás érzése.

   A továbbiakban méltatta március 15 dicsőséges napjait, kiemelve, hogy ez a nap a szabadság szimbóluma. – Történelmi és erkölcsi kötelességünk, hogy azt a nemzeti összefogást, ami erőt adott, példaként tanítsuk. A magyarságnak akkor és most is öntudatra kellett és kell ébrednie a függetlensége mellett. Önálló nemzetnek kell lennünk, mert ez a megmaradásunk záloga – mondta befejezésül a szónok.

   A beszédet követően elsőként az Önkormányzat képviseletében Dióssi Csaba, Tuzson Bence valamint dr. Molnár György helyezte el koszorúját a forradalom emlékhelyénél.

A képviselő testület nevében Bocsák István Károlyné, Csoma Attila és Szabó József koszorúztak. Elhelyezték az emlékezés virágait a Dunakeszi Német és Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatok, a pártok, az intézmények, az egyházak, az örmény közösségi klub, az iskolák valamint a társadalmi szervezetek képviselői. Az ünnepség a Szózat hangjaival fejeződött be. Közreműködtek a Dunakeszi Koncertfúvósok Szilágyi Szabolcs Balázs vezényletével.

   Az ünneplők egy csoportja ezután átvonult Bem Józsefnek a nevét viselő utcában lévő emlékhelyére, ahol Kollár Albin címzetes nyugalmazott iskolaigazgató, Dunakeszi Díszpolgára idézte fel a hadvezér életútját, majd Csoma Attilával közösen, valamint a bolgár nemzetiségi önkormányzat koszorút helyeztek el az emléktáblánál.