A rendezvénysorozatot immár negyedik alkalommal tartották meg azzal a céllal, hogy erősítsék a konzervatív, illetve a polgári értékeket, valamint az önkormányzat munkájáról tájékoztassák az érdeklődőket. A Váci Reménység Egyesület, a Váci Polgár közéleti havilap és a Dunakanyar Védegylet Alapítvány által szervezett rendezvényen Fördős Attila polgármester – a rendezvénysorozat egyik házigazdája - köszöntötte a hallgatóságot, aki rövid áttekintést adott az elmúlt hónap néhány aktualitásáról.

Megerősítette az év végi sajtótájékoztatóján adott tájékoztatását, mely szerint az önkormányzatnak nincs 2018-as kifizetetlen számlája, mindössze egyetlen áthúzódó tétel van. Az átütemezésről megállapodtak a Volánbusz Zrt.-vel, a 36 millió forint kiegyenlítését 2019. március 31-ig vállalták - mondta. Némi malíciával a hangjában jegyezte meg, hogy a decemberben tartott Széchenyi utcai ellenzéki demonstráció alig hetven fős létszámát a tüntetőkkel szimpatizáló országos sajtóorgánum jelentősen felnagyította.

Fördős Attila beszámolt arról is, hogy a Zöld Híd új elnökeként 2018. december 21-én átvette a Társaság irányítását a leköszönt korábbi elnöktől, dr. Gémesi Györgytől. Mint fogalmazott az átadás-átvétel után világossá vált számára, hogy korábban számos olyan döntés született, melynek jogszerűségét kivizsgálják. Bejelentette, hogy az átfogó vizsgálat eredményéről majd tájékoztatja a nyilvánosságot. Azt is elmondta, hogy március 31-ig a jelenlegi formában szállítják el a szemetet.  

A polgári est másik házigazdája, dr. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a váci választókörzet országgyűlési képviselője a közelmúltban zajló ellenzéki tüntetésekről, köztük a karácsony előtti váci demonstrációról is beszélt. Ezzel kapcsolatban kifejtette: szerinte az akciók alapvetően erőtlenek, nem tudnak igazán tömegeket megmozgatni, a célja pedig az Európa Parlamenti választások előkészítése az ellenzék részéről. - Rendkívül nehéz helyzetbe hozta magát az ellenzék, hiszen a hatalom megragadásáért láthatóan szép násztáncot járnak. Az antikommunisták a posztkommunistákkal és az antiszemitákat eddig kirekeszteni akarók az antiszemitákkal. Nehéz mutatvány, nem hiszem, hogy józan gondolkodású választók ezt értékelnék, de közelít az EP választás – fogalmazott. Rétvári szerint az ellenzék nem tudta az emberek bizalmát elnyerni, az áprilisi választáson elért 1/3-adnál is szerényebb a támogatottságuk. Láthatóan ezért most új taktikát választanak. Erőszakos és törvénytelen akciókat szerveznek, ami arra jó, hogy a nemzetközi sajtó írjon róluk – mondta az MTVA székházában történtekre utalva. A Jobbikkal való „összefogósdiról” azt mondta: „Nehéz lesz a tüzet meg a vizet egymással összebékíteni.”

Helyi aktualitások között bejelentette, hogy a Váci Dunakanyar Színház tevékenységének elismeréseként elnyerte a kiemelt előadóművészeti szervezet státust, amely évente 51 millió forint támogatást jelent az önkormányzati teátrum számára. Elindították az eszközbeszerzésekre irányuló pályázatokat a Váci Jávorszky Kórházban, miközben kiírták a több milliárd forintból megvalósuló járóbeteg rendelő felújítását, építését, tervezését biztosító közbeszerzési eljárást. Jó ütemben halad a Duna-parton a Ferences templom felújítása és a hozzáépülő, a beteg fiatalokat, sérült családokat segítő, befogadó Kilátó Központ építése.

Az est nagyobbik részében Szakály Sándor történész előadását hallhatták a megjelentek, aki kiemelte a Magyarországot sújtó Trianoni békediktátumot hazánkra kényszerítő országok felelősségét. A nemzetet nemcsak legyőzték, hanem meg is alázták – mondta a történész, aki hozzátette: figyelmen kívül hagyták pl. Teleki Pál vöröstérképét, amely hűen tükrözte, hogy az elszakított területeken hol él többségben a magyarság. Az 1938-as első bécsi döntésről – melynek eredményeként visszaadták a felvidéki területeket - kifejtette, hogy Magyarország azokhoz fordult, akik hajlandóak voltak segíteni. – Nem ideológiai, politikai eszmék vitték hazánkat Olaszország majd később Németország irányába, hanem az összmagyarságért érzett felelősség – mondta a két világháború közötti Magyarországot ért bírálatokra válaszolva.

A II. világháborúról és annak következményeiről szólva külön hangsúlyozta, hogy „megszállt országban azt lehet tenni, amit a megszállók akarnak.” Részletesen elemezte az ’56-os forradalomhoz vezető politikai helyzetet, melyre odafigyelt a világ, de semmit nem tett érte. Szakály Sándor történész úgy ítéli meg; napjaink politikai és gazdasági folyamati azt mutatják, hogy Európa fegyver nélküli elfoglalásának tanúi lehetünk. A kontinensre özönlő embereknek helyben kell segíteni, hazájukban kell megoldani a problémát – húzta alá. Hozzátette: segíteni erkölcsi kötelességünk, de ezt helyben kell megtenni.

„Maradjunk meg magyarnak megőrizve 1000 éves Kárpát-medencei múltunkat. Össze kell fognunk, hiszen szerintem a nemzet célja az kell legyen, hogy nagyobb, jobb, boldogabb legyen. Ezért pedig közösen lehet tenni. Kulturált formában.” – hangoztatta Szakály Sándor, aki Szabó Dezsőt idézte:” Minden magyar felelős minden magyarért.”