A Harangozó Katalin által rendezett tárlat közel ötven esztendő képzőművészeti munkásságának termését összegezi. Az ünnepélyes megnyitón a Farkas Ferenc kvartett tagjai működtek közre.

Dér Győző városunk közéletének becses, példaadó személyisége. Markáns, férfias, szűkszavú, kiegyensúlyozott ember. A zaj, a hírkeltés nem jellemzője. Az értékteremtés számára parancs. Jó a társaságában lenni. A tárlaton közel öt évtized alkotó munkájáról kapunk átfogó képet. A lenyűgöző gazdagságú kiállítás mégis reprezentatívnak nevezhető, hiszen számos munkája külföldi és hazai barátok, megrendelők tulajdonába került.

Dér Győző valósághű alkotó. Munkái a mesterség tiszteletéről vallanak. Elvont megfogalmazásai is közérthetőek. Egész pályáját az alkotókedv és munkabírás jellemzi. 90. életévéhez haladva is erős tempót diktál magának. Szellemileg, lelkileg, fizikailag is lendületes. Műveivel, példájával jobbátevésre int bennünket. Teljesítményében nem csupán az örökölt gének, hanem a sport is nagy szerepet játszott: birkózó súlycsoportjában hatszoros magyar bajnok és a hazai válogatottba is meghívást kapott.

A kiállítást Kollár Albin, Dunakeszi díszpolgára nyitotta meg

Sokféle anyaggal dolgozik: fát farag, fest, rézlemezt domborít, csontból, üvegből, bőrből is alkotás születik általa. Az anyagot és technikát álmaihoz igazítja. Hogy micsoda tehetséggel áldotta meg őt az ég és föld Ura – a képzőművészeti alkotásokon túl – bizonyítják nyomtatásban megjelent versei, prózai írásai.

Dér Győző alkotásainak egyik ihlető forrása a magyar történelem. Mindig is izgatta a kérdés, hogyan formálódott a magyarság sorsa. Már az indulása idején, az 1972-ben készített Busójárás vall erről. A mozgalmas, sok alakos, minden részletében pontosan kidolgozott mű a török elleni küzdelmeket idézi. Több munkáján megjelenik az emberiség egyik legnagyobb szervezési teljesítménye, a honfoglalás. Művei sorában nagy hangsúlyt kap elődeink találmányai közül a visszaforduló íjászat. A lovával szinte egybenőtt harcos megformálása – remekmű.

Mesterművei közül is kiemelkedik az expresszív, drámai hatású Nándorfehérvári diadal. A nagy, történelmet alakító tettek mellett a számára mérvadó emberek arcmását is elkészítette. Ezekben az alkotásokban remek rajztudása, jó megfigyelőképessége jut érvényre. A portrék etikai tisztaságot, tartást sugallnak. Kiemelkedik közülük Dér Márton méltóságot sugárzó portréja és a nekünk irányt mutató Kisida Elek professzor arcmása.

Dér Győző művészetében különösen fontos szerepet kap a ló. Ahogy ő is vallja: valamennyiünkben él valami nosztalgia a ló iránt. Évezredeken át jóban és rosszban, életben és halálban, békében és háborúban, mulatságban - munkában társunk volt a ló. A mester itt bemutatott munkáiban vall a lovakhoz fűződő bensőséges kapcsolatáról.

Bár nem a ma nyíló tárlat tárgya, viszont az életmű részét képezik Dér Győző köztéri alkotásai. 1996 őszén a város egyik központi helyén, a 2. számú főút mellett az ő elképzelése alapján jött létre a millecentenáriumi emlékhely. Az itt felavatott kompozíció egyik eleme a mértéktartó talapzatra helyezett, nyugalmat, erőt sugárzó süttői mészkőtömb, amelyre a hét magyar honfoglaló törzs neve került. Az emlékmű együttes másik eleme - ősi szimbólum megformálása – Dér Győző ihletett, precíz kopjafa alkotása. A mester a kopjafát a csúcsára faragott Szent Koronával, sajátos magyar létünk jelképével, szakrális jellé alakította.

Az esten Ceglédi Gabriella konferált

Dér Győző másik megvalósult térszobrászati tervén Dunakeszi történetét faragta meg. A több mint öt méter magas, településünk védőszentjét is megjelenítő kompozíció a főtérre került. A mű sokak által látogatott helyen „mesélt” múltunkról. Néhány év múlva megváltozott a tér funkciója és a szobor sorsa méltatlan fordulatot vett: a térről eltávolították és a gondatlan tárolás miatt részben elpusztult. Dér Győző keserűen, de felindultság nélkül tudomásul vette a veszteséget, azonban alkotó ereje nem rendült meg. A benne rejlő lehetőségek kibontakoztatására, újabb művek létrehozására összpontosította figyelmét. Ma is az alkotás öröme hajtja előre. Mindannyiunk örömére.

A megnyitót követően az alkotót hűséges, odaadó társa, felesége és barátai köszöntötték.

Dér Győző és felesége

Csoma Attila, a József Attila Művelődési Központ igazgatója az általa szerkesztett képeslap könyvvel ajándékozta meg az alkotót

Alkotók egymás között:

Peti Sándor fotóművész, a DunArt vezetője, és az egyesület jeles szobrásza, Dér Győző

Néhányan a DunArt tagjai közül