Mindkét kötet főszerkesztőjét, dr. Kerekes Dóra történészt, a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjét megkértük, mutassa be olvasóinknak a művet.  

– A két kötet tulajdonképpen párhuzamosan készült. A második 1910-től 2017-ig, velem együtt 13 szerző közreműködésével dolgozza fel a település történetét. Ahogy közeledtünk napjainkhoz, egyre nagyobb mennyiségű forrás állt rendelkezésre. Emiatt szelektálni kellett, és biztosan lesz olyan – remélhetőleg kisebb – témakör, amit hiányolnak az olvasók. Emellett vannak olyan események, témakörök és intézmények, amelyek történetéhez további kutatások szükségesek. Mégis: ez a 780 oldalas kötet jól bemutatja az adott korszak történetét – folytatta a főszerkesztő. Hangsúlyozta, hogy a főbb eseményekről, folyamatokról találni lehet információkat. Készült mutató és irodalomjegyzék, amelyek segítségével könnyen rá lehet lelni az egyéni érdeklődésre számot tartó eseményekre, személyekre.

Dr. Kerekes Dóra

   Nagyon sokan élnek városunkban olyanok, akik ezt a korszakot végig éltek. Erről Kerekes Dóra így fogalmazott:

   – Arra számítunk, hogy lesznek hozzászólások, és szeretnénk buzdítani mindenkit, hogy ha van olyan történet, információ, fotó, irat, amit szívesen megosztana velünk, interneten a helytortenet@dunakeszi.hu címen, vagy a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény bármilyen elérhetőségét felhasználva, illetve személyesen is jelentkezhet. Bár elkészült a monográfia, amelyet alapműnek szánunk a következő generációknak, mégsem kőbe vésett szövegről van szó. Ahogyan haladnak előre a kutatások, biztos lesznek olyan ismeretek, amelyek kiegészíthetik vagy módosíthatják a leírtakat.

   Megtudtuk, hogy Dióssi Csaba polgármester ösztönözte az alkotó közösséget, hogy szeretné, ha elkészülne a folytatás egy, a rendszerváltozás utáni időszakot teljesen feldolgozó kötet. Ehhez további, több éves gyűjtőmunka szükséges.

   Érdeklődtünk a második kötet készítésének műhelytitkairól is.

   – A legnehezebben megszülető rész az a 154 oldal volt, amely az 1950-től a 2017-ig tartó politikatörténetet és településfejlődést tárgyalja. Egyes korszakokban túl sok, másokban túl kevés felhasználható információ állt rendelkezésre. Több olyan korszaka van ennek a mintegy hetven évnek, amelyek nincsenek lefedve forrásokkal. Hiányoznak például az 1981–1989 közötti tanácsülések jegyzőkönyvei. Csupán a határozatokat ismerhettük meg, de arról nincsen tudomásunk, hogy ezek milyen viták nyomán születtek meg. Újságokból, illetve a még élő résztvevők elmondásaiból igyekeztünk feltérképezni a döntések hátterét. Ugyanakkor első közlésként elolvasható a könyvben az a dokumentum, amelyben annak idején a városvezetés megindokolta várossá nyilvánítási szándékát.

   – Az 1990 utáni önkormányzati, illetve 1950-től a tanácsi időszakot ciklusonként tárgyaljuk. A politikatörténeti részben minden képviselőnek a neve választókörzetenként benne van, és azt is leírtuk, hogy az adott korszakban milyen határozatok születtek, milyen fejlesztési irányokat szabtak meg, mit tudtak megoldani, és lehetőség szerint indoklásokkal azt, hogy mi nem sikerült.

   – A rendszerváltást követően létrejött legfontosabb társadalmi szervezetekről, közöttük a Városvédő Egyesületről, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségéről is tájékozódhatnak az olvasók. De a továbbiakban ilyen irányú, valamint egyéb helytörténeti kutatásokat kell még végezni. Ez azonban több éves időtartamot jelent. A kötet rengeteg képet tartalmaz, és minden bizonnyal sokan saját magukat is fellelhetik ezek között.

   – Az 1989 utáni időszak feltérképezése gyakorlatilag lehetetlen lett volna a városi sajtó nélkül – hangsúlyozta a történész asszony. – A lapokat – köztük a Dunakeszi Polgárt és a Dunakanyar Régiót – visszamenőleg végig olvastuk, de kezembe került például a Konzervgyár GYÜFŐ Híradó című üzemi lapja is. Ezekből alapvető információkat tudhattunk meg a város történetével kapcsolatban. A kötet szerzői közül többeket jól ismerhetnek a helytörténeti kutatások iránt érdeklődők, de néhány fiatal szerző is közreműködött az ELTE-ről vagy más kutatóintézetektől.

   A monográfia második kötetének bemutatójára február 18-án 18 órakor kerül sor a VOKE József Attila Művelődési Központban, dr. Fazekas István, az ELTE Történeti Intézetének docense közreműködésével. A kötet itt kedvezményesen megvásárolható lesz.

A könyv kölcsönzésére lehetőség nyílik a városi könyvtárban, megvásárolható a helytörténeti gyűjteményben és a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán.