A kiindulási pont, hogy alapvetően kutat létesíteni – fúrni, vagy ásni – legálisan 1964. júliusától kezdődően csak megfelelő engedélyek birtokában lehetett. Sajnos az állampolgárok igyekeztek az engedélyezési eljárás költségeit megspórolni, amelynek az lett a következménye, hogy számos illegális, engedély nélkül készült kút létesült, sokszor úgy, hogy aki készítette, az sem rendelkezett a kútfúráshoz megfelelő képesítéssel és engedélyekkel, csupán eszköze volt hozzá.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

-  a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül,

- 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja.

Dunakeszi területének jelentős része azonban érinti a Fővárosi Vízművek Zrt. Balpart I. és II. vízműterületeinek védőterületét, valamint a DMRV Zrt DBRVR Dunakeszi vízbázisának védőterületét, így azon ingatlanok esetében, melyek a védőterületeken helyezkednek el a kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez nem a helyi jegyző, hanem a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának engedélye szükséges. A védőterületek lehatárolását bemutató térképvázlat a www. dunakeszi.hu oldalon megtalálható.

A kutakkal kapcsolatban alapvetően négyféle eljárás lefolytatására kerülhet sor: létesítési engedélyezés, üzemeltetési engedélyezés, fennmaradási engedélyezés, megszüntetési engedélyezés. Mindazon kutakra, amelyek létesítésekor jogszabály kötelezően nem írta elő engedély meglétét (jogszerűen létesültek engedély nélkül), nem alkalmazható a fennmaradási engedély, hanem üzemeltetési engedélyt kell adni. Ezek tipikusan az 1964. július 1-ét megelőzően létesített kutak.

A leggyakoribb probléma, hogy az ingatlan tulajdonosa valamikor megvásárolt egy ingatlant Dunakeszin, amelyen már volt egy kút és fogalma sincs, hogy ki, mikor, milyen engedélyek birtokában és hogyan készítette, de mint tulajdonos nyilvánvalóan a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesülni kíván és nem tudja, hogy mit is tegyen. A vízgazdálkodási bírság megfizetése alól pedig az mentesülhet, aki – a mai napon hatályos jogszabályok szerint – legkésőbb 2018. december 31-ig kérelmet nyújt be a kút legalizálása céljából. Fontos, hogy nem bejelenteni kell a kutat a jegyzőnek, hanem a kút további legális létezéséhez szükséges eljárást kell megindítani. Az eljárás megindításához szükséges formanyomtatványok a www.dunakeszi.hu honlapon az ügyleírások között megtalálhatók.  

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat. A fennmaradási engedélyezési eljárás során minden esetben szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet. Fontos, hogy csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Gyakori kérdés az is, hogy kivel lehet elkészíttetni a szükséges tervdokumentációt, illetve kitől lehet beszerezni a szükséges nyilatkozatokat. Erre a válasz csupán annyi – lefordítva köznyelvre az előző bekezdésben leírtakat - , hogy ezzel a feladattal megfelelő szakértelemmel és jogosítással rendelkező szakembert szükséges megbízni. Konkrét nevet, illetve címet nem áll módjában a Polgármesteri Hivatalnak megadni.

A leírtak a jelenleg hatályos jogi szabályokon alapulnak. Várható azonban, hogy a kutak legalizására meghatározott időpont módosulni fog, amely nem jelenti azt, hogy nem kell a szükséges engedélyezési eljárást megindítani, csupán azt, hogy erre több idő állhat majd rendelkezésre – amennyiben az erre irányuló jogszabálymódosítást elfogadják. Amennyiben a 2018. december 31-i dátum módosulni fog, arról a város lakosságát értesíteni fogja a Polgármesteri Hivatal.