„Dunakeszi tőled szép” című videoklippel indult a rendezvény. A filmben Szmolica Vivien, városunk tehetséges ifjú felfedezettje énekelt egy nagyszerű dalt településünkről s közben felvillanó képeket láthattunk nevezetességeinkről.

   A hangulatos bevezető után Zupka Sándor klubvezető köszöntötte a vendégeket, köztük Molnár Gézát, a Vasutas Nyugdíjas Klubok Országos Szövetségének elnökét, Mócsi Sándorné és Szentes Bíró Ferenc elnökhelyetteseket, Dióssi Csaba polgármestert, Csoma Attilát, a művelődési központ igazgatóját, Imre Zsoltot, a Dunakeszi Járási Hivatal vezetőjét, Dr. Mervald Annát, a Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Eich Lászlót, a Dunakeszi Tankerület Igazgatóját, Csongrádtól Szombathelyig tizenöt vasutas nyugdíjas klub képviselőit s végül, de nem utolsósorban a dunakeszi nyugdíjas klub kétszázharminc tagját, akik ünneplőbe öltözve megtöltötték a színháztermet.  

   A településen hagyományos „Dunázás” most a művelődési központban zajlott. A klubvezető felidézte, hogy 2004 óta július 29-én ünnepeljük tíz ország folyóját, a Duna nemzetközi napját.

   A folyó történetének felidézése után a közösség összetartó erejéről beszélt, majd Molnár Géza köszöntőjében elmondta, hogy a hetvenes évek végén még, mint mozdonyvezető járt a településen először. Később művelődési házigazgató volt, majd a szövetség elnöke lett. A továbbiakban köszönetet mondott a városvezetésnek a művelődési központ felújításáért.

   Dióssi Csaba emlékeztette a jelen lévőket arra, hogy a vasutas hagyományok településünk történetének fontos fejezetei. Az 1846-ban Vácig megépült első vasútvonal egyetlen megállója Dunakeszi volt. Mindig fontos volt a vasutas közösség a településnek. Szólt arról, hogy az önkormányzat önerőből újította fel a művelődési központot többek között azért is, mert a városnak nagyon fontos nyugdíjas közösség bázisa az épület. Elmondta kisgyerekkori élményét, ugyanis a nagymamája vasutasként dolgozott, és első nyaralása is a zirci vasutas táborban volt. Méltatta az idén már negyvenkét éves klubot, amely napjainkban már a város nem vasutas nyugdíjasait is befogadja. Kijelentette, hogy a közösség a város ékköve és nagyon fontos szerepe van Dunakeszi életében.

   A műhelytelep kialakulásának történetét idézte fel köszöntőjében Csoma Attila. Elmondta, hogy a művelődési központot felépítése után hosszú ideig Munkásotthonnak hívták, s számtalan művelődő közösség tevékenykedett a tánckartól az énekkaron át, a színjátszókig. Hangsúlyozta, hogy az intézmény jelenleg a város kulturális életének fontos intézménye. S nagyon büszkék a több mint háromszázhetven fős nyugdíjas klubra.

   Miközben Bottyán Éva „vezényletével” három kondérban főtt az ízletes gulyás, a színpadon elkezdődött az elmaradhatatlan műsor. Radvánszky Edit művészeti csoportvezető konferálásával elsőként Back Judit-Dr. Lassó Attila professzionális előadásában a Kék Duna Keringőt láthattuk. Vendégként felléptek a Bárdos Lajos Általános Iskola néptáncosai, majd a klub kórusa adott elő népdalcsokrot Balogh Györgyi dirigálásával. A kórustagok között látható volt a dunakeszi népviseletbe öltözött Gellén Imréné, majd vidám vetélkedőt vezetett Balogh Gyula. A klub Duna kavics Tánckara előbb „Ördögtáncot” adott elő, majd záró számként az elmaradhatatlan Kán-Kánt jutalmazta viharos tapssal a közönség. Utóbbi tánccal kiemelt aranyfokozat elismerésben részesültek a Nyugdíjas Ki Mi Tud? Fesztivál keszthelyi döntőjében. A két produkciót koreografálta és betanította Lipniczky Annamária.

   A vidám hangulatú parti további része az ízletes gulyás elfogyasztásával és kötetlen beszélgetéssel folytatódott.