2024. augusztus 7. szerda - Ibolya Dunakeszi | Göd | Fót | Szentendre | Sződliget | Vác | Verőce | Kismaros | Nagymaros | Zebegény | Szob
Címlap | Külföld | Belföld | Kultúra | Sport | Hirdetés | Ingatlan | Bulvár | A nap receptje


Lapjaink

Lapjainkat letöltheti itt!

Lapjainkat letöltheti itt!











Támogatóink








Magyarország felhőképe

Felhőkép

Menetrendek

» MÁV - ELVIRA
» VOLÁN
» MAHART


E-mail belépők

» Freemail
» Gmail


Linkek

» Femina
» Használtautó
» Benzinár kereső
» Útvonalterv
» Autópálya-matrica
» Központi Tudakozó
» Magyarország.hu
» Állások

2018. 08. 17.
Élő legenda - 90 éves az egykori világcsúcstartó olimpikon

A közeli napokban, július 30-án ünnepelte 90. születésnapját az egykori világcsúcstartó középtávfutó Béres Ernő, akinek életében még ma is meghatározó a sport. A kiváló atlétát Keszthelyi János, a Dunakeszi Magyarság ezüstjelvényes futója 1946. augusztus 16-án egy dunakeszi versenyen fedezte fel, akit azonnal átcsábított az egyesületbe.

Béres Ernő nagyszerű eredményeket ért el a magyar atlétika legszebb korszakában, személyisége fogalom az atlétika történetében. Dunakeszire 1936-ban került a család, édesapja a Járműjavítóban dolgozott, mint kárpitos 1962-ig nyugdíjazásáig. Dunakesziről indult sportpályafutása.

Budapesti otthonában kerestem fel a Béres-házaspárt. Ernő csodálatos memóriával rendelkezik, és mesél az életét meghatározó gazdag sportpályafutásáról.

- Labdarúgóként kezdted és atlétaként értél a csúcsra, hogyan indult e sikeres sportpályafutásod?

- A gyártelepi vasút melletti lakótelepen kis labdarúgó pálya volt, ide jártam edzésre, egyszer eltörött a bal bokám, a felépülés után szüleim nem engedtek focizni, gyorsaságom, állóképességem miatt az atléták szívesen láttak, így sportágat váltottam. Emlékszem 1942-ben a váci Piarista Gimnázium tanulójaként először futottam mezei versenyen, és 3. lettem. 1947-ben a Dunakeszi Magyarság színeiben, a Magyar Vasutasok Országos Bajnokságán 800, 1500 és 3000 mérteren első lettem, így háromszoros Vasutas bajnok lettem. Emlékszem a sportegyesületnek egy szöges cipője volt, mindig az kapta, aki éppen versenyzett. Dunakeszin a példaképem Villási Károly válogatott atléta volt.

- Sikeresen felvételiztél a TF-re, új korszak kezdődött az életedben?

- Igen. 1948 szeptemberétől a Testnevelési Főiskolára kerültem. Jó tanuló voltam, ingyen kaptam a kollégiumba szállást, étkezést, tandíjat sem kellett fizetnem. 1952-ben végeztem a testnevelő tanári szakon, 44 évig voltam tanár. Kollégiumban Széchy Tamással, a későbbi híres úszóedzővel laktam egy szobában.

- Az atlétikai eredményeddel a csúcsra 1952-ben kerültél?

- Igen. Július 30-án, a születésnapomon futottam 5000 méteres távon a Helsinki olimpia döntőjében, és hetedik helyen értem be a célba. Kelen János volt az edzőm, a döntőben elért eredményemmel az ő országos rekordját javítottam meg. Ebben az időben példaképem Emil Zatopek volt, aki 1952-es olimpián ötezer, a tízezer méteren és maratoni futásban aranyérmes lett. Ez volt az egyetlen olimpiám, sajnos sérülésem miatt kellett kihagynom 1956-os olimpiát.

- Pályafutásod során, ma már csak egyedül rendelkezel e fantasztikus eredményekkel.                                    

- 1953. szeptember 23-án 15.29.2-vel világcsúcsot ért el a 4x1500 méteres váltó: Garay Sándor, Béres Ernő, Rózsavölgyi Sándor és Iharos Sándor összeállításban. Megkaptam a világcsúcsért járó emlékplakettet, ezt minden világcsúcsot futó atléta megkapja. Az első válogatottságom 1950-ben magyar – norvég viadalon volt, Rózsavölgyi mögött másodiknak értem célba, az utolsó 1958-ban volt. Összesen 16-szor szerepeltem válogatott színekben. Az 1950-es évben verhetetlen voltam, itthon egyetlen riválisom sem tudott legyőzni. Edzői munkát 1958–72. között végzetem, a legsikeresebb tanítványom Szabóné Nagy Zsuzsa volt, aki 1964-ben a tokiói olimpián, 800 méteren 2.03.6 idővel 4. lett. Zsuzsa 1966-ban két világcsúcsot is futott Amerikában 880 yardon. 1940-től a mai napig atlétikában élek – 78 éve – ma is rendszeresen eljárok versenyekre, az időmérők vezető versenybírója vagyok, az ország legidősebb versenybírói címmel rendelkezem. Az 1950 – 60-as időben 37 világsikernek voltam tagja. Emlékezetes számomra, hogy 1953. augusztus 20-án avatták fel a Népstadiont, akkor ott futottam a salakpályán, és 2015. április 15-én Puskás stadion (volt Népstadion) lebontása előtti nagy ünnepségen, én futottam az utolsó 400 métert. Sajnos a régi társak közül már csak egyedül én élek

- Kitüntetéseid a csodálatos pályafutásod elismerését jelentik.

- 1953-ban Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója, egy évre rá az Érdemes sportoló címet kaptam meg. 2003-ban Magyar atlétikáért ezüst, majd 2008-ban - 80 éves születésnapomra - arany fokozat kitüntetésben részesültem. 2013-ban a Vasas aranygyűrűs sportolói kitüntetést kaptam meg 85. születésnapomra.

- Mi az ilyen nagyszerű sikernek a titka? - A csodálatos családi háttér. 1955. december 24-én nősültem meg, feleségem Odegnál Mária többszörös ifi válogatott, váltóban magyar bajnok volt, 63. éve élünk együtt. Gyémántlakodalmunk 2017-ben volt. Két lányom, Éva és Zsuzsa és az unokák és dédunokák teszik aranyozottá az életünket. Ma is hetente háromszor futok tíz kilométert, háromszor úszni járok.

Béres Ernő egy csendes, szerény végtelenül szerethető ember. A legjobb érzésekkel lehet iránta mindenki. Jó egészséget, további szép éveket kívánunk!  



Solymosi László
Dunakeszi Polgár
Fotó: A szerző és jochapress.hu

| Impresszum | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Közlemény |

© 2024 Dunakanyar Régió - Közéleti Újság Online Kiadása

Legfrissebb hírek

| Következő 15 |