A sződligeti Európa-napok kiváló alkalmat teremtett arra, hogy kölcsönös előnyök mentén a két település határozott lépést tegyen az együttműködés elmélyítésére. Ezt hangsúlyozta a vendéglátó Sződliget polgármestere is a szerződéskötés aláírására szervezett ünnepség bevezetőjében. Juhász Béla kiemelte továbbá, hogy meggyőződése: a dinamikusan fejlődő Sződliget polgárainak a jövőben a mindennapok során is sokat jelenthet ez a kapcsolat.

Az aláíráson jelen volt Lettország magyarországi nagykövete is. Vilmars Henins beszédében részletesen kitért hazája és a magyar nép az élet számos területén tapasztalható kiváló együttműködésére. Elmondta: a kitűnő politika viszony mellett a művészet megannyi ágában van jelen az a kapcsolatrendszer, amely a mindkét fél számára előnyöket jelent. A nagykövet felhívta a figyelmet olyan aktuális eseményekre is, melyek jól példázzák a két nép egymás tiszteletét kifejező együttműködését. Egyben reményét fejezte ki, hogy a most megszülető testvértelepülési szerződés konkrét eredményeket hoz nem csak Sződliget és Rūjiena polgárai számára, hanem a magyar és a lett nép barátságának elmélyítésében is fontos szerepet fog betölteni.

A folytatásban Guntis Gladkins, a testvértelepülés polgármestere szólt azon meggyőződéséről, hogy a létrejövő közös programok és projektek a saját települése mellett Sződliget számára is hasznosak lesznek. Örömét fejezte ki, hogy aláírhatja a partnerségi viszonyt szentesítő okmányt, amely tartalmazza: mindkét település elősegíti és támogatja az önkormányzatok és más közigazgatási, gazdasági és érdekképviseleti szervek között az együttműködés azon formáit, amelyek az oktatás, a kultúra és a sport területét ölelik fel.

Ezt követően Sződliget és Rūjiena polgármestere aláírta a határozatlan időre szóló kapcsolatrendszert szentesítő dokumentumokat, majd vendégek az ajándékok mellett átadták a sződligetiek részére a lett városba invitáló meghívót.

 …

A lettországi Rūjiena városa az észt határtól 15 km-re fekszik. Nevét folyójáról, a Rūjáról kapta. A település magja a Livóniai Kardtestérek 13. században épített lovagvárának falai alatt alakult ki a XIV. században. A várat és a települést is 1560-ban a livóniai háború idején az orosz csapatok teljesen lerombolták. Az elnéptelenedett település lakói csak lassan települtek vissza. A lett nép történelmének fontos eleme, hogy 1807-ben itt nyomtatták ki az első lett népdalgyűjteményt. A település hivatalosan 1920-ban vált várossá.

Jelenlegi területe közel nyolc négyzetkilométer, lakossága megközelíti a háromezret. Az eddigi olasz, orosz, német, japán és svéd testvérvárosai mellé most a hazánkat képviselő Sződliget is csatlakozott.