A városnéző sétára elkísérte a művészt Alejandro Vazquez Martinez, a Mexikói Követség diplomatája, illetve a szintén mexikói származású Georgina Garcia Perez és családja. A négy gyermekes család közel tizenöt éve él Szentendrén. Georgina a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo kiállításban spanyol és angol nyelvű tárlatvezetéseket tart.

A képen balról: A neves fotóművésznek Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester mutatta meg a várost.

 Cristina Kahlo régóta készült az utazásra és nagy örömmel érkezett Magyarországra, mert művészetére nagy hatással voltak az általa csodált, emblematikus magyar fotográfusok: André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Robert Capa, Martin Munkácsi. A magyar fotóművészek munkásságán túl rajong Márai Sándor prózájáért, így régóta vágyott arra, hogy közelebbről megismerhesse országunkat. Úgy érezte, ezt a helyet, ami a világnak ennyi kiváló művészt adott, mindenképp fel kell fedeznie.

Cristina a Kahlo-családban szintén tovább viszi a fényképészet hagyományát, dédnagyapja és édesapja nyomán ő is hivatásos fotográfusként dolgozik. A szentendrei látogatásra egyszerű digitális géppel érkezett, számára a finom, apró részletek adnak inspirációt. A budapesti és szentendrei hatások visszaköszönnek majd alkotásaiban. Szívesen töltött volna több időt Budapesten és Szentendrén, hogy jobban megismerhesse a városokat, és több fotót készíthessen. A Magyarországon eltöltött négy nap kevésnek bizonyult, hiszen a fotózás magányos műfaj, időt, teret kell hagyni a képek megszületéséhez.

 Az ismerkedést a fotóművészettel már tízévesen kezdte, édesapja fotólaborjában, a hagyományos analóg technikával, mely a mai napig meghatározója művészetének. Az analóg technika számára – ahogy ő fogalmaz – mágikus varázslat. Bár digitális fotókat készít, a művészi képek, mint mondja, a fotóelőhívással kelnek önálló életre, a kézzelfogható, hordozó anyag éppoly fontos, mint az idő, melyet a kép előhívásával tölt. A különleges anyagra előhívott fotográfiákról lenyomatokat készít. A képek többnyire fekete-fehérek, vagy utólag színezettek. Hogy miért nem alkalmazza a színes, digitális képeket? Mert, mint mondja, azok a színek nem azonosak a benne élő színekkel. Csak a fekete-fehér fotó ad lehetőséget arra, hogy kifejezze önmagát a színezéssel. Párhuzamba állítva Frida Kahlo festményeinek harsányan életigenlő színpompájával, Cristina képein a pasztell, visszafogott árnyalatok és a formák uralkodnak. Fekete-fehér portrésorozatai az általa csodált nagy elődök rendkívül szuggesztív erejét idézi.

 Cristina Kahlo magyarországi látogatása előtt Svájcban járt, az Art Baselen. A szentendrei kirándulás után hazautazott Mexikóba, de szívesen visszatérne hozzánk önálló kiállításával.