1944-ben került sor Vácott a gettó kialakítására, a területen, amely magában foglalta a megemlékezésnek is helyszínül szolgáló zsinagógát is, több ezer embert zsúfoltak össze rendkívül rossz körülmények között. Nem sokkal később előbb Monorra, majd onnan vonaton Auschwitzba szállították három szerelvénnyel a váci gettó kényszerű lakót. Közülük csak néhány szerencsés élte túl a gázkamrákat.

Turai Valéria a Duna-Ipoly-Galga Regionális Holokauszt Oktató-Kutató Központ ügyvezetője, Turai János a váci zsidó hitközség elnöke, Fördős Attila Vác város polgármestere, Yossi Amrani, Izrael állam budapesti nagykövete, Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője 

 A holokausztra, az átélt borzalmakra, a történelem e szégyenletes időszakának tanulságaira és az utókor felelősségére emlékeztek a felszólalók is.

Fördős Attila polgármester azt emelte ki, hogy a város történetében fontos szerepet töltöttek be a zsidó vallású emberek.

Turai János, a Váci zsidó Hitközség elnöke azokra a váciakra is emlékezett, akik túlélőként a mai Izrael területén vettek részt az ország felépítésében. És azokra a kevesekre, akik életüket is kockáztatva mentették zsidó embertársaikat.

 Yossi Amrani nagykövet a ma élők felelősségére emlékeztetett és arra hívta fel a figyelmet, hogy az antiszemitizmus még ma is jelen van a világban.

Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője azt mondta: az antiszemitizmus nem a zsidó törvényekkel kezdődött hazánkban.

 A megemlékezésen imát mondott Róna Tamás főrabbi (a képen) és Nógrádi Gergely főkántor.