A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

   Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció.

   A választási kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt.

   Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A képviselőjelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat.

   A választópolgárok gyakorlatilag "képviselőjelölt-jelölteket" ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és a helyi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.

   Az ajánlóívekről, az ajánlás folyamatáról a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) még 2014-ben iránymutatást fogadott el. (Az iránymutatás intézménye nem kötelező érvényű, de elősegíti a választási szervek jogalkalmazását.)

   Az iránymutatásban egyebek mellett az áll, hogy az ajánlóívről még kitöltetlen állapotában sem lehet másolatot készíteni, továbbá hogy a másolt ajánlóíven szereplő ajánlás érvénytelen, függetlenül a másolás módjától.

   A dokumentumban - utalva a munkahelyi ajánlásgyűjtés törvényi tilalmára - az is szerepel: a jogszabály nem zárja ki, hogy a jelölőszervezet a székházában megszervezze az ajánlásgyűjtést, de az ott dolgozók sem gyűjtőként, sem pedig aláíróként nem vehetnek részt benne.

   Az NVB szerint az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás, a többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is rávezetheti az ajánlóívre.

   Az ajánlóíveken szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célra nem használhatja fel senki.

   A választópolgárnak tilos anyagi ellenszolgáltatást ígérni az aláírásgyűjtéskor, ugyanakkor a jelölt, illetve a párt aktivistája a munkájáért kaphat pénzt.

   Az ajánlások érvényességét - azt, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a központi nyilvántartásban szereplőkkel, illetve, hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet - a választókerületi választási iroda ellenőrzi. Az irodák érvényesnek fogadják el azokat az ajánlásokat is, amelyeket az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek, a választópolgár az ajánlóíven valamennyi adatát feltüntette és az alapján a választópolgár egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adataiban csekély mértékű eltérés tapasztalható az ajánlóíven a központi névjegyzék adataihoz képest.

   Ilyen csekély mértékű eltérés a többi között az, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha a saját vagy az anyja több keresztneve közül csak az egyiket tüntette fel, illetve, ha az ajánló a lakcíme településadatát rövidítve tüntette fel.

   Az ajánlóíveket már lehet igényelni az országgyűlési egyéni választókerületi irodáktól (oevi), de az íveket legkorábban hétfőn adhatják ki a választási irodák, amelyek ezeket a választási informatikai rendszerből nyomtatják ki. Az ajánlóíveken szerepel a sorszám, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár neve, a jelölőszervezet (közös jelölés esetén a jelölőszervezetek) neve vagy a független jelölés ténye és a választókerület megjelölése.

   Az oevi-k hitelesítő bélyegzőlenyomattal látják el az ajánlóívek valamennyi példányát. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet (azt is, amelyen egy ajánlást sem tettek) vissza kell juttatniuk a választási irodába. Aki ezt elmulasztja, annak ívenként tízezer forint bírságot kell fizetnie-, olvasható az MTI hírei közt.