![](/img-cikk/kulgod2)
A Himnusz eléneklése után Markó József polgármester ünnepi köszöntőjében arról szólt, hogy miként segíti a városvezetés a település kulturális életének gazdagodását. Elmondta, hogy most épül a harmadik, immár 24 tantermes iskola, melynek létrejöttéhez sok segítséget kaptak Tuzson Bence országgyűlési képviselőtől. Pályázatot nyújtottak be a Lenkei utcai óvoda teljes felújítására. Bár jogilag nem a városé, mégis magukénak érzik a Piarista Iskolát, amely jelentős összeget kapott fejlesztésre. Korszerűsítéseket tervez a Búzaszem Iskola is. Az iskolákról már az állam gondoskodik s ennek jeleként a Németh László és a Huzella iskolák közel százhatvan számítástechnikai eszközt kaptak.
![](/img-cikk/kulgod3)
– Göd a kultúra városa is – mondta beszédében Tuzson Bence. – A kultúra kis mozaikjai, az emberek csoportjai közösséget formálnak, s ezekből kialakul egy város, majd egy nemzet kultúrája. Nemzedékek sora építi, gazdagítja kultúránkat, megtartva a korábbi örökséget és tovább gazdagítva új értékekkel. A mi generációnk felelőssége, hogy kultúránk anyanyelvünkön keresztül képes-e megmaradni. S ezt leginkább a családokon keresztül érvényesíthetjük, ha elmondjuk gyermekinknek, unokáinknak saját történetünket, s adjuk tovább azt a kulturális élményt, ami már a miénk – mondta többek között az államtitkár.
![](/img-cikk/kulgod4)
– A Himnusz huszonegy évvel korábban íródott, mint ahogy a magyar nyelv hivatalos lett hazánkban – emlékeztette a jelen lévőket ünnepi szónoklatában Horváth Szilárd, a Búzaszem Alapítvány elnöke. Az akkori Országgyűlés 1844. november 13-án iktatta törvénybe a magyar nyelv hivatalos használatát.
A továbbiakban gazdag tárgyi tudás birtokában nagyívű történelmi áttekintést nyújtott nyelvünk, kultúránk évezredes fejlődéséről, a kalandozó magyarok korától napjainkig.
![](/img-cikk/kulgod5)
A beszédeket színvonalas műsorszámok színesítették. Népdalcsokrot adott elő a Búzaszem Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény három tehetséges növendéke, Erdélyi Etelka, Lugosi Katica és Török Júlia (felk. tanár Nemcsics Kinga).
![](/img-cikk/kulgod6)
A Kastély Óvoda képviseletében Huszár Erika és Pleszel Diána óvodapedagógusok énekelték el a Kormorán Együttes „Kell még egy szó” kezdetű dalát, majd a Katica csoport kicsinyei kedvenc dalaikkal és verseikkel tettek időutazást az évszakok körül (felk. tanárok: Dobisné Stum Mónika és Huszár Erika).
![](/img-cikk/kulgod7)
Kemény Gábor, a Piarista Iskola pedagógusa Babits Mihály verseket adott elő, majd a Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gödi Ifjúsági Fúvószenekara Nyikes Róbert vezényletével Szamosmenti indulót és Brahms 5. és 6. Magyar táncát szólaltatta meg.
![](/img-cikk/kulgod8)
Az ünnepség második részében került sor a díjak és elismerések átadására.
A Göd város Önkormányzata Díszoklevelét vehette át Vizi István, aki a család birtokában lévő Kincsem litográfiát a városnak adományozta, hogy a majdani Kincsem emlékhelyen legyen látható. A műalkotás készítője Edward Gilber Hester, a kőnyomat 1879. január elsején készült. Negyven éves pedagógiai munkássága elismeréseként az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetésben részesült Hendrik Lászlóné tanító.
![](/img-cikk/kulgod9)
Év pedagógusa díj: Kincsem Óvoda: Leopold Ildikó
Huzella Tivadar Általános Iskola (alsó tagozat): Polyák Zsuzsanna.
Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (felső tagozat): Farkas Ilona
Búzaszem Általános Iskola: Benkovicsné Bolla Márta
Piarista Iskola: Kemény Gábor
Művészetoktatásért, kultúráért és nevelésért díj:
Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunakeszi Tagintézményének Gödi Telephelye: Szottfriedné Joó Adrienn
Göd Város Alkotó- és Előadóművész Díj: Gödi Ifjúsági Fúvószenekar
A díjakat és elismeréseket Tuzson Bence és Markó József adták át. Az ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be.
Katona M. István (Dunakanyar Régió) A szerzői felvételei
|