Ámde több is volt ez, mint „ajándék”. A zeneiskola 50 éves fennállását ünneplő, október 16-a óta tartott művészeti rendezvénysorozat „koronájának” is tekinthető a Táncgála. Miért is? Farkas Pál intézményvezető köszöntőjében elmondta, hogy a művészeti iskola balett tagozata és a Gödi Diák Sportegyesület táncszakosztálya közös – Diótörő – című előadása valamint az ezt követő néptánc- és modern tánc tagozat műsora a zeneiskola eddigi legnagyobb szabású produkciója volt, melyben összességében mintegy 150 kisgyermek és fiatal mutatta be tánctudását.

A művészetoktatási intézmény tevékenységét nagymértékben segítik a támogatók, köztük elsősorban Dunakeszi Város Önkormányzata, emellett többek között a Rotary Klub, a Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat s nem utolsó sorban a város jeles polgára, Kállay Gyula hangszervásárlásai teszik lehetővé a minél magasabb színvonalú művészeti képzést.

Ezúttal Farkas Pál a színpadon vette át Szabolcsi Miklóstól, a Corpus Music Shop igazgatójától adományukat, egy marimbát és egy menetdob felszerelést. Az igazgató elmondta, hogy régi jó kapcsolatot ápolnak a zeneiskolával és annak vezetőjével, s jó szívvel támogatják az intézményi munkát.

Generációk sokaságának egyik meseélménye az A.T. E. Hoffmann „A diótörő és az egérkirály” című meséje nyomán Pjotr Iljics Csajkovszkij által megalkotott Diótörő mese balett. A mű zenéjéből szvitet is készített a zeneszerző, melyet 1892. március 7-én mutattak be, megelőzve a balett 125 évvel ezelőtti, 1892. december 18-i ősbemutatóját. Dézsi Yvett, a dunakeszi zeneiskola balett tanszakának vezetője májusban fogalmazta meg elképzelését, hogy a szvit alapján a gödi Hirsch Anettel közösen készítenének koreográfiát. Ehhez zöld utat kaptak Farkas Páltól, s ettől kezdve dolgoztak a mű megformálásán.

Gondos, minden részletre kiterjedő munkájuk eredményeként a már említett decemberi estén megelevenedett a színpadon Cukorország tündéri világa. A mesét Varga Izabella színművésznő tolmácsolásában hallhattuk, a mesevilágot pedig a táncosok jelenítették meg.

S nem is akárhogyan. Kicsinyek és nagyobbak, az egyes jelenetekhez igazodó káprázatos jelmezekben varázsolták a színpadra többek között az Indulót, a Csokoládétündért, az orosz, a kínai táncokat. Az előadás fénypontján, a Virágkeringőn megtelt a színpad valamennyiükkel, és pompázatos ünnepi látvánnyal tették igazi meseünneppé a zeneszerző feledhetetlen dallamait, melyeket a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar szólaltatott meg Farkas Pál vezényletével. Tőlük a műsor során Farkas Ferenc Furfangos diákok című zenekari szvit két részletét is meghallgathattuk.

Az est második részében a művészeti iskola néptánc és modern tánc tagozatainak műsora következett. A néptáncosok Cinege csoportja elsőként Erkel Ferenc Palotását adta elő, majd Marosszéki forgatóst és Csárdás variációkat táncoltak. Színvonalas előadásuk koreográfusa a tanszakvezető Gyúró Tamás volt.

A számos hazai és nemzetközi díjjal is büszkélkedő modern tánc tagozat (ők Et Vie Danse néven is ismertek) leányai Johann Strauss Laguna-keringőjével kezdték programjukat. Ezt követte Grieg Peer Gynt szvitjének két tételére Nagyné Szöllösi Márta tanszakvezető által koreografált formáció, majd eltáncolták azt, hogy „Milyen szép ez a föld”.

Megelevenítették a színpadon Bizet Carmen című operája alapján készült szvit két tételének drámai hangulatát.

Végül, karácsonyi hangulatot varázsolva a Schubert által komponált Ave Maria dallamaira alkotott tánccal fejeződött be ez a különleges, sokáig emlékezetes Táncgála.