A rendezvényt Kárpáti Zoltánné igazgató asszony nyitotta meg, mellette édesapja, dr. Orosz István, és dr. Gudor Kund Botond

A programot Kárpáti Zoltánné igazgató asszony nyitotta meg. Elmondta, hogy az esemény ötletadója, és a szervezésben partnere volt dr. Mervald Anna, a Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Az est előadói sorában köszöntötte régi kedves ismerősüket, dr. Gudor Kund Botondot, a Gyulafehérvári Református Egyházmegye esperesét, a gyulafehérvári egyetem történészét, édesapját, dr. Orosz István akadémikust, professzor emeritust, Varga Tibort, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium nyugdíjas címzetes igazgatóját, Farkas Pált, a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttesének karnagyát, valamint Kocsis Bálintot, a Budapesti Tóth Aladár Zeneiskola növendékét, a múlt évben a Dunakeszi Művészeti Iskola által megrendezett VII. Farkas Ferenc Zongoraverseny győztesét.

   Az európai reformáció eszmetörténete volt a témája dr. Orosz Istvánnak. Felidézte, hogy Luther Márton 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett 95 tételt, amelyekben olyan kérdések szerepeltek, melyeket az egyháznak közösen meg kell vitatni. Ennek következménye nem vita lett, hanem az egyház szétszakadása. Fontos mozzanatként emelte ki, hogy amikor a vormsi birodalmi gyűlésre V. Károly német-római császár odarendelte Luther Mártont, hogy vonja vissza tanait, ő ezt nem tette meg. Ismeretes a harcos kiállása: „Itt állok, másként nem tehetek”! Birodalmi átokkal sújtották, de Bölcs Frigyes szász választófejedelem elfogta, Wartburg várába vitte, ám ez olyan fogság volt, hogy nyolc év alatt lefordította német nyelvre a Bibliát. Hit tételei révén új korszak kezdődött a kereszténység történetében.

A kiállítás anyaga Gyulafehérvárról érkezett

   Ezt követően az erdélyi reformáció elterjedéséről beszélt vetítettképes előadásában dr. Gudor Kund Botond. A reformáció igehirdetés, vagyis Isten igéjének hozzánk szóló üzenete, fogalmazott bevezetőjében az esperes. Nevezhetjük belső lelki megújulásnak is a reformációt. Erdélyben a reformáció először főleg a német nyelvterületen terjedt el. Főleg a kálvini tanítás vert gyökeret. (Kálvin Jánost, a reformáció másik nagy alakját máglyahalálra ítélték.) Hosszasan taglalta a katolikus egyház és a reformáció gondolatát képviselők közti vitákat. Szólt a magyar nyelvű bibliafordításokról, köztük Heltai Gáspáréról, amely eljutott Gyulafehérvárra. Felidézett ismert reformátorokat, köztük Batthyány Orbán kalocsai kanonokot, gyulafehérvári főesperest. Kialakult a református tengely Erdélyben, s együtt él és együtt működik az összes többi egyházzal.

Dr. Mervald Anna, dr Gudor Kund Botond, dr. Orosz István
             

  A „Biblia a művészetben” című vándorkiállitást – amely dr. Gudor Kund Botond segítségével érkezett az iskolába – dr. Mervald Anna nyitotta meg. Megköszönve a tanintézmény támogatását a rendezvény létrehozásában, felvázolta a német nemzetiség és a reformáció történelmi kapcsolatát.

   A kamarazenekar Bach és Corelli műveket szólaltatott meg, köztük Bach a-dúr zongoraversenyének első tételét Kocsis Bálint előadásában. Farkas Pál az említett zeneszerzők munkássága és a reformáció közti kapcsolatát tárta fel, kiemelve, hogy Luther Márton a muzsikát isteni adománynak tekintette.  

Farkas Pál

   Befejezésül „Adventi lépések” címmel olvasta fel rendkívül tartalmas ünnepi gondolatait Varga Tibor. Egyebek mellett így fogalmazott: „Az adventi időszak egyszerű, mégis értékteremtő lehetőségét építve magunkban és közösségeinkben, meg kell próbálnunk elvinni lelkünket a betlehemi bölcsőhöz, hogy a karácsony ne csak ajándékot hozzon, hanem a szeretet semmivel sem pótolható élményét és érzését is”.

Varga Tibor

Kocsis Bálint