-  A bor az emberiség történetével egyidejű. Noé esetét mindenki ismeri, de jelen van a görög mitológiában is. A Windsori víg nőkben pedig így énekel a basszista. „Bacchus, ha szomjas volt/fogta a kancsó bort/és húzott nagyot/és húzott nagyot.” – idézi a Shakespeare vígjáték átdolgozott sorait miközben kedvenc borával kínál.

-  Hogyan tudná definiálni a bort? - kérdezem a finom nedű ízlelgetése közben.

-  Olyan multifunkcionális csodának tartom, amely testünk-lelkünk, értelmünk gyarapodását szolgálja, de tiszteletreméltó a szakrális vonatkozása is. Táplálékként a bornak az étrendi hatását kell kiemelni. Finom szerves savai segítik az emésztést, de ugyanakkor a bor más fontos alkotórészeivel együttesen étvágygerjesztőként is működik. Savasság és savhatás tekintetében a magyar borok bőséges kínálatot nyújtanak. „A magyar föld, a magyar napsugár örök harmóniájának szerelmi terméke.” – mondta egykori főiskolai tanárom. Adottságainknak köszönhetően szőlőinkben a savak és a finom zamatok nem égnek, azaz nem oxidálódnak el. Akinek sok a gyomorsava az vígan fogyaszthatja az alacsonyabb savtartalmú (5 g/l) lágy borokat, ilyen például a Zalagyöngye. Akinek pedig a jobb emésztés miatt a savasabb, keményebb (6,5-7,5 g/l savtartalmú) borra van igénye, annak a savasabb tokaji, somlói, egri, soproni borokat ajánlatos fogyasztani. A vörösboroknál meg kell különböztetni a savasságot a fanyarságtól, melyet a csersav idéz elő. Sokszor szoktam mondani: a vörösbor legyen enyhén fanyarkás, a szépasszony pedig mosolygós. A jó vörösboroknál, mint amilyen az én prémiumkategóriás erdőkertesi Zweigelem, az alacsony sav és bársonyos fanyarság összhangban van a bor testességével és alkohol tartalmával. Ennek felismerése és értékelése a borkultúra szerves része. A borban lévő tannin típusú vegyületeknek igen jelentős az élettani hatásuk, fontos szerepük van a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében. Gyorsítják a koleszterin ürítését, megakadályozva az érszűkület és szívinfarktus kialakulását. Hatásos a magas vérnyomás ellen is.

-  Sokan vallják; bármennyire is fontos a bor élettani hatása és táplálkozásban betöltött szerepe, legnagyobb jelentősége mégiscsak az élvezeti értékében rejlik.

-  „Dús örömelixír”, ahogy a költő írja. A borban levő számos íz illatanyag kombinációs lehetősége -, akár a hangjegyek a zenében - végtelen, és ezek alakítják ki a bor jellegét, arculatát, élvezeti értékét. Tapintással érzékeljük az alkalomhoz illő karcsú poharak fogantyúit, szemünkkel gyönyörködünk a bor színében és tükrösségében, ami már önmagában is jó kedvre derít, orrunkkal szívjuk be pompás illatát, de a legtöbb élvezet mégis csak az ízlelőbimbóknak jut, amikor az apró kortyot a szánkban szétterítjük és azután az egyensúlyi érzékszervünkkel konstatáljuk a bor erejét, amely ha túl nagy hatással lenne ránk, akkor Petőfivel vigasztalódunk; „De tehetek is én arról/hogy oly igen jó az a bor/jó az a bor.” De hogy a fülünk sem maradjon ki az élvezetek áradatából, mások egészségére kívánva, koccintással gyönyörködünk a poharak borral teli csengő hangjában.

-  A bort általában az ételekkel együtt fogyasztjuk.

-  A borkultúra szerves részét képezi az ételek és italok párosításával kapcsolatos alapvető tudnivalók. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a fehérhúsokhoz fehér vagy rozébort, vörös húsokhoz vörösbort fogyasszunk. A halakhoz, vega ételekhez könnyebb, egyszerűbb fehérbort kell választani, ilyen például az én Zalagyöngye borom. A pörköltes jellegű és a szárnyas sültekhez komolyabb fehér bor vagy rozé illik. A napteraszon készített, kitűnő minőségű grillételekhez nagyon jól illik a rozébor. A tartalmas levelesek, dinsztelt, pörköltes vagy sült vörös húsokhoz és a vadhúsok mellé vörösbort ajánlatos fogyasztani az ételek „fajsúlyához” igazodva, könnyebb jellegűt vagy testesebbet. Mi az én aranyérem várományos Zweigelt boromat fogyasztjuk.

-  Az absztinensek elvetik a bor fogyasztását is, főleg az alkohol ártalmas hatása miatt. Ön, hogyan vélekedik erről?

-  Julius Cézár napi 1,5 liter vörösbort adott katonáinak a betegségek elkerülésére. Nem véletlenül mondta Arisztotelész, hogy „a bor a legfinomabb étel, a legkellemesebb ital és a legjobb ízű orvosság”. A borban lévő magas kálium kedvezően hat a szívre és emellett vizelethajtó hatása is van. A bort nem szabad egyszerű alkoholos oldatnak tekinteni. Számos állatkísérlet bizonyítja, hogy a bor jóval kevésbé mutatkozik toxikusnak, mint a hasonló mennyiségben fogyasztott más alkohol.

-  Beszélgetésünk elején multifunkcionális csodának nevezte a bort. Van-e egyéb hatása, vagy ha úgy tetszik, funkciója?

-  A legősibb írásos emlékek egyike, a Talmud szerint vidítja a lelket. Kölcsey, aki a Himnuszban a jó kedvet a bőség elé helyezi, egyik versében így ír. „Ki búban ül víg leszen ő/ha borhoz ajka ért/Légy idvez ó szőlővessző,/gondűző nedvedért”. Csokonai búkergetőnek, Petőfi gondűzőnek, József Attila „víg tüzek, víg kürtösének” nevezi. Százötven év után is aktuális Petőfi rövid csattanós, szellemes Igyunk című verse, melyben a bort kincsnek nevezi. „És igyék bort az, akinek/Pénze nincs/ S övé lesz a világon/Minden kincs”. A kék szőlőből készített bor hazánk színeit is szimbolizálja. Ünneplő társaságban sokszor szoktam idézni Garay Jánost Zweigel borom kitöltésekor. „Töltsd pohárba és csodát látsz/Színe, mint a bikavér/ S mégis a gyöngy, mely belőle/Fölragyog, mint a hófehér/És a tőke, melyen termett/Nemde oly zöld, mint a rét?/Hol leled föl szebben együtt/Szép hazánk három színét”.

A bor egyik fontos funkciója, hogy elősegíti a jó kapcsolatok, barátságok kialakulását. A borszerető embernek nem gond az ajándékvásárlás. Ezért álltunk át a díszkartonos palackozásra, ám a bort nem fogyasztókra, a 18 éven aluliakra, a gépkocsivezetőkre is gondolva forgalmazzuk a pillanat pasztőrözéssel tartósított mustunkat. A gyártási eljárásból adódóan ebben nincs semmiféle tartósítószer, nem okoz semmilyen mellékhatást. Nagyon finom, édes, mint a méz. Ilyen típusú terméket pillanatnyilag a multik sem forgalmaznak.

-  Ön szerint milyen a kulturált borfogyasztás?

-  Legfontosabb, hogy örömteli szívvel tudjuk értékelni és élvezni a bor mindazon élettani, testépítő, lélekvidító (spirituális) hatását, melyről eddigiekben szóltam. Alapja a mértékletesség. Nagyon hasznos az alapvető tájékozottság a bor és a gasztronómia kapcsolatáról. A mindennapi étkezéshez egyszerű borokat kell választani, ünnepi alkalmakkor pedig a legjobbakat, melyhez méltó külsőséget is kölcsönzünk. A képen látható barátainkkal, Babják Annamária színművésznővel és férjével Szűcs Mihály nyugalmazott minisztériumi főosztályvezető helyettessel nem csak ízlelgetjük, de kritikai szemlélettel is értékeljük, minősítjük borainkat.

Babják Annamária, Guttmann Vilmos, Guttmann Vilmosné és Szűcs Mihály

Nem eretnek dolog a kulturált borfogyasztás és a szép éneklés. Végső soron azt tudom mondani, hogy a kulturált borfogyasztás alkalmával megvalósulnak azok a gondolatok, melyekről így ír Voltaire; „Kell, hogy legyenek pompás estebédek/Hol fesztelen az ember csemegél/Jó borokat és szellemes igéket/S mégsem részeg, ha véget ér”.

- Nagyon sok versidézettel színesítette beszélgetésünket, ami szinte „természetes”, hiszen idén már másodszor nyerte meg a városi szavalóversenyt. Kérem, hogy stílszerűen egy ide illő vers idézettel fejezzük be társalgásunkat.

-  Örömmel. József Attilával kezdtem, vele is fejezném be. Neki tulajdonítják ezt a kis versikét; „Ha meg akarsz élni hosszú kort/Igyál mindenekelőtt bort, de vigyázz nem akármilyen időben/Csak reggel, délben, este, és napközben”.

- Köszönöm a beszélgetést, és a finom borokat, melyekkel az idei esztendő bőségére, a jövő évi reményekre koccintottunk!