a képen balról: Erdész Zoltán alpolgármester, Dióssi Csaba polgármester, Dr. Szarvas Alíz aljegyző, Szabó József, Seltenreich József önkormányzati képviselők, Csoma Attila, az ünnepség szónoka

A megjelenteket Szabó Katalin, a Dunakeszi Programiroda vezetője köszöntötte. A Himnusz elhangzása után bejelentette, hogy a Gyombolai Bálint előadóművész, valamint a Dr. Gyombolainé Kindler Edit karvezető által vezetett Servite Ökumenikus Kórus előadása a zord időjárás miatt elmarad.

A megemlékezés ünnepi szónoka – Csoma Attila, a VOKE József Attila Művelődési Központ igazgatója – beszédét Bibó István közírónak, az 56-os Nagy Imre kormány államminiszterének a forradalom napjaiban megfogalmazott gondolatával vezette be: „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.”

   „Az 1956 előtti Magyarország valóban a félelem országa volt, ahol a társadalom minden szegletébe behatolt a rettegés” mondta.

   A továbbiakban a törvénytelen büntetőeljárásokról és a megfigyelésekről szólt, s arról, hogy többek között ez is elvezetett a forradalom kitöréséhez. Felidézte a békésnek induló tüntetés sorsdöntő mozzanatait. – A félelmet legyőzte a szabadság iránti vágy és ez a vágy a hősök egész sorát teremtette a nemzetnek – fogalmazott.

   Beszéde folytatásában arról szólt, hogy a forradalom és szabadságharc 13 napja Dunakeszin is megteremtette a maga hőseit. Elsőként az alagi Roncsek Sándort idézte meg, aki a városi fegyveres ellenállás megszervezője és vezetője volt. Több társával együtt részt vett a rendőrség elfoglalásában, majd vezetésével megalakult a Nemzetőrség, melynek néhány nap alatt 300 tagja lett, s ők biztosították a közrendet. November 4-e után a tagság többsége Roncsek vezetésével Nyugat felé indult. Ő maga az Egyesült Államokban telepedett le, ahonnan soha, egy napra sem térhetett haza.

   „A helyi forradalmi események másik, kevésbé ismert alakja Lucsonyi József, aki társaival részt vett a budapesti eseményekkel szolidaritást vállaló október 24-i helyi tüntetésben. A tömeg a mai Március 15. téren gyűlt össze, ahol Szuppán Judit elszavalta a Nemzeti dalt… A rendezvény után egy nagyjából húszfős csoport a Kegyeleti temetőnél álló szovjet hősi emlékműről leszedte a vörös csillagot, majd később le is döntötték az obeliszk- szerű építményt… Lucsonyi Józsefet később évekig zaklatták, de senkit nem árult be.”

   A továbbiakban elmondta a 15 éves Pálinkás István történetét, aki csatlakozott a Corvin-közi felkelőkhöz, ahol haslövés érte és a Péterfy Sándor utcai kórházban ápolták. Néhány nap múlva a szovjetek egy kivégző osztagot küldtek a kórházba s az alagsorban minden sebesülttel, köztük a dunakeszi fiúval is végeztek.

   Áldozatul esett a harcoknak a dunakeszi születésű Gérecz Attila egykori öttusa válogatott sportoló és költő. A város hősei között tartjuk számon Czédli István és Korsós József közkatonákat is, akik a község határában álló légvédelmi ütegnél teljesítettek szolgálatot és október 30-án kilőttek egy szovjet teherautót. A megtorlások során mindkettejüket felakasztották.

   Beszéde további részében a nemzet súlyos veszteségeiről, a harcokban elesettek sokezres számarányáról, a kivégzettekről és a bebörtönzöttekről emlékezett meg. Majd kitért a Szovjetunió felbomlására, az oda vezető okokra, melyre elsősorban a hamis világnézet vezetett. S ez a bomlás Berlin, Poznan, Prága és Budapest utcáin indult el, mert, ahogy fogalmazott, „Hosszú távon egy társadalom sem élheti túl saját eszmerendszerének a romlását.”

   Végezetül így fogalmazott:”Nem volt tehát hiába a Roncsekek, Czédlik, Géreczek áldozata…, az igazságon és a szabadságon nem sikerült tartósan hatalmat nyerni, mert a szabadság ott kezdőik, ahol megszűnik a félelem”.

A beszéd után elhelyezte a tisztelet és az emlékezés virágait. Dióssi Csaba polgármester, Erdész Zoltán alpolgármester és Dr. Szarvas Alíz aljegyző. Koszorút helyeztek el a képviselő testület tagjai, a nemzetiségi önkormányzatok, a pártok, intézmények képviselői és magánemberek.

b.: Seltenreich József, Szabó József önkormányzati képviselők

Szabóné Forgács Gabriella tankerületi szakmai igazgató helyettes és Eich László tankerületi igazgató

b.: Szakáll Lászlóné és Harangozó Katalin

   Az ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be.