Ress Hajnalka színművésszel közösen énekelte a magyar és a székely himnuszt az ünneplő közönség

Dióssi Csaba polgármester kedves szavakkal köszöntötte az ünnepség résztvevőit – köztük a város több díszpolgárát, intézményvezetőket, civil közösségek tagjait -, az avató beszédre felkért Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét, akit nemcsak közjogi méltóságként, de politikus partnerként és barátként is, akinek több évtizedes munkásságát rendkívül nagyra becsüli, melynek fő célja, hogy példamutatással, oktatással nevelje a magyarokat, erősítse a hagyományok iránt érzett tiszteletet. Lezsák Sándor példát mutat számunkra, hogyan éljük meg magyarságunkat, melyre mindannyian büszkék lehetünk - mondta. – Ne féljünk megélni magyarságunkat, sőt, merjünk nagyok lenni. Ez Lezsák Sándor legfontosabb küldetése – jelentette ki Dióssi Csaba.

Dióss Csaba polgármester mondta az ünnepi köszöntőt

2010 óta a városi önkormányzat nagy hangsúlyt helyez a közösségépítésre és a hagyományok tiszteletére – folytatta a polgármester. Példaként említette a Helytörténeti Gyűjtemény méltó környezetbe költöztetését, a IV. Béla király szobor avatását, az idén elkészülő két kötetes Dunakeszi monográfia megjelentetését. Majd arról a népes lokálpatrióta közösségről beszélt, amely mindig is fontosnak érezte, hogy hogyan élünk Dunakeszin, a település hagyományainak ápolását. – Ez a szobor nem az első megnyilatkozása ennek a szellemiségnek, lokálpatriotizmusnak, hagyományápolásnak, hiszen kezdődött a Szent István szoborral, Árpád szoborral, Trianon emlékművel, az Országzászlóval, és most ez egy újabb fejezete annak a nemes összefogásnak, amelyhez gratulálok városunk elkötelezett polgárainak – hangzottak Dióssi Csaba elismerő szavai, aki köszönetét fejezte ki a szobor és emlékhely létrehozását segítő valamennyi támogatónak, közreműködőnek. Bejelentette, hogy az Önkormányzat az emlékhelyhez viacolor utat és parkolót épít, melynek megvalósítását a hatósági eljárások nehezítik, de mint fogalmazott: „Ezt is, mint minden mást, meg fogjuk valósítani.” A város polgármestere szerint az Atilla szobor és emlékhely a magyar értékrendet valló dunakeszi emberek zarándokhelye lesz.

Szombat István a szobor megálmodója és a megvalósítás egyik főszereplője

Szombat István beszámolt arról, hogy három és fél éve kezdték el az előkészítő munkát és mindenféle buktatón átjutva sikerült megvalósítani a szobrot és az emlékhelyet. – Örömmel mondhatom, hogy a kezdeti problémák után nagyon gyorsan megtaláltuk a megoldáshoz vezető utat a támogató segítségeknek köszönhetően. Ez a közösségépítés egyik titka. Sokan adtak különböző összegeket, de még így sem tudtuk az emlékoszlopot beburkolni sütői mészkővel, amit utólag pótolunk – jelentette be Szombat István, aki külön kiemelte a DunArt három művészének alkotó támogatását.

Guttmann Vilmos verselő-borász Arany János művével tisztelgett Atilla emléke előtt

Guttmann Vilmos, a költő fejedelem Arany János születésének 200. évfordulója - és Dunakeszi kiváló előadóművésze, Sellei Zoltán emléke - előtt is tisztelegve Buda halála című költeményéből Rege a csodaszarvas VI. éneket mondta el, amelynek eszmei mondandója a hun és a magyar nép közös rokonsága, amit az antropológusok egyre meggyőzőbben tudnak bizonyítani – mondta a felvezetésként a népszerű verselő-borász.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint rendkívüli, ami történik Dunakeszin

Vincze József alkotását, Atilla szobrát Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke leplezte le, aki ünnepi beszédében rendkívülinek nevezte azt, ami történik Dunakeszin. – Rendkívüli alkalom, nevezhetem történelmi igazságtételnek is. Rendkívüli, mert évtizedek óta várunk arra az alkalomra, hogy egy ilyen emlékhely készüljön közadakozásból, sok-sok ember akarata szerint. Köszönjük ezt az ősök nevében is – mondta, aki pedagógusként László Gyula professzor kettős honfoglalása szerint tanította a történelmet a diákokkal, akik ismerték a Rege a csodaszarvasról írt éneket is. – Azok közé tartozom, akik a kilencvenes évek elején Szörényi Leventével, Atilla - Isten kardja című rockoperát írtuk meg – utalt arra a korszakra, amikor elkezdte tudatosabban kutatni, hogy mit tudunk Csaba királyfiról. – Csaba királyfiról, akinek alakja ott él a tudatunkban, és kapaszkodunk belé a székely himnuszban. Amikor azt mondjuk, Ne hagyd el veszni Erdélyt Istenünk, akkor azt is mondjuk, ne hagyd elveszni Kárpátalját, Felvidéket, Délvidéket, ne hagyd elveszni a nyugati magyarokat, ne hagyd elveszni Dunakeszit. Ne hagyd el veszni a magyar hazát, a Kárpát hazát – hasítottak szavai a néma csendben.

– Hun rokonság és tudat éltet bennünket – jelentette ki Lezsák Sándor, aki László Gyulára hivatkozva így folytatta: - „A magyar őstörténet termékeny bizonytalanság”. De a bizonyosság ez a szobor, a bizonyosság ez az emlékhely. A bizonyosság ott van a tudatunkban – fogalmazott Lezsák Sándor, aki Atilla államférfiú nagyságát méltatva arról beszélt, hogy képes volt működtetni a Kínai nagyfaltól a Rajnáig terjedő birodalmát.

Az avatás ünnepélyes pillanata

Az Országgyűlés alelnöke abban a tudatban avatta fel Atilla szobrát és az emlékhelyet, hogy zarándokhely lesz.

Az ünnepi műsorban közreműködött Ress Hajnalka színművész, Petrás János, a Kárpátia vezetője, Babják Annamária és Vincze József, Guttmann Vilmos, Turai Kiss Mária és Fehér László, a Farkas Ferenc AMI tanulói.

Atilla nagykirály mellszobrát Vincze József, a kardot és az íjat Czinege István formálta meg, míg a feliratokat és jelképeket Péter Nándor véste a szobor előtt és mögött lévő kövekre és a négy pad közül háromra. A negyedik pad motívumai Dér Győző munkája. A betonoszlop süttői mészkő lapokkal lesz majd burkolva, rajta a jelképek és feliratok pedig homokfúvással kerülnek rá.

A helyi közösség összefogásának szép példája az egyedülálló szobor és emlékhely avatása, melyet a Dunakeszi Civilek Baráti Köre állított az Önkormányzat támogatásával. Mindhárom művész a DunArt Képzőművészeti Egyesület tagja, akik alkotásait Melocco Miklós, B. Laborcz Flóra, Mihály Gábor alkotta szakmai zsűri bírálta el.

Az emelkedett hangvételű, méltóságteljes ünnepség a székely himnusz közös éneklésével zárult, amely Dunakeszi kulturális és hagyományőrző tevékenységében egy újabb korszak kezdetét indította el.

Dióssi Csaba és Lezsák Sándor

Petrás János, a Kárpátia vezetője

Turai Kiss Mária és Fehér László

Vincze József és Babják Annamária

Szombat István

A Farkas Ferenc AMI növendékei: Kovács András, Tóth Máté, Tóth Tamás és tanáruk Varga Sándor

Egy fiatal tehetség, Oroszik Tamás, aki nagy sikert aratott furulya játékával

Czinege István, Vincze József, Babják Annamária, Szombat István, Guttmann Vilmos

Dióssi Csaba, Wittner Mária, Dunakeszi díszpolgára, Lezsák Sándor