A két kulturális intézmény közös vállalkozásának eredménye a kiállítás. Enyedi Lajos negyven esztendeje, a várossá nyilvánítás évében Duló Károly filmrendező barátjával karöltve mintegy ezer feltételt készített a földön és a levegőből a település akkori állapotáról. A realista felvételek a korabeli valóságos arculatot örökítették meg sallangmentesen, a maga objektivitásában. A páratlan dokumentum értékű fotókat „Csipkerózsika álmukból” Csonka Mária, a Kölcsey könyvtár nyugdíjas igazgatója ébresztette fel s ő hívta fel Csoma Attilának, a művelődési központ igazgatójának a figyelmét a fényképekre. Az igazgató szinte azonmód döntött bemutatásukról s az előkészítésbe, képválogatásba és rendszerezésbe bekapcsolódott a könyvtár jelenlegi szakmai igazgatója Lőrincz Róbert, és együttmunkálkodásuk eredményeként szeptember 15-én megnyílt a tárlat.

 a képen balról: Enyedi Lajos, Duló Károly, Csoma Attila, Harangozó Katalin

Dióssi Csaba polgármester

Erdész Zoltán alpolgármester

   Harangozó Katalinnak, a kiállítás rendezőjének köszöntője után Csoma Attila ezúttal helytörténészi minőségben szólt a szép számban összegyűlt közönséghez, melynek soraiban jelen volt Dióssi Csaba polgármester és Erdész Zoltán alpolgármester.

Felidézte a várossá válás pillanatát. Pest megyében Dunakeszi akkor a hetedik város volt 23 ezres lélekszámmal, ami szinte a fele a mostani lakosságszámnak. Megjegyezte, hogy a fotókat látva nem mindig tűnik ki a városias arculat, ám a fejlődés jelei már látszódnak a lakótelep vagy éppen új iskolák építését bemutató képeken.

a Barátság úti lakótelep-"madártávlatból"

a város első három tízemeletes panelháza a 2-es Fő út mellett

 Az akkori városvezetés törekedett a település korszerűsítésére s nincs ez másként napjainkban sem. Végezetül köszönetet mondott Enyedi Lajosnak a négy évtizede elvégzett munkáért és felhívta a figyelmet, hogy hasonló módon kellene Dunakeszi jelenlegi arculatát is dokumentálni a jövő számára.

Duló Károly filmrendező

   Ezt követően Duló Károly filmrendező, címzetes egyetemi docens mutatja be barátját és pályatársát, s ahogy fogalmazott, együttmunkálkodó szellemi társát. Kikerülhetetlen volt megemlíteni a legendás Uray György magyar tanárt, előadóművészt, színjátszó rendezőt, aki sokakban, köztük Enyedi Lajos gondolkodásában is elültette a művészet szeretetét, tiszteletét. Huszonkét évesen jelentkezett a Mafilm stúdiójába és ezt követően mintegy tíz év alatt fokról fokra végigjárta azt a szakmai utat, melynek eredményeként már képzett operatőrként tartották számon. Első mestere dr. Homoki Nagy István, a magyar természetfilm akkor még élő klasszikusa volt. Majd a Mafilm Rövidfilm Stúdióban Neményi Ferenc operatőrtől, majd rendezőtől tanulta el a szakma mesterfogásait. A stúdió megszűnése után a Magyar Televíziónál folytatta pályafutását. Tagja a Filmművész Szövetségnek és a Magyar Operatőrök Céhének.

   A tárlatnyitót Gyombolai Bálint műsora színesítette egy Radványi Balázs-Somlyó Zoltán, és Cseh Tamás-Bereményi Géza szerzeménnyel s az alkalomhoz illően elénekelte a Gyombolai Pál szövegére általa megzenésített Dunakeszi Dalát is.

az egykori Fő téri piac

a vasúti felüljárónál lévő élelmiszerbolt

   Érdekes volt látni, ahogy a közönség soraiból sokan felismerték egykori lakóházukat, hozzátartozóik lakhelyét, vagy éppen felidézték a korabeli városképek hangulatát, például azt, hogy milyen volt az egykori Fő téri piac, a valamikor művelődési házban a zeneiskola bejárata, vagy a vasúti felüljárónál lévő élelmiszerbolt.

a meghívottak, és az érdeklődők jelenlétükkel megtisztelték a kiállítást

Érdemes tehát felkeresni a szeptember 30-ig nyitva tartó kiállítást a művelődési központban, és a könyvtárban, ahol tíz fotóval és kivetítőn folyamatosan látható hétszáz kép látványával ismerhető meg az egykori Dunakeszi.