- Nekem is megvan az a lehetőségem – mivel szabad országban élünk -, hogy véleményt nyilvánítsak és tegyek a környezetemért. Úgy gondolom, aki tud tenni a környezetéért és tud tenni egy közösségért, annak kötelessége is az, hogy ezt megtegye. Én ezt önmagammal szemben elvárásként fogalmazom meg, e szerint cselekszem. Ugyanis, ha tudok tenni a családomért, a városért, a többi fiatalért, a hazámért, akkor én nekem azt meg kell tennem, mert ha én ezt nem teszem meg, akkor az, nem én vagyok.

- Honnan jött, miből táplálkozik ez az indíttatás?

- Ilyen vagyok, ilyennek születtem.

- Ilyen családban nőtt fel?

- Nálunk mindig azt láttam, és hallottam, ha az ember dolgozik, akkor tudja valamire vinni. Fontos, hogy meg kell tennünk azokat a lépéseket, amikre szükség van. Mi állatokat tartottunk, mindig voltak valamilyen állataink, így büszkén mondhatom, hogy állatbarát család vagyunk. S egyébként engem az állattartás is arra nevelt, hogy dolgozni kell, de megvan a gyümölcse és növénytermesztésnek is. Azért jártam mezőgazdasági középiskolába, mert tudtam, hogy amit csinálok, annak van gyümölcse. Ezt vallom közéleti tevékenységem során is. Meggyőződésem, hogy az élet minden területén, így a politikában is csak akkor lehet sikereket elérni, ha rengeteg munkát fektetünk bele, aminek hosszú évek alatt meglesz a gyümölcse. Ezt szilárdan hiszem, e szerint élek és dolgozom. 

- Minden mondata arról „árulkodik”, hogy hosszú távú szakmai és politikai céljai vannak, ami érthető, hiszen még csak 21 éves.

- Az eredményeket, a fejlődést tudással és szorgalommal, nyitottsággal lehet elérni. A gödöllői Szent István Egyetem természetvédelmi mérnök-hallgatója vagyok. Hamarosan diplomázom. Tudatosan választottam ezt a szakot, mert a természetvédelemmel, a környezettel kapcsolatos. Ez olyan terület, amelyről nem elég csak elmondani, hogy mennyire fontos, hanem tenni is kell érte. Én úgy gondolom, hogy a környezetvédelemért, mindannyiunk jövőjéért legtöbbet az emberek érdekét képviselő politika tehet. Többek között ezért is vállalom a politizálást. 

- Hogyan tudja a Fidelitas váci elnökeként az önhöz hasonló fiatalokat megszólítani, közös cselekvésre serkenteni?

- Ez nem könnyű kérdés, sokat kell dolgozni az apró sikerekért is. Sajnos ez nemcsak váci, ez országos jelenség, melynek megváltoztatása érdekében sokan dolgoznak. Szerintem ez egy hosszú folyamat, amely – ha elég elszántak vagyunk, vonzó programokat kínálunk – meghozza a gyümölcsét. Váci fiatalként a városban élő fiatalokat szeretném megszólítani, bevonni őket a helyi közösségekért végzett munkába, amit a számukra is vonzó rendezvények, tartalmas, az őket érintő témák feldolgozásával, tartalmas beszélgetések szervezésével szeretném elősegíteni.

- Tudna példákat mondani…

- Természetesen. Konkrét példa a madárodúk készítése vagy szemétszedés. Mindkettő nagyon fontos, és ráadásul közösségépítő tevékenység is. Az odúkészítéssel az óvodások, az iskolások, de nem ritkán a felnőttek figyelmét is ráirányíthatjuk az élővilág, környezetünk jelentőségére. Fontosnak tartom, hogy mutassunk jó példát, amely előbb-utóbb egyre több ember számára lesz követendő. Sajnos a koronavírus-járvány nehezebbé teszi a személyes kapcsolattartást, a programok szervezését, de szerencsére az internet segítségével tudunk kommunikálni. Örömmel mondhatom, a gyerekek számára óriási élményt jelent a környezetükbe kihelyezett madárodú és a fészket rakó madarak látványa. Azt szoktam mondani: „helybe visszük a természetet, a madárvilágot”. Ebben a szép, környezeti nevelést szolgáló tevékenységünkbe segítő partnerre találtunk az Ipoly Erdő Zrt. vezetőiben, akik fával támogatják közösségi tevékenységünket. A kormányzat is fontosnak tartja ezt, hiszem az ország nemzeti parkjaiba 3500 odút és 1500 madáretetőt helyeztek el.  

- Javaslom, térjünk át a politika „mezejére”. Közismert, hogy nagyon aktívan politizál, vállalja, sőt elviseli a negatív kritikát is. Mi motiválja, mi ad erőt a mindennapi küzdelemhez?

- Aki olvassa a közösségi oldalakon megjelent cikkekkel kapcsolatos posztokat, az szembesülhet vele, hogy bizony jócskán kapok hideget, meleget. Szerencsére többségben vannak a pozitív, inspiráló bejegyzések, jobbító szándékú vélemények. De az is tény, hogy sokan vannak, akik - érvek hiányában – alpári stílusban, személyeskedő bejegyzésekkel reagálnak egy-egy megnyilvánulásomra, sajtótájékoztatón kifejtett véleményemre. Szerintem nem ilyen stílusban kell a más pártpolitikai vagy szakmai véleményt képviselőkkel szemben kifejteni nemtetszésüket, de tudomásul veszem, hogy vannak ilyen emberek is. Én továbbra is töretlenül végzem közösségépítő, közéleti tevékenységem, mert elszánt és lélekben erős vagyok.

- A fiatalok hogyan tudják nézeteiket, elképzeléseiket képviselni, ütköztetni politikai ellenfeleikkel?

- A platform megvan rá, hiszen szinte az összes politikus jelen van valamelyik közösségi oldalon. Ez különösen igaz a fiatalokra, akik mondhatni kizárólag ezeken a platformokon érintkeznek, pillanatok alatt mondanak véleményt, reagálnak egy-egy bejegyzés tartalmára. Ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy őket még kevésbé „érintette” meg a politikai közélet. Szóval, mindenki számára adott a véleménynyilvánítás lehetősége. Én abban látom a problémát – mint ami Vácon is tapasztalható - hogy ha egy kérdést felteszünk, vagy véleményt mondunk az önkormányzat tevékenységéről, akkor annak szerzőjét letiltják a platformról. Úgyhogy így egy fokkal nehezebb, de a lehetőség azért mégis csak megvan rá. Megpróbálhatjuk elmondani a véleményünket és kérdezhetünk is. Sajnos ésszerű viták nemigen alakulnak ki, mert gyorsan át szokott menni személyeskedésbe és a tények helyett inkább jönnek a sértegetések. Ez szomorú.

- Ugyanakkor azt is érzékelem, hogy a sajtótájékoztatóján megfogalmazott kritikáira mindig reagál a Városháza.

- Ez tény, állításaimra és a kritikáimra valóban válaszolnak. Szerencsére elég nagy követő bázissal is rendelkezünk, és mint a Fidelitas váci elnöke vagyok olyan politikai pozícióban, hogy a sajtóban ismertetett álláspontomra, véleményemre reagálnak, mert nagyon sok váci fiatalt képviselek.