Kovács Zoltán a kismarosi Kittenberger emlékerdő átadó ünnepségén elmondta, hogy a mostani a 14. emlékerdő-avatás, amellyel a kormány egyszerre tisztelegni kíván az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás emlékének és a 2021-es világkiállításnak is. Hozzátette, hogy az 1971-ben elindított hagyományt szeretnék az erdőültetéssel folytatni úgy, hogy minden állami erdőgazdaság területén egy hektárnyi erdőt telepítenek az erdő- és vadgazdálkodás hagyományait megteremtő és folytató elődök emlékének.

Kovács Zoltán kormánybiztos

  Kovács Zoltán azt mondta, hogy Kittenberger Kálmán Fekete Istvánnal és Széchenyi Zsigmonddal sajátos hidat képez a magyar erdő- és vadgazdálkodás hagyományainak megteremtésében az arisztokratikus gazdálkodástól a későbbi polgári erdőgazdálkodásig. Hozzátette, hogy a következő időszakban nemcsak az a feladatunk, hogy emlékezzünk ezekre a szimbolikus alakokra, hanem az is, hogy a 2021-es világkiállításra visszahozzuk azt a tudást és hagyományt, amelyet megteremtettek, és amely a világ más régióiban is megjelent.   

  Szentpéteri Sándor az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy az örökölt hagyományok alapján a minisztérium tavaly meghirdette ország fásítási programját, amelynek első lépéseként úgy alakították az erdőtelepítési egységárakat, hogy vonzóvá tegyék az erdőtelepítéseket a gazdák számára. Hozzátette, hogy ennek köszönhetően mostanáig 24 000 hektárnyi erdő telepítésére érkezett be támogatási kérelem. Emellett mintafásítási programot is indított a 22 állami erdőgazdaság, amelynek a keretében 550 hektárnyi erdőt telepítettek, amely további 500 hektár telepítésével folytatódik - fűzte hozzá az erdőkért felelős helyettes államtitkár.

Kovács Zoltán (jobbról), Szentpéteri Sándor, és Kiss László

Az Ipoly Erdő Zrt. működési területének 40 százalékát erdő borítja, ebben az évben 15 hektárt telepítettünk – jelentette be Kiss László vezérigazgató, aki hozzátette, ez a folyamat nem áll meg, mert hamarosan pl. az újszülöttek tiszteletére telepítenek erdőt.

Kittenberger Kálmán nemcsak azért érdekes személyiség a magyar erdészek számára, mert életének utolsó évtizedeit Nagymaroson élte, hanem azért is, mert vadászterületei voltak a Börzsönyben, az Afrika-kutató ezer szállal kötődött a térséghez.

-  Az egy hektár emlékerdőt a mellette elterülő 140 éves tölgyes természetesen kelt facsemetéiből telepítettük – ismertette a vezérigazgató.  - A 10 ezer tölgy és vadgyümölcs csemete elültetésével kialakított erdő nem véletlenül viseli a Kittenberger Kálmán nevét, hiszen ezekben az erdőkben vadászott, és a közeli Rózsakunyhóban sokat időzött vadásztársával, Fekete István íróval – mondta Kiss László, aki Kittenberger Kálmán tartalmas és küzdelmes életútját bemutatva megemlékezett szülőhelyéről, Léváról, az afrikai útjairól, indiai hadifogságáról, és a nagymarosi életéről. 

 Az emlékerdő mellett kialakított pihenőhely, egy szimbolikus vadászszék elemei a nagy vadász életének fontos állomásait mutatják meg. A stilizált vadászszék 3 lába utal Lévára, ahol Kittenberger Kálmán született, Afrikára, ahol majd bő másfél évtizedet töltött, és Nagymarosra, ahol élete egy boldog időszakát töltötte – mutatta be az vadász széket az Ipoly Erdő Zrt vezérigazgatója, aki Kovács Zoltánnal, és Szentpéteri Sándorral három facsemete elültetésével gyarapította a Kittenberger emlékerdő faállományát.

Kismaros és Nagymaros polgármestere is kivette részét a faültetésből

Ez volt a magyar erdészek öltözéke az 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállításon - mutatta be az Ipoly Erdő Zrt. egyik munkatársa 

Kittenberger Kálmán és Fetete István felújított kedvenc Rózsakunyhója 2020-ban