2024. július 23. kedd - Lenke Dunakeszi | Göd | Fót | Szentendre | Sződliget | Vác | Verőce | Kismaros | Nagymaros | Zebegény | Szob
Címlap | Külföld | Belföld | Kultúra | Sport | Hirdetés | Ingatlan | Bulvár | A nap receptje


Lapjaink

Lapjainkat letöltheti itt!

Lapjainkat letöltheti itt!











Támogatóink








Magyarország felhőképe

Felhőkép

Menetrendek

» MÁV - ELVIRA
» VOLÁN
» MAHART


E-mail belépők

» Freemail
» Gmail


Linkek

» Femina
» Használtautó
» Benzinár kereső
» Útvonalterv
» Autópálya-matrica
» Központi Tudakozó
» Magyarország.hu
» Állások

2020. 09. 07.
A lovas hagyományok őrzője

Március 15-e, nemzeti ünnepünk alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Kaszás Géza színművész, rendező, producernek, aki az elismerést az indoklásban megfogalmazottak szerint a magyar kultúra, különösen a lovas hagyományok ápolása iránt elhivatott, sokrétű tevékenységéért érdemelte ki. 

A járványhelyzetre tekintettel a Pesti Vigadóban augusztus 26-án rendezett ünnepségen vehette át a kitüntetést Rétvári Bencétől, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárától.

– A magyar lovassport, a lovas kultúra a magyar kultúra elengedhetetlen része. E nélkül semmilyen történelmi teljesítmény semmiféle irodalmi érték a huszadik századtól visszafelé értelmezhetetlenné válik. Ennek a kultúrának kimagasló nagyjai voltak, akiknek a teljesítménye a katonai lovaglásban, a lovasversenyekben, a fogathajtásban, és minden a lovagláshoz köthető sportban mérhető. A szlogen, amely a világban bárhol elhangzik, úgy szól, hogy mi lovas nemzet vagyunk. Ez ellen az előző rendszerek nagyon keményen keresztbe tettek, a szakembereinket elüldözték, a méneseinket eladták, mindaz, ami érték volt a kultúrának ebben az ágazatában, igyekeztek megsemmisíteni. Ez azonban nem sikerült, kezd lábra kapni a lovas képzés, vannak szakembereink, akik képesek ezt a tudást, ezt a kultúrát átadni. Ehhez tartozik, hogy a kormány intézkedései és támogatási rendszere egyre nagyobb lehetőséget nyit ezen a téren. Megújulnak és világszínvonalúvá kezdenek válni a lovas központjaink. Azzal tisztában kell lenni, hogy a lovassport az egyik legdrágább sport, a díjlovaglás, a díjugratás, a fogathajtás lovak nélkül nem megy. A jó lovak, a jó vérvonalak ára iszonyatosan magas, akár a lovat vesszük meg, akár a tenyésztési vonalat akarjuk tovább vinni.

    Célomnak tartom, hogy azt a fajta kultúrát, amely a lovak által teremtődött meg, és a történelmi múltat – amelynek dicsőséges része a lovakkal van összefüggésben – el szeretném juttatni az emberekhez. Így lehet nemzetegyesítő szerepe a lovaknak, és ha elkezdenék tanítani azokat a fantasztikus teljesítményeket, amelyeket ló nélkül nem lehetetett volna elérni, eltűnnének a lövészárkok, mindenki csak magyar lenne, és erőt meríthetne a múltból.

    Az embert és a lovat Isten teremtette, a hozzá valót az ember. A ló és az ember szorosan összetartozik. És az sem véletlen, hogy az irodalomban gyakran megjelenik a ló. A mesékben például a táltos paripa, a szárnyas ló, a pegazus, a gondolatnál sebesebben száll, ezt mind a lóval hozzák kapcsolatba.  

    A lovas hagyományőrzésről annyit, hogy ez hála Istennek nálunk nagyon magas szinten működik. A Magyar Huszár - és Katonai Hagyományőrző Szövetség nagyon komoly taglétszámmal működik, sajnos a támogatás szinte minimális. Székely Tibor huszár ezredes úr tölti be a szövetség elnöki tisztét, ő nagy energiát fektet be, hogy mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten, vagy a határon túli magyarlakta területeken jól működjön a huszárság. De nem csupán a huszárságra gondolok, ott vannak a Salföldi Kopjások, ők a kopjás huszárságot képviselik. Egy alkalommal rendeztem egy huszártalálkozót, száznégy huszárt lovon látni, alakzatban vonulni, lélekemelő volt. Hozzájuk  csatlakoztak a Kassai Lajos lovasíjász növendékei, hihetetlen nagy lovasparádé volt. (Kassai Lajosról A lovasíjász címmel nagy sikerű filmet forgatott Kaszás Géza. a szerk.)

     Nagyon fontos a hagyományőrzés, és ha egy bemutatón ott vannak a gyerekek, tudják értékelni, mi az, hogy nemzettudat. Dunakeszin is már nyolcadik éve március 14-én a Királydombon megrendezik a Tavaszi Hadjárat egyik mozzanatát és aztán a gyerekek is csatázhatnak. Én is hagyományőrző vagyok, hadnagya vagyok a jelenleg csak papíron létező Császári és Királyi Huszárezrednek.

    A színművész munkámmal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a múlt év végén rendeztek egy Trianon konferenciát és művészeti napot. Dr. Varga Tibor szervező, a Szent Korona Alapítvány elnöke megkért, hogy készüljek egy műsorral, melynek aztán nagy sikere volt. Arra gondoltam, hogy máshol is be kellene mutatni. Kaptam támogatást az EMMI-től és szeretném sok helyen bemutatni. Ugyanis már az én kortársaim sem tudják, hogy Trianon mit jelentett. Nem csupán egy határ átrajzolását, hanem személyes tragédiákat, sorscsapásokat, a gazdaság, a kultúra tönkretételét jelentette ez a nemtelen, pimasz gesztus. Rangos irodalmi művekből állítottam össze a műsort, ami mindezt szinte személyessé teszi a hallgatóságnak. Az Új Színházban Dörner György Kossuth-díjas igazgató szerepet osztott rám Kocsák Tibor Szegény gazdagok  című előadásában. És a jövő év elején lesz a bemutatója a Bagó Bertalan által rendezett Az Imposztor című darabnak, amiben szintén kaptam szerepet.



Elmondta: Kaszás Géza
Lejegyezte: Katona M. István

| Impresszum | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Közlemény |

© 2024 Dunakanyar Régió - Közéleti Újság Online Kiadása

Legfrissebb hírek

| Következő 15 |