Nemzeti lobogónkat lengette az augusztusi szellő az ünnepi díszbe öltözött község főutcáján. A Sződi Hősök terére – melyen méltóságteljesen emelkedik az I. világháború 67 és a II. világháború 44 helyi áldozatának emlékét őrző, hős cselekedeteik előtt tisztelgő emlékmű – szép számban jöttek el a helyi polgárok, hogy együtt ünnepeljék államalapító Szent István királyunk nemzet építő és megtartó történelmi tettét, a szentmise után felszentelt új kenyeret, valamint az új bölcsőde átadását.

 Rétvári Bence, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője beszéde kezdetén hazánk polgárainak az elmúlt rendkívüli fél esztendőben tanúsított helytállását, példaértékű együttműködését emelte ki, melynek eredményeként Magyarország a nálunk gazdagabb országoknál is kisebb nehézségek árán tudta átvészelni a koronavírus-járvány első hullámát.

Államalapító királyunkra emlékezve kiemelte: a korábbi politikai korszak tankönyveiben évtizedeken át úgy mutatták be Szent István királyt, mint aki felismerte a külpolitikai realitásokat, látta, hogy a kereszténység az elfogadott vallás Európában, s ezért magát és az országot áttérítette a keresztény hitre. Igyekeztek úgy beállítani, mintha ez egy előre kiszámított racionális politikai döntés lett volna. - Ha így történt volna, akkor az államalapító I. István királyra emlékeznénk, s az egyházak nem avatták volna szentté – hangzott a korábbi tanítás cáfolata.

„Ő szent király, mert először ő maga tért meg, vette fel a kereszténységet. Vajkból István lett. Egész életében fontos volt számára a hit, különben nem ajánlotta volna fel halála órájában Magyarországot Szűz Máriának. Istvánként, - s nem királyként - felismerte, hogy a kereszténység az üdvösségre vezető út, ezért egész népét akarta a megtérés útjára vezetni, ezért szervezte meg a katolikus egyházat. Ő rakta le a keresztény Magyarország alapjait, amely 1000 éve szilárd” – hangsúlyozta a politikus. - Fontos volt számára a belülről, meggyőződésből fakadó hit. Istvánt ezért avatta szentté a nyugati egyház és húsz éve pedig a keleti egyház is. István király az egyetlen nyugati szent, akit a keleti egyház is szentté avatott – tette hozzá az országgyűlési képviselő.

A korszak egyház- és katonapolitikai helyzetére utalva Rétvári Bence kiemelte: „Szent István királyunk válaszhatott volna könnyű utat, a német-római császár vagy a bizánci befolyásnak engedve. Minden csatát meghívott, hogy Magyarország független legyen, azonban a környező országokkal egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni. Nem akart senkinek sem a vazallusa, sem az ellensége lenni, de elvárta, hogy tiszteljék Magyarországot.”

Az Emmi parlamenti államtitkára ünnepi beszédét így zárta: „Szent István király óriási alakja a magyar történelemnek. Azért lehetünk rá rendkívül büszkék, hogy ilyen uralkodónk volt, mert fiához, Imre herceghez írt intelmei, vagy az az elv ahogyan személyes meggyőződéssel vállalta kereszténységét, országának függetlenségéért és szabadságáért vívott küzdelmei nekünk ezer évvel később is irányadó és mérték lehet.”

A Sződi Hősök terén megtartott szentmisét Jerzy Nowak plébános atya celebrálta, aki a szertartás végén megáldotta a nemzeti színű szalaggal körbefont új kenyeret. Az egyházi énekek zenés tolmácsolásában közreműködött Karolini Anna és Erdélyi Balázs.

A szentmisét követően Sírjukra szálljon hálaének címmel Buzogány Márta és Heinczinger Miklós verses, zenés műsora emelte az megemlékezés ünnepélyességét.

Hertel László polgármester ünnepi köszöntőjében – a koronavírus-járvány miatt - az augusztus 20-i ünnepségen emlékezett meg a Hősök napjáról, az I. és a II. világháború sződi áldozatairól, akik tiszteletére a helyi közösség emelt emlékművet, az önkormányzat Sződi Hősök néven teret nevezett el az elhunytakra emlékezve.    

A község polgármestere – rövid történelmi áttekintésként – az erős, független, közösségépítő nemzetben látja Magyarország jövőjének garanciáját. – A nemzetek Európája szolgálja az országok érdekét. Az Európai Egyesült Államok megalakulását támogatók figyelmen kívül hagynak olyan történelmi tényt, mint a tagköztársaságokból álló Szovjetunió vagy a volt szomszédos Jugoszlávia felbomlása - érvelt.

Az I. és a II. világháború hőseinek nevét megörökítő két szobor bemutatása közben megemlékezett a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról, a hazánkat sújtó igazságtalanságokról.  

Hertel László ünnepi köszöntője végén megszegte az új kenyeret, melyből az ünneplők elfogyaszthattak egy-egy szeletet.

A méltóságteljes ünnepségen a polgármester az utókor nevében az emlékezés koszorúját helyezte el a két emlékműnél a képviselő-testület tagjainak főhajtása mellett.

Szűkebb pátriájuk mindennapi életéről szólva bejelentette, hogy épül az ipari park, 48 millió forint pályázati forrásból elkészült az egykori községháza épületében a két csoportos mini bölcsőde, melyet az ünnepség zárásaként Puskás Szilveszter alpolgármesterrel avattak fel.