Havas Boldog Asszony Plébániatemplom 1910-ben épült Kós Károly (1883-1977) és Jánszky Béla (1884-1945) tervei alapján. A templomot 1910. július 31-én Koperniczky Ferenc szentelte be Havas Boldogasszony tiszteletére. A belső díszítéseket Kőrősfői-Kriesch Aladár és növendékei, a gödöllői művésztelep tanulói készítették.

Kálvária kápolna 1853-ban épült, a stációk hegyre vezető útjának végén. A kápolna barokkstílusú és műemlékvédelem alatt áll. A stációk a kápolnával egy időben épültek a temető feletti nyitókápolnával együtt.

Kálvária-domb alján, a szerpentin mentén található a Sziklakápolna, melyben a legenda szerint egykor egy remete élt. Az ő munkája a barlang jobb oldalán látható gyönyörű kő dombormű, amely Szűz Mária megkoronázását és a Szentháromságot ábrázolja. A kápolna mellett a hegybe mélyedve található a remete sírja. Augusztus 5-én, búcsú napján tartanak itt litániát. Adventkor pedig életnagyságú betlehemet csodálhatnak meg a kápolnában az érdeklődők.

Hétlyukú Vasúti Völgyhíd 1846 és 1850 között épült. A Malom-patak völgyét átívelő hídMagyarország egyik legrégebbi ipari műemléke. A budapesti Lánchíddal egy időben, a Pest-Vác vasútvonal Párkányig történő meghosszabbításakor, 1846-ban kezdték el építeni és 1850. december 16-án adták át a forgalomnak.

A Trianoni emlékművet északon, kör alaprajzú nyolc bástyaszerű pillér közé épített terméskő fal tartja meg. Az oldalán, két-két pillér között a falszakasz közepén csempéből készült kereszt található. A lépcsősor a négy, kereszt alaprajzú oszlophoz vezet fel, melynek közepén áll a 14 méter magas országzászló. Ettől délre helyezkedik el a három részre tagolt kert. A két szélső, kisebb oszlopok közé zárt kert a „hősök tere”. Terméskőre épített korona motívumos vas díszmű keríti körbe. A tér közepén áll a kereszt alaprajzú Krisztus oszlop, melynek tetején Maróti Géza munkája és ajándéka található, a Krisztus fej. 1996-ban a Millecentenárium alkalmából, ünnepség keretébe a következő felirattal táblát helyeztek el: „Országzászló és nemzeti hőseink, tragédiánk emlékhelye. Tervezte Maróti Géza iparművész. Készült hazafias közadakozásból 1935-1938”.

A Dőry Kastélyt egy arisztokrata sajtgyáros özvegye, báró Dőry Vilmosné építtette. Az eklektikus stílusú kastély, a gazdasági épülettel együtt az 1910-es években épült a Duna-parton. A kastély két szintes, tornyos, historizáló stílusú épület. Jelenleg magántulajdon.

 A Koperniczky-ház valamikor a faluegyik legmódosabb kocsmárosának háza volt. Az épület több átépítés után nyerte el jelenlegi formáját. A ház homlokzatán lévő emléktáblát 2004-ben avatták fel, mely emlékeztet a falu egyik tiszteletreméltó szülöttjére. Koperniczky Ferenc pápai prelátus, pozsonyi nagyprépost, kinek jelentős szerepe volt a főtéren álló templom megépítéséhez szükséges anyagiak előtermelésében. A Koperniczky házban jelenleg könyvtár, orvosi rendelő, cukrászda és üzlet található.

 A vasútállomás épülete az Osztrák-Magyar monarchia tipikus állomás épülete. A háromtraktusosszimmetrikus kialakítású épület jellegzetes vasúttörténeti emlék. Az első vasútvonalat Magyarországon Pest és Vác között nyitották meg 1846-ban. Ehhez csatlakozott a Pozsonyig tartó pálya, melynek első, 1850-ben átadott Párkányig tartó szakasza Zebegényt is érintette. Ma már csak megállóhelyként üzemel.

Szőnyi István a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja. 1924-től haláláig élt és alkotottZebegényben. A Szőnyi István Emlékmúzeum a Bartóky utca 7. számú háza. Eredetileg Bartóky József földművelésügyi államtitkár nyaralója volt, aki az egyszerű parasztházat 1905-ben, Kurzbacher Antaltól vette meg nyaralónak. Szőnyi István, Bartóky József Melinda nevű lányát vette feleségül. Melinda halála után lett múzeum a ház. Az eredeti bútorokkal berendezett szobákban és műteremben, gazdag gyűjtemény található Szőnyi István festményeiből és rajzaiból. A múzeum kertje Szőnyi István számos képét ihlette meg.

 A Napraforgó házak elnevezés Apponyi Franciska grófnőtől származik, akinek egy kirándulás alkalmával megtetszett Zebegény, és ideköltözött a fóti kastélyból. Sorban megvette a Duna-parti házsor házait és 1936-ra kialakította a kékre festett Duna-parti „Virágnyaralókat”. A házakat magyar népművészeti stílusban rendezte be. Gondozott kert és strand várta a nyaralókat, zebegényi gyermekeket.

 A Szőnyi utcában, a Szőnyi múzeum felé vezető úton, a baloldalon apró kis házak – valamikori pincék – sorát látjuk. Mára legtöbbjük nyaraló vagy lakóház. Zebegényben a filoxéra járványig nagy szőlőkultúra volt, de a járvány teljesen kipusztította a szőlőket. A pincesor a szőlészet emlékét őrzi.

Az Erzsébet forrás terméskő kifolyóval ellátott bő- és jóvízű forrás. A forrás a patak mellett helyezkedik el, így az kellemes pihenőhely. A vizét régóta isszák, régebben a település vízhálozatát is ez táplálta. A vízminőség ellenőrzése rendszeres.