Bevezetőjében Skripeczky István, a baráti kör elnöke emlékeztetett arra, hogy két hónapja Szombat István nyugállományú ezredessel közösen arról egyeztek meg, hogy előadást tart „Trianon egy honvédtiszt szemével” címmel. Sajnos tragikus halála miatt ez meghiúsult. Így témát váltva a rendezvényen Száraz György, a Magyar Lovaregylet elnöke tartott előadást „Trianon következményéről a magyar lóversenyzésben és az alagi lóversenyzésben” címmel.

     Köszöntötte az elnök az egybegyűlteket, köztük a díszvendégek sorában Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökét, Dallos Gyula díjlovagló, örökös magyar bajnokot, miniszteri biztost, Dunakeszi díszpolgárát, Szakáll Lászlónét, Dunakeszi díszpolgárát valamint Dr. Kisida Elek sebész főorvost, a Százak Tanácsának tagját.

    A kulturális műsor keretében Babják Annamária színművésznő és Vincze József  költő saját verseiből és megzenésített verseiből készített műsorukat adták elő. László Andrea énekművésztől saját dalaiból hallgathattunk egy összeállítást, Arany Éva népdalénekes népi énekeket szólaltatott meg, majd Varjas János költő „Lássátok Trianont” című versét mondta el.

    A lósport hazájában, az Alagi Tréningközpontban vagyunk, ami a magyar kultúrának különösen gazdag fejezete, amely 1827-ben kezdődött és a mai napig töretlenül tart, mondta bevezetőben Száraz György. Köztudott, hogy gróf Széchenyi István Lovakrul című könyvében megfogalmazta a magyar lóversenykultúra máig érvényes struktúráját. Ő írta le, hogy kell egy hely, egy intézmény, ahol az angol telivéreket ideális körülmények között lehet nevelni. Amikor Batthyány Elemér volt a Magyar Lovaregylet elnöke az 1890-es években, a Károlyi birtokból kihasítottak háromezer hektárt és kiépítették a tréningközpontot. Így alakult ki a magyar lóversenyzés bázisa. Politikai változások jöttek, mentek, de a magyar lóversenyzés mindezt túlélte.

    A lótenyésztés az 1800-as évek második felében, főként a Millennium éveiben rendkívül magas színvonalú volt. Részletesen elemezte ennek az időszaknak a lovassporttal összefüggő eseményeit, majd arról szólt, hogy az első világháború alatt többé-kevésbé zajlottak a versenyek. A trianoni békediktátum következtében az elcsatolt területek versenypályáit elvesztettük, de a határokon belül maradt hat pályán tovább ment a versenyzés. Nehéz körülmények között, de a gazdag arisztokrácia támogatásával sikerült fenntartani ezt a sportot. Fontos még tudni, hogy ekkor épült fel a Kincsem Park, ahol 1925-től elkezdődtek s mindmáig tartanak a versenyek.

    Dr. Kisida Elek méltatásában elmondta, hogy Kozma Imre atya a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője is, és tevékenységével arra hívja fel a figyelmet, hogy a kórházban ápolásra szoruló betegeket ne csupán „technicista” módon gyógyítsák, hanem vegyék figyelembe az ápoltak lelkivilágát is.

    Kozma Imre atya a közelmúltban nyolcvanadik születésnapja alkalmából megkapta a Köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztje Csillaggal kitüntetést, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pedig Pro Ecclesia Hungariae-díjban részesítette. A jeles vendég elmondta, hogy június 4-én született és az életét meghatározta Trianon. Eddigi pályafutása egy fogalompáron nyugszik, ez pedig a tiltás és tiltakozás. Akkor lett pap, amikor harmadrendű állampolgárként ezt tiltották. Hangsúlyozta, hogy nekünk, magyaroknak van jövőnk, de nemzeti örökségünkre nagyon kell vigyázni. Elmondta, hogy 2013-ban, Málta kilencszáz éves évfordulója alkalmából Rómában volt egy hatalmas összejövetel mintegy hétezer résztvevővel, és az akkor lezajlott konferencián elhangzott, hogy a világ máltai szervezetei közül a leghatékonyabb, legsokoldalúbb a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Itt mondta el XVI. Benedek pápa, hogy vigyázzunk Szent István örökségére, mert ez azt jelenti, hogy Isten előtt vállalt felelősséget a nemzetéért. Ez a mi igazi örökségünk.