Skripeczky István

A nemzeti színű zászlócskákkal díszített téren összegyűlt emlékezők sokasága elénekelte a Himnuszt, majd Skripeczky István, a baráti kör elnöke köszöntőjét követően dr. Lakatos István, a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) helyi csoportjának elnöke elmondta, hogy száz éve ezen a napon öt percre megállt az élet Magyarországon, megszólaltak a szirénák, zúgtak a harangok. Idén februárban a szövetség felhívással fordult a Kárpát-medencei egyházközségekhez és gyülekezetekhez, hogy június 4-én magyar idő szerint fél ötkor az összetartozás jeleként szólaltassák meg a templomok, imaházak harangját.

Dr. Lakatos István

    Az adott időpontban Dunakeszin is megkondultak a harangok, eközben Kiss József és Csoma Gábor, az Országzászló felállításának aktív résztvevői félárbocra eresztették a zászlót. A harangszót követően az emlékezők közösen elmondták a Miatyánkot.

    Ünnepi beszédében Tuzson Bence államtitkár, országgyűlési képviselő emlékeztetett a szégyenteljes békediktátum kényszerű aláírásának történésére. Ennek következtében hárommillió magyar került a határokon kívül. Kiemelte, hogy más országok számára egy ilyen diktátum az öngyilkossággal lett volna egyenlő, talán el is tűntek volna, de Magyarország itt van. – Eltelt száz esztendő – mondta – és Magyarország most erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor. Nekünk magyaroknak van egy különleges képességünk, ez pedig a megmaradás képessége. Az Európai Unió országai közül Franciaországon kívül egyetlen olyan ország van, amelynek folyamatosan megmaradt az államisága és ez a mi hazánk. Mert összetart minket a saját kultúránk, és összetart minket a szép magyar nyelv. Ez hordozza a magyar kultúrát.

Tuzson Bence

    A továbbiakban kiemelte, hogy a nemzet összetartó ereje a történelem is. Kis egyéni történelmek, és ezekből áll össze egy ország, egy nemzet történelme, a mi történelmünk és a mi felelősségünk. Felidézte a néhai miniszterelnök, Antall József örök érvényű szavait, aki kijelentette, hogy lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A 2014-es választásokat követően Magyarország miniszterelnökének már jogi kötelezettsége is a magyarokért való kiállás, ekkor már minden magyar felvehette az állampolgárságot és szavazhatott. Ettől kezdve Magyarország minden magyar ember közösségévé vált. – Nekünk, akik vezetjük az országot, feladataink vannak a magyarokkal kapcsolatban. Közös a felelősségünk, s ha ez így van, elmondhatjuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Száz évvel Trianon után egy a szív és egy a hang, egyszerre szólal meg minden magyar, hogy „Isten áldd meg a magyart”.

Dallos Gyula

    Dallos Gyula örökös magyar díjlovagló bajnok, Dunakeszi díszpolgára arról beszélt, hogy a harangszó a nemzet feltámadását is jelentette. Ezt az együvé tartozásunk ereje táplálja és ez az az erő, amely átsegít Trianonon, és mi, anyaországbeliek hazamegyünk Kárpátaljára, Felvidékre, Erdélybe, a Délvidékre, Őrvidékre, az elszakítottak pedig hazajönnek az anyaországba.

Dióssi Csaba

    Dióssi Csaba polgármester is arról szólt, hogy a megemlékezés, a harangzúgás is a nemzeti összetartozásunkat jelképezi. Elindult egy országos kezdeményezés, hogy ezt az összetartozást egy másik jelképpel, közös őrtűzgyújtással is erősíthetjük. Városunk is csatlakozott a kezdeményezéshez. Elmondta még, hogy a közelben lévő művelődési házban, amely már a trianoni tragédia előtt is készen volt, helyet adott sok felvidéki és délvidéki vasutas családnak, és komoly összefogás volt a településen, hogy ezeket a családokat, illetve a vagonlakásokban élőket megsegítsék.

     Végezetül közösen elénekelték a Szózatot, majd a Gaál András javaslatára kihelyezett kis zászlócskákat a közönség tagjai a főszervező Skripeczky István felhívására emlékül hazavihették.

    A megemlékezésen fellépett László Andrea énekművész, Arany Éva népdalénekes, verset mondott Guttmann Vilmos előadó valamint Kaszás Géza színművész, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje. Közreműködött a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar Farkas Pál vezényletével. Jelen volt Dobes Sándor, az Országzászló tervezője is.

    A Trianon emlékműnél a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezésére, miként a világban sok helyütt, városunkban is fellobbant az összefogás őrtüze, melyet Dióssi Csaba polgármester gyújtott meg. Horti Zoltán mesemondó felnőtt mesét mondott el a trianoni tragédiáról, Kovács László az emlékmű felállításának történetét idézte fel. Varjas János költő saját verset mondott, ismét hallhattuk László Andrea a megemlékezéshez méltó nagyszerű énekét, végül Bubrik Miklós parókus megáldotta az emlékművet, melynél a jelen lévők mécsesekkel is tisztelegtek.

László Andrea

Arany Éva

Guttmann Vilmos

Kaszás Géza

Kovács László

Horti Zoltán

Dióssi Csaba