A válságot nem megszorításokkal, hanem fejlesztésekkel, a gazdaság élénkítésével, munkahelyek teremtésével tudjuk legyőzni!- írja közösségi oldalán dr. Rétvári Bence, a város országgyűlési képviselője, az Emmi parlamenti államtitkára.

Az intézmény alapító Cházár András életútja:

Nemes, ám szegény evangélikus családból származott ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, jogi író, az elesettek, a fogyatékosok szószólója. 1745- ben született (a születés pontos dátuma vitatott) Jólészen és 1816. január 28-án halt meg Rozsnyón. 1790 - ben a rimaszombati megyei közgyűlés főjegyzőjeként II. József ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszést arattak. Ebben az időben Gömör vármegye háromszor választotta meg főjegyzőjévé. Az 1791 - es pesti református zsinaton, mint a gömöri evangélikus esperesség küldötte vett részt. Cházár András reálisan látta korának hibáit és mindig felháborította őt az elvtelenség és a jogtalanság. Neve akkor vált ismertté, amikor a császár - II. József - a német nyelv terjesztése érdekében az addigi semleges latin helyett, a németet tette kötelező nyelvvé a jogban. Cházár ekkor lemondott az ügyvédségről és jegyzőként, ill. főjegyzőként munkálkodott tovább. Korának nagy felfedezése a burgonya (grulya) volt. Előrelátó gondoskodásból nagy mennyiséget vermelt el a grulyából, és kenyérínség idején szétosztotta azt az éhezők között. Cházár András humánus szemléletét igazolja az a levél is, amelyet a jobbágyok helyzetének javítása érdekében írt 1790-ben, az országgyűlés rendjeinek. Ebben az írásban negyvennégy cikkelyen át összefoglalta a jobbágyok sérelmeit és javaslatot tett azok orvoslására. A "szántóvető polgárság" nevében írott "esedező levél" - ben az általános és kötelező alapiskoláztatást és a fogyatékosok ("a vakok, csonkák, bénák, s.a.t.") társadalmi felkarolását javasolta. Egy másik művében a siketnémák taníthatóságáról értekezett. Cházár András tekinthető hazánkban az esélyegyenlőség úttörőjének, a fogyatékkal élők első segítőjének. Kitartásának köszönhetően 1802. aug 15-én, Nagyboldogasszony napján, megnyithatta kapuit az első magyar gyógypedagógiai intézet Vácott, az akkor üresen álló régi püspöki palotában, azaz a mai helyén (Vác, Március 15. tér 6.). Akkori neve: Váczi Királyi Magyar Siketnéma Intézet volt. Az intézmény 1990 - től Cházár András nevét viseli. 

Jólészi Cházár András életműve iránti tiszteletadás:

• 1902-től, Cházár Esteken méltatjuk Cházár András tevékenységét és 1990 - től ezen az esten kerül átadásra a róla elnevezett díj.

• Budapesten és Vácon utcát neveztek el róla.

• A Magyar Posta 1962-ben emlékbélyeget adott ki Cházár András tiszteletére.

• 2016. szeptember 30-án „Cházár András szellemi öröksége- a magyarországi gyógypedagógia/siketoktatás megteremtése” című felterjesztés alapján, a Pest Megyei Értéktába felvételt nyert (46/2016. - 09.30. -sz. MÉB határozat).

• Emlékét Felvidéken is őrzik, a szülőházában katolikus templomot és 2007-ben Cházár András Emlékszobát alakítottak ki.

• 2008. szeptember 27-én pedig felavatták Cházár András első köztéri szobrát, a névadó szülőháza előtt.

• Az intézmény és a névadó szülőfaluja élő kapcsolatot ápol. • A Chazar Andreas Polgári Társulásnak számos jólészi és váci tagja van - olvasható a váci intézmény honlapján.