A különleges gazdasági övezetből származó adóbevételeket is elsősorban itt helyben kell elkölteni, a város érdekeire kell fordítani, ezek tehát továbbra is az itt élő emberek életminőségének és körülményeinek javítását szolgálják – mondta el a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, a Pest megyei 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője. Szerinte rossz hatással van a munkahelyteremtésre és a gazdaság fellendítésére a gödi önkormányzatban kialakult kaotikus helyzet. Számunkra viszont a beruházásfejlesztés a fejlődés és a biztonság egyik alapja – mondta a politikus.

– Ön hogyan látja a Göd város közigazgatási területén létrehozott különleges gazdasági övezet miatt kialakult helyzetet?

– Először is, nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a kormány döntésével nem elvette, hanem éppen fordítva, megmentette a város bevételét. Ha az új városvezetésen múlik, akkor Göd egy fillért sem kapott volna, hiszen a vállalat teljes beruházása és működése is veszélybe került a városházán uralkodó káosz miatt. A bizalom érthető okból megrendült, lépnünk kellett. Ezekben a rendkívüli időkben mindent meg kell tennünk a munkahelyek megőrzéséért és az új munkahelyek megteremtéséért. Jelenleg ezerhatszáz embernek ad munkát a Samsung gödi gyára, ahol a magyar kormány az első különleges gazdasági övezetet kijelölte, de hamarosan fejlesztik az üzemet, ami azt jelenti, hogy várhatóan további kétezer-hétszáz embert vesznek fel. Így összességében négyezer-háromszázra nőhet a gyárban foglalkoztatottak száma. Ez nem kis felelősség, egy olyan kérdés, amit felelősségteljesen és a megfelelő érzékenységgel kellett megoldani.

– Miért váltott ki olyan heves ellenzéki reakciókat a különleges gazdasági övezet kialakítása, mint amilyenekkel az elmúlt időszakban szembesülhettünk?

– Részben vélhetően azért is, mert a különleges gazdasági övezetek kialakítása még csak most kezdődött el hazánkban, és ezek sorában a gödi az első. Másrészt az egymás közti vitáik, belső konfliktusaik miatt a beruházás egyfajta politikai eszközzé vált az ellenzék szemében. Számunkra viszont a beruházásfejlesztés a fejlődés és a biztonság egyik alapja. Nem véletlenül hangsúlyozom ezt, hiszen a térség országgyűlési képviselőjeként a legfontosabb feladataim egyike, hogy képviseljem az itt élő emberek érdekeit, vagyis gondoskodjak a régió előrehaladásáról, fejlődéséről. Ha egy kicsit visszatekintünk, a teljesség igénye nélkül is láthatjuk, hogy már az elmúlt időszakban is számos területen fejlesztettünk itt, helyben, Gödön is, legyen szó akár nevelés-oktatásról, egészségügyről, infrastrukturális beruházásról, vagy éppenséggel sportról. Hadd említsek néhány ilyen eredményt: az Ady Endre úti Csalogány óvodát ötven férőhellyel bővítettük, a Kincsem óvoda udvarán pedig ovi-sport pályát alakítottunk ki, de elvégeztük a Németh László Általános Iskola energetikai felújítását, és bővítettük a főzőkonyha kapacitását is.

– Megvalósultak olyan fejlesztések is, amelyek az egész régió szempontjából jelentősek, de Gödöt is előnyösen érintik?

– Igen, befejeződött például az M2-es autóút felújítása, ami azt jelenti, hogy Vác és Budapest között tizenhárom és fél kilométernyi útszakaszt bővítettünk, de a már meglevő, 6,2 kilométernyi négysávos szakaszt is felújítottuk. Az építkezés részeként új, különszintű csomópontokat is kialakítottunk, egyet Dunakeszi északi részén, a másikat pedig Sződligetnél. Fótnál emellett félcsomópont létesült Budapest irányába, új fel- és lehajtóágak kiépítésével. Ugyancsak az autós ingázók munkába járását könnyíti meg, hogy a 2-es főút és az M2-es autóút új összekötő útja is megépült, amely elsősorban az alsógödieknek és a Dunakeszi északi részén élőknek az autópályára való feljutását könnyíti meg.

– Lesz pénz a további fejlesztésekre akkor is, ha a különleges gazdasági övezetből befolyó iparűzési adót a kormányrendelet elvonja az önkormányzattól?

– Az elvonás ebben az esetben nem így nyilvánul meg, ugyanis a rendelet értelmében a megyei közgyűléshez befolyó, a különleges gazdasági övezetből származó adóbevételeket is elsősorban itt helyben kell elkölteni, a város érdekeire kell fordítani, ez tehát továbbra is ugyanúgy a gödi családok életminőségének és körülményeinek javulását szolgálja majd, mintha az összeg az önkormányzathoz futna be. Amikor arról döntenek, hogy milyen beruházásokat támogassanak ebből a pénzből, akkor a Gödön, Csomádon és a Dunakeszin élők érdekeit is figyelembe kell majd venni. Szó sincs tehát arról, hogy a kormány elvonná a gödiektől, az itt élő emberektől ezeket az összegeket, amelyek valójában és ténylegesen is őket illetik meg, a kérdés csupán annyi, hogy ezeket ki fogja elkölteni: a városvezetés, vagy a jóval nagyobb kitekintéssel dolgozó, sokkal szélesebb látókörrel rendelkező megye. A lényeg tehát éppen az, hogy ezek a pénzek itt vannak, itt állnak majd rendelkezésre, és azt várjuk tőlük, hogy a helyi fejlesztések fellendítését szolgálják. A Samsung-beruházásra mi tehát úgy tekintünk, mint egy újabb lehetőségre a város további fejlődésének szolgálatában.

– Ön szerint melyek lehetnek ennek a fejlődésnek a további legfontosabb irányai?

– Ha figyelembe vesszük, hogy Göd ma országos szinten is az egyik legfiatalabb település hazánkban, akkor kiemelt jelentősége van annak, hogy iskolákat és óvodákat építünk, illetve újítunk fel. Megkezdtük például egy új, huszonnégy tantermes általános iskola építésének előkészítését. Ezzel párhuzamosan pedig a Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában kilenc új tantermet hozunk létre az intézmény jelenlegi telkén, egy önálló épületszárnyban. A legkisebbek, és persze a fiatal, kisgyermekes házaspárok életét könnyíti meg, hogy Felső-Gödön folyamatban van a Lenkey utcában az új, tizenkét csoportszobás óvoda építése. Mindez, azt hiszem, szemléletesen jelzi, hogy törekvéseinkben kiemelt figyelmet fordítunk az itt élők érdekeire, az életminőségük javítására, illetve arra, hogy ebben a nehéz időszakban is egyre előnyösebb helyzetbe hozzuk a gödi lakosságot. Ez az az irány, amelyben én, a város és a térség országgyűlési képviselőjeként továbbra is haladni szeretnék.