- Közismert, hogy az Ön vállalkozása az ország egyik legnagyobb és legsikeresebb szereplője a szektornak, ami egyben azt is jelenti, hogy széles körű áttekintése van a magyarországi építőipar tevékenységéről, az építőanyag kereskedelemről, és a hozzátársuló ingatlanpiaci fejlesztésekről. Milyen „látleletet” mutat az ágazat 2020 áprilisában?

- Az építőipar helyzete jól tükrözi az ország mindenkori gazdasági állapotát. Az elmúlt években erős konjunktúra jellemezte az iparágat, aktív kereslet mutatkozott az új építésű ingatlanokra. Ezt a felfokozott igényt egyrészt a kedvező 5%-os lakás Áfa segítette, valamint a beruházói és vásárlói oldalon az alacsony banki kamatkörnyezet is támogatta. A 2020-as évben a kedvező lakás Áfa megszűntetése miatt a szakma már nem várt növekedést, sőt arra számítottunk, hogy ha szerény mértékben, de csökkeni fog az építőipar teljesítménye. Az idei év első két hónapja nagyságrendileg hozta a tavalyi évi forgalmi szinteket. A március egy érdekes hónap volt. Amikor a kormány fokozatosan jelentette be a járvánnyal kapcsolatos korlátozó intézkedéseket hasonló tapasztalásunk volt, mint az élelmiszer áruházakban. A kereslet és nyilván így az árbevétel hirtelen az egekbe szökött, rengeteg előre hozott vásárlás történt, minden ügyfelünk attól tartott, hogy előbb-utóbb be fogják zárni azokat a kereskedelmi egységeket, amelyek nem élelmiszerboltok, vagy patikák, mint ahogyan több európai ország ezt meglépte. Ez a pánik hangulat április elejével megszűnt, és átálltunk az ilyenkor megszokott normál üzletmenetre. Jelenleg minden ügyfelünket ki tudunk szolgálni, a magyarországi építőanyag gyárak nem álltak le a termeléssel, és az áruellátás biztosított, úgy ítéljük meg, hogy ebben nem lesz változás a jövőben sem. Ami kihívásokat okoz a szektornak az a külföldről beérkező termékek beszerzése, itt jelentős csúszások vannak. Az olaszországi csempegyárakból hetekig nem tudtunk anyagot hozni, részben a határ zárak, részben a gyári leállások miatt.

Az építőipar reakció ideje jóval lassabb, mint más gazdasági szereplők esetében, és a hatása is elhúzódik. Ez jellemzően azért van, mert ha egy épület kivitelezése elindul, azt csak a legritkább esetben állítják meg menet közben. Azt tapasztaljuk, hogy a probléma azokkal az ingatlanokkal lesz, amelyeknek az építésének megkezdését a soron következő hetekben vagy hónapokban indították volna el, itt több esetben találkoztunk a beruházás későbbi időpontra halasztásával, így azt gondoljuk, hogy az építőipart, ha az elmúlt hónapban nem is érintette meg a válság szele, ennek hatása a második félévben jelentősen érezhető lesz.

- A diagnózis, a feltárt helyzetelemzés milyen feladatok megoldását várja a piaci szereplőktől? 

- Az építőipar nemzetgazdasági szempontból az egyik legfontosabb szektor, több mint 350 ezer ember dolgozik az iparágban. Elengedhetetlen, hogy a kormányzat rövid távon olyan intézkedéseket hozzon, amely segíteni fogja az építőipar szinten tartását, növekedést. Erre jó megoldás, hogy az úgynevezett „rozsda övezetekben” az új lakások értékesítésére, valamint azok bérbe adására ismét bevezetésre kerül az 5%-os Áfa, ezt az intézkedést üdvözli a szakma. Azt gondoljuk, hogy mindez nem lesz elegendő, hiszen ennek szűkebb földrajzi területen van relevanciája. Hiszünk abban, hogy államilag támogatott bérlakás programra is szükség van, amely támogatni tudná a lakhatási költségek csökkentését, a munkaerő mobilitásának a fejlesztését, valamint jelentős gazdaság élénkítő hatása is lenne.

Az építőanyag kereskedelem is erős átalakuláson megy keresztül. Azt gondolom, hogy azon piaci szereplők, akik nem lesznek képesek a megújulásra, hátrányt fognak szenvedni. A jelenlegi helyzet minimálisra korlátozta az emberek közötti személyes érintkezést, és egyre inkább a digitalizáció felé mozdul el az iparág. A cégemnél az idei évben indítottuk el www.epitoanyag.hu néven egy internetes építőanyag áruházat, ahol a nap 24 órájában van lehetőség a termékek beszerzésére, anélkül, hogy ki kellene mozdulni a biztonságot nyújtó otthonunkból. Egy másik fejlesztésünk az a napokban fog élesedni, melyben egy 3 dimenziós virtuális sétát tehetnek az ügyfeleink a bemutató csempeszalonunkban, ahol a képzett munkatársaink adnak tájékoztatást az online térben. Hiszem azt, hogy ilyen és ehhez hasonló változásokra lesz szükség a jövőben a piac minden szereplőjétől, ha az eredményességüket és a hatékonyságukat meg akarják őrizni.   

 - Az Ön véleménye szerint milyen hatással lehet a vállalkozásokra a kormány gazdaságélénkítő, a munkahelyek megőrzését, és új álláshelyek létrejöttét segítő adó-, járulék és egyéb kedvezményeket tartalmazó gazdasági krízis kezelő akcióterve?

-  Azt gondolom, hogy nagy szüksége van az akciótervben szereplő intézkedésekre a hazai vállalkozásoknak versenyképességük megőrzése szempontjából. Néhány veszélyeztetett iparágban, mint például a vendéglátás vagy az idegenforgalom a túléléshez is nélkülözhetetlen lesz. Véleményem szerint az ezidáig meghozott intézkedések jók és logikusak voltak, azonban az akciótervet további csomaggal ki kell egészíteni. Magam is jó gondolatnak tartom azt az elképzelést, hogy a támogatások munka alapúak legyenek, de az érintettek körét megítélésem szerint ki kell szélesíteni.

 - A fővárosi agglomeráció települései – köztük Dunakeszi, Göd, Veresegyház, Fót - és tágabb értelemben a Dunakanyar - általában az országos átlagnál jobb gazdasági helyzetben vannak. Milyen képet mutat napjainkban a régió építőipara- és ingatlanpiaca?

-  Valóban a fővárosi agglomeráció a hazai építőipari termelésben folyamatosan az élen járt, számtalan ingatlan beruházás és fejlesztés valósult meg a térségben. Ezt támogatta többek között a térség kiváló földrajzi fekvése, a Duna közelsége, valamint a jó közlekedési infrastruktúra, amely nem minden agglomerációs településre jellemző. A Dunakanyarban lévő városokban, falvakban elsősorban a családi vagy az ikerházas beépítések valósulnak meg, a legtöbb helyen már telítődött a nagyobb méretű társasházi ingatlanokra alkalmas terület, és az önkormányzatoknak is egyre nagyobb kihívást okoz a népesség növekedésből adódó kihívások kezelése. Nyilván kimagasló szerepe van a térségben a felújítási piacnak is, hiszen számtalan olyan épület van, amely energetikai, esztétikai, vagy egyszerűn a komfort szempontjából fejlesztésre szorul. A saját helyi építőanyag kereskedelmi vállalkozásom vezetése mellett hetedik éve az országos Újház Centrum hálózat elnöki tisztségét is betöltöm, így van kitekintésem az országos adatokra. Bátran jelentem ki, hogy kimagaslóan jó helyzetben vagyunk a lakosság létszámára vetítve az új lakások építése, valamint a felújítások száma szempontjából. Ami egyértelműen a nehézséget okozza, hogy óriási hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, valamint az építőanyagok ára is nagymértékben emelkedett az elmúlt időszakban. Ezt tükrözik vissza az magas ingatlan árak is. Azt várom a jelenlegi helyzettől, hogy az ingatlanok áremelkedése meg fog állni, és azt sem tartom kizártnak, hogy szerény mértékű csökkenés is be fog következni a fizetőképes kereslet negatív változása miatt.