- Többen megfogalmazták már, hogy bár számos generáció tagjai - Istennek hála - nem éltek, éltünk meg háborút, de a koronavírus járvány akár hasonló érzelmeket válthat ki, csak nem látjuk az ellenséget. Tipikusan milyen lelki tehertételek, félelmek lehetnek jellemzőek ebben a helyzetben? - kérdeztük Jakobszen-Tátrai Zsófiát.

- A leglényegesebb, legfájóbb megtapasztalás a bizonytalanság, már csak azért is, mert egyelőre nem látjuk, mikor lesz vége ennek az időszaknak. Könnyebb adaptálódni az olyan helyzetekhez, amikor tudjuk vagy legalább sejtjük a szakaszokat, és felsejlik előttünk az alagút vége. Most azonban nem a mi kezünkben van a kontroll, csak alkalmazkodni próbálhatunk a saját határainkig, illetve az előírásokban kijelölt határokig. Ezért nem is jó, ha mások hozzáállása, a külső körülmények változása miatt aggódunk, ezt a terhet senki ne vegye magára, mert csak még mélyebb szorongást idézhet elő. A másik különösen nagy teher a motiválatlanság, ha érezzük ugyan, hogy sok minden jó dolgot lehetne csinálni, ám a bizonytalanság eltompítja az indíttatást. Mindezt hatványozhatja a magányérzés, a személyes kapcsolatok korlátozottsága, de ezt is sokféle módon lehet oldani.

- A lelki segélyszolgálat küldetésére térve kérdezem, miben tud segítséget nyújtani egy-egy, szakemberrel folytatott beszélgetés?

- Bárki megérezheti, hogy nincs egyedül, megélheti a segítő mellette állás tapasztalatát. Azt, hogy meghallgatják, elmondhatja azt, ami a szívét nyomja, megviseli lelkileg. A feszültségoldás a lényeg, a kapunyitás részünkről: alapvetően meghallgatók vagyunk, így igyekszünk támogatni a hozzánk fordulókat.

- Milyen tevékenységek segíthetnek oldani a szorongást, a visszafogottabb, korlátozottabb életvitel okozta elszigetelődés érzést?

- Nagyon fontos tudni magunkról, hogy mi az, ami általában jó érzést ad, ezeket az amúgy rutinszerű tevékenységeinket kell most minél inkább örömforrásnak felfogni, ezzel a szemlélettel gyakorolni, hangsúlyosabban beépíteni a mindennapokba. Erre hadd említsek néhány konkrét lehetőséget: például, ha szeretek táncolni, akkor táncoljak, ha szeretek főzni, akkor tegyem azt, vagy ott van, mondjuk a sportolás, zenehallgatás és még hosszan folytathatnánk a sort. Illetve a hívő embereknek az imádkozás, a szentségimádás, a televíziócsatornák, rádióadók különböző vallásos tartalmainak követése is különösen fontos lehet.

- A személyes kapcsolatok ápolásában milyen újfajta létmódot, a mindennapok megélésében hogyan és milyen külső-belső erőforrásokat lehet erősíteni annak érdekében, hogy ne azt érezze az ember, hogy most csak lemondások várnak rá?

- Kétségtelenül több személyes konfliktus adódhat most, hiszen mindenkiben nagyobb a feszültség. Ettől sem kell megijedni, ez természetes, amit fontos tudatosítanunk magunkban, hogy ne másokon vezessük le az indulatainkat, hiszen ők sem tehetnek semmiről, mindenki ugyanúgy elszenvedője ennek a helyzetnek. Beszélgessünk minél többet a családtagjainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel, hozzuk elő azt is, hogy kinek mi okoz bánatot, nehézséget, ezekkel a beszélgetésekkel is közelebb kerülhetünk egymáshoz, új szintre emelhetjük a személyes kapcsolatainkat. A lelki segélyszolgálat kapcsán itt hadd emeljem ki, hogy pár- és családterápiában jártas kollégák is várják, várjuk a hozzánk fordulók hívásait, és konkrét kérdésekben is igyekszünk támogatást nyújtani.

- A napi rutint hogyan lehet átalakítani úgy, hogy igazán tartalmas legyen ez a különösen megterhelő időszak?

- Meg kell próbálni struktúrát adni minden napnak, mivel most összecsúszhatnak a szerepek és feladatok a megélhetést biztosító munkavégzéstől kezdve a házimunka elvégzésén át  a kikapcsolódásig. Mindennek legyen meg a maga ideje, úgy a munkának, mint a tanulásnak, szórakozásnak. Továbbá az is fontos, hogy a hétvége legyen más, mint a most kicsit szintén valamelyest hétvéginek tűnő hétköznapok sora, igyekezzünk belevinni valami pluszt a szombat-vasárnapba.

***

Az egyházmegyei lelki segélyszolgálat elérhetőségei: lelkisegely@vaciegyhazmegye.hu, tel.: 30/215-0804)