- Hogyan kötöttél ismeretséget a birkózással? – kérdeztem Marcellt.

 - Nagyon egyszerűen kezdődött. Újpestre jártam óvodába, ahol 2010-ben, nagy csoportos koromban heti egy alkalommal az óvónénik levitték a gyerekeket az Újpest birkózócsarnokába ovi tornára, ahol sorversenyeket rendeztek nekünk. Az ottani edzők előre-hátra bukfencet és egyéb ügyességi feladatokat gyakoroltattak velünk. Már itt látszott, hogy nagyon gyorsan tanulok, és szeretek abban a közegben lenni. 2009 szeptemberében kezdtem az első osztályt és mivel nagyon hiányzott nekem a mozgás, néha szüleim levittek birkózó edzésre. Boldogan mondom el, idén lesz 10 éve, hogy megszakítás nélkül az UTE versenyzője vagyok! – avat be a kezdetekbe a fiatal sportember.

 - Ebben a korban, 7-9 évesen is vannak már versenyek a gyerekeknek, ilyenkor még odafigyelnek arra, hogy minden gyereknek legyen sikerélménye, mindenki kap érmet, hiába kap ki akár háromszor is. Ez motiválja a gyerekeket. Már itt látszott Marcin, hogy mind az edzésmunkában, mind a versenyeken a maximumot próbálja kihozni magából, hol több, hol kevesebb sikerrel. Ebben az időszakban majdnem minden versenyen a dobogó valamelyik fokán állhatott – kapcsolódott be a beszélgetésbe az édesapa.

-  Áttörés 2013-as év?

 - A 2013-as év hozta el a sikersorozatot. Még nem voltam 10 éves, amikor Diák 2-es korosztályban a Diákolimpián, 42 versenyző közül bronzérmet szereztem – folytatta Marci. - 2014-ben kötöttfogásban ismét bronzérmes, majd ugyanebben az évben szabadfogásban már döntőben birkóztam és ezüstérmes lettem. Ebben az évben megnyertem az Albert Flórián Szabadfogású Emlékversenyt. Ettől az évtől kezdve már ellenfeleim tudták, hogy velem a versenyen számolni kell.

 - Látván Marci tehetségét ehhez a sporthoz úgy gondoltam áldozni kell rá és saját költségen elkezdtünk versenyekre járni, én fizettem a nevezési díjat, útiköltséget, szállást mindent – vette át a szót az édesapa. - Bejártuk egész Magyarországot, meghívásos és nemzetközi versenyeket, majd célba vettük a környékbeli országok nemzetközi versenyeit is, hogy tapasztalatot gyűjtsünk, sok különböző versenyzővel birkózzon. Egyre több versenyt nyert itthon is, külföldön is. Látszott, hogy nemzetközi szinten is megállja a helyét. 2016-tól a válogatott edzéseken is számítottak már rá, majd a válogató versenyeken megszerezte a serdülő, majd később a kadett válogatott első számú versenyzője pozíciót, az adott súlycsoportjában.

 - Mit hoztak a következő évek? - kérdezem Marcit.

 - 2014-ben Albert Flórián szabadfogású nemzetközi versenyen arany, Diákolimpián kötöttfogásban bronz, szabadfogásban ezüstérmet szereztem. A következő évben – 2015 – Budapest bajnokságon szabadfogásban aranyérmet hoztam el. Dunaharasztin rendezett diákolimpiáról aranyéremmel tértem haza.

 - 2016-os esztendő igazi siker sorozat volt! Úgy tudom, ahol elindul, csak nyertél?

 - Andi Walter ausztriai emlékverseny volt az első külföldi utam és győztem, őt követte a szabadfogású országos bajnokság. Dunaszerdahelyi aranyat követte a diákolimpiai és budapesti arany. A diákolimpián szabadfogás és kötöttfogásban végeztem az első helyen, 2016-ban elnyertem az UTE Legeredményesebb Sportolója címet.

 - 2017-ben folytattad a sikersorozatot?

 - Igen. Serdülőknél kötött és szabadfogásban aranyérmet szereztem. Nemzetközi versenyen, Rimaszombaton kötöttfogásban nyertem. A diákolimpián szabadfogásúak között lettem első. Az UTE a birkózás Legeredményesebb Sportolója címet másodszor sikerült elnyernem.

 - 2018-ban is hoztad a szép eredményeket, kijutottál Európa-bajnokságra.

  - A serdülő kadett válogatottnál szabadfogásúak között, arany és ezüstérmet szeretem, így kijutottam Észtország fővárosába, Tallinnba, Európa legnagyobb ifjúsági szabadfogású versenyére, melyen a serdülőknél bronzérmes lettem. Itt 12 szőnyegen, 2200 birkózó volt jelen. Ott voltam Skopjéban a kadett Európa-bajnokságon, 12. lettem. A serdülő Európa-bajnokságot Győrben rendezték meg, 5-6. helyen végeztem. Születésnapomon (15) a diákolimpián, mindkét nemben aranyérmes lettem. Ausztriai nemzetközi versenyt is megnyertem. Többször részt vettem nemzetközi edzőtáborban, UTE szervezésében 15 napos edzőtáborozáson voltam Amerikában.

Első éves kadettként, 2019-ben meghívtak a junior válogatott egy nemzetközi versenyére, ahol 3 évvel idősebb fiatalokkal birkóztam, külön szülői engedéllyel. A verseny legfiatalabb versenyzője voltam. Ebben a sportágban nem mindegy, hogy 16 vagy 19 éves vagy! A verseny megnevezése „Olimpiai reménységek versenye” volt, ahol kiváló birkózással a bronzérmet szereztem meg, egy vesztes és öt győztes mérkőzéssel. A kadet válogatott alapembereként számítanak rám és ez jóleső érzés, már a juniorok felé is kacsingatok. A birkózó sport felé mutatott alázatommal, felhívtam a figyelmét a felnőtt válogatott szövetségi kapitányának - Dvorák Lászlónak is -, aki többször meghívott a felnőtt keret edzésére, ahol a Kazahsztánban világbajnoki bronzérmesként olimpiai kvótát is szerző Ismail Musukaev-vel is többször tudtam birkózni, ami hatalmas motiváció volt számomra. Az elmúlt négy évben megjutalmaztak az UTE Legeredményesebb Birkózója címmel. Sajnos az elmúlt év 4-5 világversenyén a sorsolás nem kedvezett nekem, mert első mérkőzésre mindig a regnáló Európa vagy világbajnokot kaptam meg.

 - Hogyan indult a 2020-es év?

 - Az idén utolsó éves kadet vagyok, a születésem miatt ez a „jobb” évem, mert idén egy évvel fiatalabbak és egy évvel idősebbek vannak velem egy korosztályban, ha lennének versenyek. Idén júniusban Katowicében lenne az Európa-bajnokság, augusztusban Budapest rendezné a korosztályos Világbajnokságot, ami szintén óriási motiváció lenne, de lehet, hogy a koronavírus közbeszól. Meglátjuk, mit hoz a jövő, meddig tart ez a koronavírusos időszak. Ennek ellenére a technikai végrehajtás, küzdő birkózás nincs, de minden nap edzéssel készülünk, hátha... Célom a junior és felnőtt válogatottság. Köszöntet szeretnék mondani edzőimnek: Németh Istvánnak, Kapuvári Gábornak, Martin Gábornak és gyerekkoromban Fakan Gábornak

 - További sok sikert kívánunk!

Dely Marcell Dominik és edzője, Németh István