– Ezeknél a gyermekeknél a szorongás, érzelmeik elfojtása legtöbb esetben a mozgásos problémákra vezethetők vissza – fogalmazott Löki Márta. – Úgy gondoltam, hogy rajtuk a mozgásterápia segíthet. Elvégeztem az ELTE szenzoros integrációs terápia szakot, majd kiegészítettem a tervezett szenzoros integrációs terápiával, melynek rövidítése a TSTM. A lényege a tervezés, vagyis a problémás gyermekeket először felmérjük, hogy melyek azok a képességek, amelyekben ügyesek. Van, amiben az átlagot mutatják és van, melyekben rosszabbul teljesítenek, mint a korosztályuk. Pontosan megtervezzük azt a mozgássort, melyet egy-egy foglalkozáson illetve otthon is elvégezhetnek. Ezeknél a gyermekeknél a szorongás, érzelmeik elfojtása lelki hátterű érintettségre utal, így egy pszichoterápiás megközelítésű mozgásterápiával tudtam őket hatékonyabban kezelni. Ezért végeztem el az ELTE és a Lelki Egészségvédő Alapítvány által szervezett Szenzoros Integrációs Terápiákat (Ayres terápia vagy DSZIT)   

Kárpátiné Löki Márta Ayres és TSTM terapeuta, gyógytestnevelő     

De hogyan találkozik ezekkel a gyermekekkel? Sok esetben a szülők veszik észre, hogy nem úgy reagál dolgokra, kérésre, késik a fejlődés bizonyos szakaszában, ügyetlenebb a mozgása, vagy lassúbb az átlagnál. Legtöbbször azonban az óvodában tűnnek fel a gyakorlott, képzett óvodapedagógusoknak, hogy a gyermek nem vesz részt a közös játékokban, félrehúzódik, magában játszik, nem keresi a társai barátságát, vagy éppen agresszív a viselkedése. Jelzik a szülőknek, hogy valami probléma van és javaslatot tesznek a továbblépésre.

– Az óvónők számára az említett problémák jobb felismerése érdekében előadásokat tartok, jelenleg a MÁV óvodában és a Szent Erzsébet Katolikus Óvodában. És ha ők egy-egy gyermekben felismerik ezeket a problémákat, javasolják a szülőknek, hogy keressenek meg. Van egy óvodás életkorra vonatkozó tesztünk (SEED) Fejlődési Skála), melynek segítségével a szülők jelenlétében felmérjük, hogy mely területeket szükséges fejleszteni. Ötéves kor felett már százalékos arányban is megállapítjuk a fejleszteni kívánt területet. Ennek a tesztnek a kidolgozója dr. Lakatos Katalin. A teszt neve: validált ÁMV. A felmérést követően mozgásos jellegű feladatokat adok a gyerekeknek. Három éves kor felett például bukfenc, szökdelések, ugrásfajták, labdázás, célba dobás, ezeket kell utánozniuk. Általában fél évig tornáztatom őket egyéni foglalkozáson, utána történik egy kontroll felmérés. A gyerekek hetven százalékánál ennyi idő elegendő a várt változások beindításához. Ha szükség van a folytatásra, az már csoportosan történik, és egy-másfél év alatt teljesen elmúlnak a problémák. A mozgásterápiának az a lényege, hogy a gyermeket felhozzuk a megfelelő szintre és ezt követően azt javasoljuk, hogy a gyermek kezdjen el sportolni legalább heti két napot, de mindenképpen aktívan mozogjon.  A szülőktől és gyerekektől egyaránt rengeteg pozitív visszajelzést kapunk. Ezt a munkát már harminc éve végzem, az utóbbi nyolc évben a VOKE József Attila Művelődési Központban tartom a foglalkozásokat. 

  Akkreditált felnőttképzés keretében óvónőknek tanfolyamok keretében szűrő tesztet ad ahhoz, hogyan mérhetik fel, hogy adott gyermeknél mit kell figyelni. Olyan játékokat válogatott össze, amelyek segítségével az óvónők kis csoportban megoldhatják a játékos fejlesztést, főként azoknál, akiknek enyhébb problémáik vannak. Ha komolyabb a probléma, akkor már javasolni kell a mozgásterapeutát. Egy tanfolyami kurzus öt napos, napi nyolc órában. Az óvónők örülnek annak, hogy szakmailag olyan ismeretekre tesznek szert, amelyeket a munkájukban hasznosíthatnak.

    Több évtizedes szakmai tapasztalatának és sikeres mozgásterápiás tevékenységének szimbóluma is lehet a Szivárványpeca elnevezésű speciális társasjáték.

– A fejlesztő munkám nyolc évig tartott, folyamatosan változott, egyre izgalmasabb szabályrendszerrel bővült. 2013-ban megkapta a fejlesztő játék besorolást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától. Ez olyan társasjáték, amely azért ritka a játékpiacon, mert nem üldögélős játék, hanem koordinált nagymozgások gyakorolhatók be. A mozgásszegény életmód magával hozhat idegrendszeri eltéréseket. A játék lényege, hogy a készletben meglévő hatféle színű és formájú „halacskákat” a földre vagy szőnyegre szórjuk, körbe-körbe mozgunk, különféle koordinált mozgásokkal, például indiánszökdeléssel, egy lábon ugrálással, vagy bármi másféle mozgással, és közben kockadobást követően kell a „halacskákat” kipecázni. Főként Pest megyei óvodákban használják, a gyerekek szívesen játszanak vele. Emellett családi közös játék is lehet, de persze nagy figyelmet is igényel. A játékon keresztül mozgásterápiát is bevisz a családi életébe, és a végén az nyer, aki a legtöbb halacskát gyűjti. A játékot két okos kocka is nehezíti. Kutatások igazolják, hogy amikor játszunk, a nehéz kihívásokat több optimizmussal, kreativitással, nagyobb elszántsággal oldunk meg és hajlamosabbak vagyunk a társas kapcsolatok építésére is. A Szivárványpeca ehhez sok segítséget nyújthat.

    (Akiket több információ is érdekel, keressék fel a www.szivarvanypeca.hu honlapot.)