A téma jelentőségét jól mutatja, hogy a beszélgetést szervező Sipos Dávid alpolgármester mellett jelen volt Nyíri Márton környezetvédelmi ügyekért felelős társadalmi alpolgármester és Somodi István, a Városüzemeltetési Osztály vezetője.

- Mi volt a fórum központi témája? – kérdeztük Tóth Eszter, városi főkertésztől.

- Már az elején szeretném leszögezni, hogy egy rendkívül konstruktív hangulatú beszélgetés volt, melyen először bemutattam Dunakeszi hosszú és rövid távú zöldstratégiáját, az eddig elért eredményeket, ismertettem a napjainkban zajló munkákat, az új fák ültetésének módját, miközben tájékoztatást adtam arról is, hogy az elöregedett, beteg fákat újjakkal pótoltuk. Különös hangsúllyal beszéltem a Duna-parti faállomány kezeléséről, és azt is ismertettem, hogy ez a tevékenység hogyan illeszkedik az általunk kidolgozott szakmai programba.

- Mi a zöldstratégia legfontosabb eleme, egyáltalán milyennek tartja a város faállományát, összetételét?

-  A város zöldstratégiája egy 50 évet átívelő program, és cselekvésterv. A célja, hogy egy lefektetett irányvonal mentén tudjuk a városi zöldfelületek számát növelni, és a minőségét javítani. Dunakeszi faállományára jellemző az, hogy a lakótelepek építésekor sok gyorsan növő, de rövid életciklusú fát ültettek, amiket a rendszerváltozás környékén ki kellett volna vágni, azonban ez akkor elmaradt, ezek az öreg fa egyedek rengeteg kezelendő problémát adnak napjainkban. Nem alakult ki a természetes folyamat, hiányzik a régieket felváltó középkorú állomány. Hiányukat igyekszünk pótolni a fiatal egyedek növekedésének serkentésével, és az idős állomány ápolásával.

-  Különböző közösségi oldalak véleményformálói közül legtöbben a Duna-parti fák sorsával foglalkoznak. Noha Ön rendkívül intenzíven kommunikál a városi médiumokban, mégis előfordul, hogy téves információkat osztanak meg egymás között a lakók. Mi a helyzet ezekkel a fákkal?

-  A terület kezelés szempontjából két részre osztható, a Liget utcától északra eső területre, ahol a nyárfaállomány található, illetve a délre eső területre, ami a nyárfákkal tűzdelt, sűrű platánerdő, azaz a strand területe.

 A Liget utcától északra, az 1953-1973 között ültetett nemes nyarakat a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a korábbi sok bejelentés - leszakadó ágak, fakidőlések - miatt 2016-ban tarra szerette volna vágni, és újra telepíteni. Akkor az Önkormányzat ezt megakadályozta, és a fák kezelését átvette. Ekkor két szakvélemény is készült a teljes állományra. A szakvélemények alapján a 60 darab életveszélyesnek ítélt fát kivágták, a többieket évente – háromévente vizsgálni kell.  2019 szeptemberében, majd decemberében a Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve megtörtént a faállomány újbóli vizsgálata, 40 faegyedet ítéltünk veszélyesnek, és további 30 fa koronaápolását határozták meg. A munkálatokat 2020. március 15-ig előírásszerűen el kell végezni. A veszélyesnek ítélt fák minden esetben, gomba vagy rovarfertőzöttek voltak, illetve jelentős, kiterjedt méretű korhadással rendelkeztek gyökérnyakban vagy vázágon.

A Liget utcától délre eső területen anno 1200 db platánt 3-4 méteres tőtávval telepítették. A platánok nagyon közel állnak egymáshoz, nincs meg a megfelelő életterük, így nem jutnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, fényhez. A kivágásra ítélt egyedek koronája részben vagy teljesen felszáradt. A sétány mellett álló fehér füzeken a korhadás jelentős mértékű volt, egy visszavágás sajnos már nem oldotta volna meg a kérdést, a fák életképessége ezen a szakaszon jelentős mértékben lecsökkent. Ezeket az egyedeket a fórum után a helyszínen megtekintettük. Részletesen elmagyaráztam a résztvevőknek melyik fát miért kellett kivágni, megmutattam a problémákat, a rovarkirepülőnyílásokat, a korhadások helyét, típusát, a gombakártételeket, és annak veszélyeit.

- A látottak és a szakmai tájékoztatás meggyőzte a kétkedőket, hogyan fogadták a Duna parti faállomány megóvása érdekében elkezdett szakmai munkát?

- Igen, azt remélem minden kérdésükre választ kaptak, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az itt lévő idős, illetve sűrű állományt kezelni kell. A kezelés jelen esetben az évenkénti vizsgálatot, a fakivágásokat, a fajtagazdag alátelepítést – élőhely rehabilitációt, a megmaradó fák ápolását, gallyazását, és a partfal védelmét foglalja magában. Erre a területre nyolc fafajból, nyolcvan egyedből álló új állomány kerül kiültetésre tavasszal – hangsúlyozta Tóth Eszter főkertész, okl. tájépítészmérnök, faápoló és favizsgáló szakmérnök.