A Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola fennállásának századik, az emelt szintű ének-zene oktatásnak pedig ötvenedik évfordulóját ünnepelték június 9-én a tanintézményben. A gyártelepi oktatásra történő megemlékezés során emléktábla avatására és egy időkapszula elhelyezésére is sor került.
A bejárat előtti széksorokban helyet foglalókat Mihály Gyuláné intézményvezető köszöntötte. A Bim-Bam-Bom kicsinyek kórusa Fenyvesi Béla: Szélkiáltó kánon és Bárdos Lajos: Ugyan édes komámasszony című műveit adta elő Kardos Eszter és Korlát Szabina vezényletével.
- Hat generáció élete, nemzeti sorsfordulók, számtalan esemény sűrűsödik össze az iskola száz éves történetében – fogalmazott beszédében Horváthné Szentléleki Katalin nyugalmazott iskolaigazgató, a Tóth Mariska Hagyományőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke. – Az iskola fennmaradása köszönhető azoknak a távolabbi és a közelebbi múlt személyiségeinek, akik áldozatos munkájukkal szolgálták az iskola ügyét, valamint köszönhető az iskola településünkön betöltött szerepének is… A Bárdos iskolák nagy családjában megtapasztalhattuk az összetartozás érzését, a kóruséneklés közösségformáló erejét. Ahogy változott a világ, úgy formálódott az iskola, de a gyökereket mindig sikerült megőrizni.
Szakáll Lászlóné, Lujzi néni 1979-től 1994-ig igazgatta az iskola életét. Az intézmény történetének avatott ismerője megemlékezésében idézte fel a múltat. Az iskola helyén az 1900-as évek elején még legelő volt, majd a 1910-es években elkezdődött a MÁV Főműhely építése, ami az első világháborúban megakadt, majd a háború után folytatódott. A trianoni diktátum miatt az elcsatolt országrészből elmenekült családok érkeztek Dunakeszire is, köztük tanítók, tanárok s ők kezdték el 1920 júniusában a gyerekek oktatását az akkor már meglévő művelődési házban. Az első igazgatót, Körmendy Lajost 1924-ben nevezték ki, majd a Lányi Ferenc főtanácsos, a főműhely igazgatója irányításával épülő lakóteleppel párhuzamosan elkezdték az iskola építését is. A piros téglás épületet három tanteremmel 1928-ban adták át, mint a Magyar Államvasutak Műhelytelepi Elemi Iskoláját.
Ez volt a hőskor, az iskola további történetét taglalva számos fontos mozzanatot említett. Volt itt kápolna, az iskolaudvaron országzászló. A háború után 1945-ben három tanteremmel indult az oktatás, majd 1950-ben államosították az iskolát. A hetvenes években már a megye legjobb tanintézményei közé tartozott, 1971-ben hozták létre az ének-zene tagozatot, ez mindmáig meghatározója az iskolának. Közben megtudtuk, hogy idén 66 éve, hogy Lujzi néni itt kezdett tanítani.
Több éven át, 1979-ig, önálló épület hiányában itt volt a gimnázium is, leválása után, mint 3. sz. Általános Iskola működött tovább az intézmény. Ekkor nevezték ki igazgatónak Lujzi nénit, ebben a tisztségében 1994-ig nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Ezalatt újabb épülettel bővült az iskola, mert nőtt a tanulólétszám. Példaként említette, hogy az 1987-88-as tanévben 1390 gyerek volt 48 tanulócsoportban, évfolyamonként hat osztályban és 24 napközis csoportban foglalkozott a tanulókkal 95 pedagógus.
Az intézmény 1989. május 20-án az országban elsőként vette fel a Bárdos Lajos nevet. Az iskola büszkén viseli a Kiváló Tehetségpont valamint az Ökoiskola címeket. Énekkaraik, a 3. évfolyamtól Kicsinyek kórusa, a felső tagozattól Cantemus kórus számos alkalommal, köztük a Bárdos Gálán és a városi karácsonyi hangversenyen sikerrel szerepel a város közönsége előtt.
Lujzi néni emlékidézője után Mihály Gyuláné leleplezte a már említett alapítvány kezdeményezésére a jubileum alkalmából készült emléktáblát. Ezt követően a bejárat előterében elhelyezték azt az időkapszulát pendrive formájában, amely az intézmény legfontosabb eseményeit, eredményeit tartalmazza. A jelen lévők, köztük Csoma Attila önkormányzati képviselő, a VOKE József Attila Művelődési Központ igazgatója megtekintettek egy rövidfilmet az iskola életéről, majd az intézményvezető asszony oklevelet és tárgyjutalmat adott át több korábbi igazgatónak, valamint az iskola működésében fontos szerepet betöltő személyeknek.
Végezetül a vendégek megismerkedtek az aulában a jubileumra elkészült „Időkapu, 100 lépés a múltba” című interaktív kiállítással.
Katona M. István
A szerző felvételei
