„A cserkész nem úgy tesz, mintha jó volna, hanem teszi magát a jót” – Robert Baden-Powell, a cserkészet megalapítója
A 20. század elején, 1907-ben indult el világkörüli útjára a brit altábornagy, író, Robert Baden-Powell (Bi-Pi) ifjúsági programja, a fiatalok életének lokálisan, nemzeti szinten és globálisan is kereteket adó cserkészmozgalom. A program hazánkban is hamarosan tért hódított, megalakultak az első cserkészőrsök, s csaknem négyezer fiatal döntött úgy, hogy szeretné szervezetként is képviselni a cserkészek mozgalmát. 1912-ben Sík Sándor elnökletével megalakult a Magyar Cserkészszövetség… Az idők során a cserkészet a Dunakanyar térséget, így a kedves kis települést, Kismarost is elérte. A történelem viharai azonban közbeszóltak, 1948-ban a cserkészmódszert betiltották, csak illegalitásban létezhetett tovább. A törés a régiót, és Kismarost sem kímélte. Ám a hamu alatt izzott a parázs. A hosszú csend, és kényszerű hallgatás után 1989-ben újjáalakulva ismét megkezdte munkáját a Cserkészszövetség, a mozgalom visszanyerte erejét. A magyar cserkészet újravirágzásában tízezrek gyülekeztek a nagyapák liliomos zászlói alá, hogy a generációkat átívelő cserkész szabályok mentén csatlakozzanak elődjeikhez…
Találkozások, egy kis kitérő
„Ó emberek, Gödöllő erdejében / Egy város épült, mesebeli város, / Legenda város, a boldog reménység / Egyetlen városa. / Nem sátorokból: fiatal szívekből. / Törvénye egy: a testvérszeretet…” – (Sík Sándor: Prológ a Világjamboree Színházának megnyitására).
1933. augusztusában Magyarországon, Gödöllőn került megrendezésre a negyedik cserkész világtalálkozó: a legendás „Gödöllői Jamboree”. A nagy eseményre annak idején nem csupán a Magyar Cserkészszövetség, hanem jóformán az egész ország serényen és izgalommal készült. A munkálatokból a helybéliek is kivették a részüket, sokan közülük önkénteskedtek. Néhai nagyszüleim gödöllőiek voltak, így nagyapa tolmácsként tevékenykedett a cserkésztalálkozón, édesanyám pedig „magyar ruhás” kislányként fogadta a táborba érkezőket. Különösen a személyes érintettségtől vezérelve, és a Magyar Cserkészszövetség 100 éves jubileuma alkalmából, a cserkészetről íródott egy történeti áttekintésem, amely a Honismeret folyóiratban jelent meg 2012-ben…
Budapesti jövevényként hosszú ideje Kismaros börzsönyligeti részének lakója vagyok. A közelmúltban olvastam a Kismarosi Falumúzeum Kuratóriuma felhívását a „Kismarosi Cserkészet története” című kiállításra. Úgy éreztem a magyar cserkészet egy másik szeletével hozzájárulhatok a kismarosi cserkészkiállításhoz. Nem kevés bátorságot gyűjtve juttattam el a Kuratórium részére a cikkemet.
Kisvártatva válasz érkezett: „Köszönettel vettem levelét! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy érdeklődik múzeumunk kiállítása iránt és ahhoz anyagot is küldött. (…) Gödöllő az én nagyapámnak (…) is meghatározó élmény volt. 13 évesen vett rajta részt. Ott ismerkedett meg egy dán fiúval, akivel életre szóló barátságot kötöttek. (…) Szeretettel várjuk majd a kiállításon is, és ha lesz kiállítás megnyitó, akkor arra is. (…) Szívélyes üdvözlettel: Néder Sarolta”.
Valahogyan így kezdődött el a Falumúzeum vezetése és köztem egy hosszas levélbeli, majd telefonos beszélgetés, s a családi legendákkal átszőtt múltidézés, nagyapáink élettörténete, a korabeli cserkésztalálkozó felidézése, elődeink számára is felejthetetlen élménye – a személyes történelem – közel hozta egymáshoz Kismarost és Gödöllőt. Az életút szálai néha több síkon váratlanul találkoznak össze. Magával ragadott a falu lokálpatrióta, ám mégis világlátó szemlélete… Várakozással tekintettem a Kismarosi Cserkészkiállítás elébe! Ahol megismerhetjük a hazai cserkészmozgalom kezdeteit is, és ízelítőt kaphatunk a környék érdekes cserkésztörténeteiből.
„…egy jobb világ építésében…”
„Künn áll a kis őrszem, kétméteres bottal, / Odalán a bicska, nyakába síp-bojttal, / Csillogó két szeme kémlel jobbra-balra, / Nehogy bősz ellenség törjön a táborra. / Nem is vón’ tanácsos közelébe menni, / Mert a botnak vége hegyes szokott lenni.” (Erdélyi Gyula: Cserkész travesztia. Megjelent: Magyar Cserkész, Budapest, 1930. szeptember 15.)
A költői kép kedvesen mutatja be a cserkészet igazi lényegét. Mi a cserkészet? Kaland és közösségi élmény az ifjaknak, kreatív eszközökben bővelkedő pedagógiai módszer nevelőknek. Generációs szakadékot átívelő stratégia időseknek, hiszen az élmény közös. A cserkészet életforma. Önkéntes alapon nyugvó mozgalom. Nevelni akar és minden elemében nagyobbá tenni az embert. Értékrendje révén hozzájárul a fiatalok neveléséhez, ezáltal segítséget ad egy olyan jobb világ építésében, ahol az ember, mint egyén, kiteljesíti önmagát, és építő szerepet játszik a társadalomban…
Hogyan érkezett Magyarországra a cserkészet? Ha valójában nem is így hisszük, mégis a legromantikusabb elbeszélés szerint egy középiskolás fiú az angliai hasonló korú fiúval való levelezéskor kapott egy ajándékkönyvet, amit izgalmasnak talált. S ez az ifjonc a könyv hatására, aztán az öccsének alakított cserkészetet. Tény, hogy a cserkészet mára is élettel teli mozgalom, még az okos telefonok és az internet korában is tud adni valami pluszt, valami ősit, amely igenis vonzó a fiataloknak. A tábortűz, a mese világa, a közös játék élménye, a testvéri kötelék végig kíséri a cserkészek életét. Tudni fogják annak erejét és felelősségét, hogy a kapott értékek, értékrend nemcsak értük van, hanem nekik is tovább kell adniuk, úgy ahogyan az elődök is tették, az őket követőknek…
A cserkészek a cselekedve tanulás módszerével, a gyakorlatban szerzik meg és hasznosítják a megszerezhető ismereteket – korosztályuknak és érdeklődési koruknak megfelelően. Megtanulnak – sok egyéb mellett – a természetben élni, azt megóvni, tájékozódni, elsősegélyt nyújtani, népdalainkat énekelni, és őszinte örömmel játszani. Így válhatnak az életben ügyes, magukat föltaláló, saját lábukon is megálló és a szükséges önbizalommal rendelkező, boldog emberekké. A magyar cserkészetben a vallásosság és a regösség sokféle szilánkja jelenik meg kezdve a tábortüzek népdalaitól a tábori regös napokig.
Cserkészház Kismaros-Börzsönyliget határán
Kismaros határában, a Morgó patak vonulatában helyezkedik el a falu településrésze, a vadregényes, sokarcú Börzsönyliget. Sokan talán nem is tudják, valamikor itt, az út hajlatánál, a Morgó kanyarban egy kedves kis terméskő házikó, egy cserkészlak állt, amelynek a helyén ma már egy tetszetős villa épült. A Cserkészházban, a patakparton egy-egy tábor sok-sok gyereknek adott maradandó élményt, és örömet.
Liska Zoltán hittanár, a cserkészet által kínált nevelő eszközöket már fiatalon felismerte. Nem csak lelki vezetője volt a diákságnak, de számukra cserkészvezetőként is utat mutatott. 1938-ban került az (1904-ben létrehozott Budapest, X. ker. Tisztviselőtelepi Magyar. Kir. Állami) Széchenyi István Főgimnáziumba, ahol megszervezte az iskola saját „441. sz. Széchenyi István” nevű cserkészcsapatát. (…) 1940-ben a váci püspökség által ajándékozott telken, a kismarosi Morgó-patak völgyében, Kismaros közelében a gyerekek bevonásával Cserkészházat épített, ami alkalmas volt kisebb csoportok éjszakázására és együttlétére a vezetése mellett. A kis hajlékban hétvégeken, vakációk idején turnusonként 20–20 fő kirándulhatott, üdülhetett. 1944 tavaszán és nyarán a bombázások miatt kitelepült, vagy bombakárosult diákokat is a cserkészházban gyűjtötték össze. A háború alatt tönkrement ház tetőszerkezetét újjá kellett építeni. A felújítást Wiesner Ferenc kismarosi ácsmester végezte, a gyerekek a segédmunkában jeleskedtek. A cserkészek börzsönyi birodalmát 1948-ban államosították. Ezután, mint gyereküdülő működött. Eleinte még foglalkoztak vele, de rövid idő múlva átadták az enyészetnek. Így múlt ki egy jobb sorsra érdemes Cserkészház…
Bár a Cserkészház nincs többé, mégis emlékében ott rejtezik – a cserkészörökség –, a nemzedékről nemzedékre szálló elhivatottság. Tetten érhető meséjében a családi tradíció. Az értékek továbbadása. Az sem lehet véletlen, hogy Wiesner ácsmester leszármazottja Wiesner György, később, a rendszerváltás utáni első cserkészvezetőként teljesített a kismarosi cserkészcsapatban szolgálatot…
A 827-es számú Szent László Cserkészcsapat
„…őrült erőkkel szembeszállva föl a zokogó zúgókon (…) szárnyak nélkül szinte szállva szökdösnek, diadalt aratván, a Forráshoz…” (Mécs László, A pisztrángok példája, 1991, április 27. Fogadalomtétel).
„Kismaros cserkészcsapata először a nagymarosi 950-es Szent Gellért Cserkészcsapat Szent László rajaként alakult meg 1929 őszén. Önálló csapattá Brogly Ferenc – esztergomi főegyházmegyés pap (a szerkesztő megjegyzése) – szervezte 1931-ben. Az első csapattábor 1932 tavaszán Pusztatorony mellett volt. Stacker László parancsnoksága idején a csapat a Gödöllői Jamboree-t is meglátogatta. (…) A csapat második megalakulása 1945. május 1-én volt, ekkor Nádor Ferenc – akit,1947-ben pappá szenteltek – az elsőszámú vezető. Említést érdemel ebből az időszakból a Sas őrs, akik vizicserkészek voltak, illetve a nyári táborok: 1946 Bánk, 1947 Kisoroszi, 1948 Paks. A törést a kismarosi cserkészcsapat is elszenvedte. Hosszú szünet után a harmadik újjáalakulás 1990. április 30-án történt. A csapatparancsnok ekkor Wiesner György lett. 1996-ban vette át a csapat irányítását Parragh Gábor. Többek között csapatparancsnokságot töltött be Hajdú László”. (X. Pesti Cserkészkerület Almanachja 2007, Hajdú László csapatparancsnok bejegyzése nyomán).
Megjegyzés: Később Less Bálint, Kovács Judit, Parragh Gellért szintén csapatparancsnokságot töltött be a kismarosi cserkészeknél.
A kismarosi cserkészek a Római Katolikus Plébánia védőszárnyai alatt a 2000-res évek derekán szorgalmasan tevékenykednek. Mi sem bizonyítja jobban, mint faluszépítő munkálkodásuk. A kismarosi aluljáró kifestésével régi terv valósult meg. A cserkészcsapat vezetésével a kismarosi ifjak a hagyományos majális helyett „falusuvickolást” szerveztek. A konkrét ötlet egy vezetői megbeszélésen jött, felbuzdulva azon, hogy Nagymaroson és Verőcén is szép alkotások készültek hasonló aluljárókban.
Az 50-60 aktív fővel működő cserkészközösség legutóbbi parancsnoka Zalatnai Gergő, utóda Dukay Benedek. Hűen őrzik eleik értékeit. Erdőjáróként óvják, védik a természetet. Igyekszenek más csapatok felé is nyitni emiatt sok közös program és tábor alakul. A csapat szerves része a Dunakanyar-cserkészkörzetnek, hiszen a kötelék a szobi, zebegényi, nagymarosi, verőcei és váci csapatokkal nagyon szoros. Az anyagi háttérről a 2003-ban megalapított Szent László Ifjúsági Alapítvány, illetve fenntartótestülete a Rk. Egyházközség Kismaros, a Kismarosi Önkormányzat és a megnyert pályázatok gondoskodnak.
A cserkészliliom a cserkészet egyik alapvető szimbóluma, amely a legtöbb cserkészszövetség logójának alapját képezi. A liliom három ága a cserkészfogadalom három részét jelképezi: kötelességteljesítés (Isten, haza és embertárs iránt), segítőkészség, valamint a cserkésztörvény megtartása. A kismarosi cserkészek célja: a helyes erkölcsi értékrendet bemutatni a mai fiataloknak, hogy Cserkészeink legyenek hasznos tagjai mind a magyar társadalomnak, mind a lakóhelyünknek, Kismarosnak, hogy segítsük őket az életre való felkészülésben. Fontos számukra, hogy teljesítsék kötelezettségeiket Istennel, Hazával, embertársaikkal, de épített és természetes környezetükkel szemben is. Mi várja a közösségben ma is a fiatalokat? Közösség, barátok. Táborok, kirándulások. Sport, játék. Életre szóló élmények. Lelkiség, hit, Isten.
A Kiállítás
Mintha csak hazaérkeztem volna. Az otthonos környezetben (a Riener-ház és régi iskola történelmi épületegyüttesében) a Falumúzeumban egy rendkívüli rendezvény előkészületeinek, és létrehozásának tanújaként lehettem jelen. A kiállítás többek áldozatos munkájával, a gyűjtők összefogásával a Sváb Emlékezet Centrum keretei között valósult meg. A falu néprajzi gyűjteménye méltó foglalata a cserkészkiállításnak, hiszen a kismarosi cserkészet krónikája nem választható el Kismaros történetétől. Jól megférnek egymás mellett, s teljessé teszik a tárlatot, a kismarosi néprajzi gyűjtemény tárgyi emlékei, egyháztörténeti relikviái és a cserkészet ritkán látott darabjai.
A rendezők várták azoknak a tárgyi, fotó, vagy történeti dokumentumait is, akik szívesen megosztanák másokkal – illetve meg szeretnék idézni a többiekkel – a rendszerváltás után újraélesztett 827-es Szent László Cserkészcsapat tagjaként eltöltött időket. A kiállítás keretében néhány dokumentum erejéig megemlékezni kívánnak az 1929-ben megalakult kismarosi cserkészcsapat nagy öregjeire is. A kiállításra való felhívás nyomán felnyíltak az emlékek. S az emlékek előhívásában egyszeriben kinyíltak a szekrények alján a ládafiák, és tárultak fel a fiók-mélyek. Sorra kerültek elő az addig féltve őrzött, vagy éppenséggel a sorscsapásban, a történelmi viszontagságok elől elrejtett, átmenekített kincsek. A tárlatra a kismarosiaktól várakozáson felüli anyag érkezett…
A Falumúzeum örömmel fogadta a tengeren túlról érkező gyűjteményt. A Kaliforniában élő Sintár Éva (Emmerich Éva) 2024. nyarán családjával látogatott haza Kismarosra. Megérkezése alkalmával a kismarosi cserkészként harminchárom évvel ezelőtt gyűjtött írásos anyagokkal, tárgyi emlékekkel és fényképekkel lepte meg szűkebb hazáját. Mint elmondta: „1991 augusztusában sikerült kijutnom Koreába a 17 fős magyar delegáció tagjaként. Sok emléktárgy és dokumentáció gyűlt össze nekem az évek alatt és a (Szöuli) Jamboree kapcsán. Ezeket szeretném most megosztani a kismarosiakkal, hogy együtt örülhessünk kicsi falunk akkor elért nagy eredményeinek. Másrészt pedig szeretném, ha a kiállítás a mostani cserkészeket is szép és nagy dolgok elérésére inspirálna.”
A kismarosi cserkészet további különleges történeteit a Falumúzeum képviseletében Néder Sarolta hozzáfűzéséből tudhatjuk meg: Parragh Ágnes cserkészrelikviái országos viszonylatban is kiemelkedőek, sőt egyediek. Ágnes mindkét nagyapja részt vett a Gödöllői 33-as jamboree-en. Rózsa Ferenc anyai nagyapja első kerületi piarista tanítványként Arató Ferenc barátjával vett részt rajta. Arató Ferenc fiatal fiúként, akkor egy fényképezőgéppel érkezett Gödöllőre. Az ott készült képeket előhívta és albumba rendezte, amely most a kiállításon megtekinthető. A képekből lapozható kivonat is készült: a skót, az indián, az egyiptomi, az angol cserkészcsapatok, fiatalemberek néznek vissza a képekről. S közöttük „nagy öregként” BiPi a cserkészet megalapítójának portréja. Egyedülálló kortörténeti dokumentum. Ahogyan az album többi képe is: az angol cserkészpark BiPi lábnyoma, vagy az 1929-es Megyeri nagytábor látképe. A tárgyak között szerepel Rózsa Ferenc cserkészfokosa, kézzel írott cserkésznaplója, a gödöllői találkozó újságja, vagy éppen Ágnes apai nagyapjának idősebb Beja József piarista diák, cserkész relikviái. A muzeális gyűjtemény része a kismarosi cserkészfiúk által Gödöllőre vitt cserkészbot és az egykori zászló, amely most természetesen látható.
Parragh Ágnes hatalmas fotóanyagot bocsátott a kiállítás rendelkezésére, hiszen családjával több éven át volt oszlopos tagja a cserkészéletnek. Majálisok és betlehemi játékok, a 2000-ben megrendezett esztergomi milleniumi nagytábor képei, az angliai út, a dunakanyari táborok első közös nyári tábora 1996-ban, vagy a rendszerváltás utáni, 1991-ben megrendezett első fogadalomtétel ahová meghívták a kismarosi öreg cserkészeket. A fényképeken a gödöllői találkozókor tizenéves kamaszfiúk itt már hetven fölött, meglett emberként, ősz hajú nagyapaként állnak sorfalat. Az ő visszaemlékezéseik, elsárgult fotói és cserkésztörténeteik szintén részét képezik a kiállításnak.
A gazdag fotóanyag mellé egy-egy idősebb cserkésztől relikviák érkeztek, cserkésznaplók, dokumentumok, albumok, újságok, cserkészkulacs, nagymama által hímzett cserkészzászló, nyakkendők, övek, kalapok, ingek, és megannyi elcserélt felvarró. Barátságok, kapcsolatok, közösségek emlékei.
Záróakkordok
Köszöntjük Kismaros cserkészeit! Köszönettel tartozunk a történelmi kincsekért, a kiállításra való felajánlásukért! Éppúgy köszönettel és elismeréssel tartozunk a cserkésztárlat megvalósítóinak a fáradozásukért! Immár bizakodhatunk, hogy a felvillantott események, a kiállított relikviákhoz kapcsolódó legendák, a visszaemlékezések: „tovább buzdítják és lelkesítik a mai nemzedékeket hűségre és állhatatosságra. Példát adnak cselekvésre és erősítik a célt, hogy a magyar cserkészet évszázad múlva is hagyományaihoz és értékrendjéhez ragaszkodva végezhesse jellemnevelő feladatát.”
Joggal mondhatjuk el, hogy a Kismarosi Cserkészek méltán teszik híressé kicsi falujukat, s a nagy idő-, és térívet átölelő kiállítás széles e hazánkban – de bizonyára „világszenzációként” is említve – meghatározó eseményként vonulhat be a cserkésztörténelmembe…
A Kismarosi Falumúzeum Kuratóriuma szeretettel invitálja a cserkészek körébe, a kiállítás megtekintésére, s a cserkészet történetén át egy kis időutazásra az érdeklődőket! A Kismarosi Cserkészet Története c. kiállítás látogatható 2024. október 6. és november 30. között. (Cím: Sváb Emlékezet Centrum, 2623 Kismaros, Kossuth Lajos út 21.)
Források: Magyar Cserkészszövetség honlapja. Gödöllői Cserkészkiállítás, katalógus. 827. sz. Szt. László Cserkészcsapat oldala. Nádudvari Csenge: „Egy világnyi család”, 2023. Kismaros hivatalos honlapja. Dr. Rixer Gusztáv: „Kismaros az idő sodrásában”, 1995. Cserkész-vikipédia. Cserkészközösségek a diktatúrában, szerk. Tabajdi Gábor. Gánóczy József. Magyar cserkészélet 1910-1948. szerk. Tabajdi Gábor, Szigeti László. Széchenyista Öregdiákok Baráti Társasága. A X. Pesti Cserkészkerület Almanachja 2007. Barotai Imre, Ilyen az én papom, 2012. Képek: Néder Sarolta, Borka Elly, Kismaros oldala, Kismarosi Kikiáltó, Cserkészház: Ilyen az én papom, szabad felhasználású fotó.
(Borka Elly)
