A komolyzenei koncert erősíti a lelket, gazdagítja az érzelmeket. Az elmúlt hónapokban városunkban is a járvány okozta bezártság miatt nem találkozhattunk a rendkívül népszerű Dunakeszi Szimfonikus Zenekarral, csupán két online koncerten hallgathattuk muzsikájukat. Május 21-én azonban, a zenekedvelők nagy örömére végre sor kerülhetett a Farkas Ferenc Zenei Bérlet ősszel elmaradt 2. „Bohémélet” című hangversenyére.
A VOKE József Attila Művelődési Központ színháztermében az előírásoknak megfelelően elrendezett széksorokban helyet foglaló közönséget Csoma Attila, a művelődési központ igazgatója köszöntötte.
– Nagy öröm számunkra, hogy hosszú szünet után ismét találkozhatunk. Intézményünk 174 nap kényszerszünet után május 3-án nyílt meg ismét. A második világháború után nem volt ilyen hosszú bezártság. A művészeti közösségek, klubok, csoportok is elkezdtek dolgozni. A ma esti 2. bérletes koncertet eredetileg novemberre terveztük, viszont örvendetes, hogy ezt bepótolhatjuk és sor kerülhet a bérlet további két előadására is. Bízom benne, hogy a jövőben sokszor, sokféle program alkalmából találkozhatunk Önökkel.
Bevezetőjében Somogyi Ágnes, a zenekar művészeti titkára a programról szólva elmondta, ezúttal képletesen franciaországi „utazásra” invitálja a közönséget. „A jó sajtok, jó borok országában, s különösen Párizsban minden utcának, parknak, épületnek története, különleges múltja van.”
Elsőként Jacques Offenbach „Orfeusz az alvilágban” című, 1858-ban bemutatott operettjének nyitánya csendült fel Farkas Pál vezényletével. Az első francia operett a műfaj egésze szempontjából meghatározó jelentőségű alkotás, és a megszólaltatott nyitány dallamai, legkülönösebben a világszerte ismert és népszerű kánkán méltán aratott sikert a közönség soraiban.
Következett Giacomo Puccini „Bohémélet” című opera parafrázisa. A „legpárizsibb” négyfelvonásos mű zenéjéből Werner Gábor karmester, csellista alkotta meg Faludi Judit Liszt-díjas érdemes művész számára a parafrázist, melyet kizárólag a művésznőtől lehet hallani. Most is a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett művésznőtől hallgathattuk meg ezt a különleges alkotást. Mély átérzéssel, magával ragadó előadásával átélhettük a drámai opera minden mozzanatát. A katartikus élményt még fokozta a ráadásként Camille Saint-Saëns „A hattyú halála” című táncköltemény csellóra írt zenéjének megszólaltatása. A művésznő játékát hallgatva képzeletben szinte magunk előtt láttuk a mű fájdalmasan gyönyörű balettváltozatát is. A hatása a közönség körében leírhatatlan volt.
A balettirodalom egyik klasszikusa, Leo Delibes „Coppelia” című kétfelvonásos művéből a táncokat mutatta be a zenekar. Hallhattuk a prelude-et, a keringőt, a mazurkát s végezetül a balettműfajban elsőként színpadra állított csárdást, ami bizony megdobogtatta a hallgatóság szívét. Utóbbi megszólaltatásának érdekessége, hogy a kivetítőn „élőben” láthattuk egy színpadi felvételről a csárdást, és ez alkalommal nem a zenére táncoltak, hanem a táncra kellett összpontosítani a zenének, amelyet fantasztikus pontossággal oldott meg a zenekar. A közönség annyira a zene bűvületébe került, hogy a befejezést követően „elfelejtett” tapsolni. Farkas Pál ezt humorosan oldotta meg, ráadásként ismét eljátszották a csárdás befejező taktusait, erre kitört a tapsvihar.
A koncert – a zene bűvöletében – nagy ajándék volt a zenekedvelő közönségnek s joggal várjuk a bérletes folytatást.
- Nagy öröm számunkra, hogy újra elindulhatnak az élő zenés koncertjeink – mondta Farkas Pál. – Nagy az érdeklődés a közönség körében és nagyon sok programunk lesz pótolva, köztük a bérletes sorozat és a Köröndi koncertek. Ez utóbbi sorozatban augusztus 13-án Csillaghullás címmel adunk hangversenyt kései kezdéssel. Ezen a napon a legaktívabb a csillaghullás, így a zene mellett ezt az égi csodát is élvezheti a közönség. Bízunk benne, hogy augusztus 20-án, állami ünnepünkön is játszhatunk. Rengeteg fellépésünk lesz Dunakeszi mellett az ország különböző pontjain és bízunk benne, hogy az ősz folyamán a külföldi turnéink is elindulhatnak – mondta végezetül a karmester.
Katona M. István
A szerző felvételei
