2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán és ez extrém mértékű szúnyoginváziót eredményezett.Az állam úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést.
Az egységes védekezés így költséghatékonyabb, hiszen nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, illetve a védekezés is összehangolt. A központi szúnyoggyérítési program azokra a területekre terjed ki, ahol a szúnyoginvázió a legnagyobb méreteket ölti.
A munkálatokat a katasztrófavédelem irányítja, a kezeléseket szakemberek végzik, minden esetben a közegészségügyi hatóság által engedélyezett irtószerekkel. A konkrét felhasználást a vármegyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik.
Hol?
Azt, hogy mely területekre terjed ki a központi szúnyoggyérítés, szakértői vizsgálatok határozzák meg. Ezek a szakemberek entomológusok, vagyis rovartannal foglalkozó szakértők. A helyismerettel rendelkező entomológus szakemberek ismerik a szúnyogok tenyészőhelyeit, és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit, ezeken a pontokon mérik rendszeresen a csípésszámot, továbbá a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát.
Az adatokat kiegészítik az elmúlt évek ár- és belvízi védekezése során szerzett információkkal, valamint az állampolgárok által az önkormányzatok felé jelzett bejelentésekkel és a bejelentések alapján végzett szakértői vizsgálatokkal. A szakértők által folyamatosan végzett monitoring elengedhetetlen, mert a tenyészőhelyeket és az adott időjárási viszonyokat is figyelembe kell venni a kezelés helyének és gyakoriságának megállapításakor.
Mivel?
Az előírások szerint a szúnyoggyérítést alapvetően kétféle technológiával végzik, ott ahol azt a szakértő a szúnyogok egyedszám-növekedése miatt javasolja:
Biológiai lárvagyérítés; földi, vagy légi kijuttatással
A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával.
A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig lehetőség. A folyók áradása után, vagy esőzéskor milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetők meg. Ilyen erdős, fás területen a biológiai készítmény légi kijuttatása sem vezetne eredményre, hiszen a készítmény nem jutna el a fák lombjai alatt lévő vízfelületig, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek.
Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, vagy vödröt.
Kémiai szúnyoggyérítés; földi kijuttatással
A kémiai szúnyoggyérítés során egy piretroid hatóanyagú irtószert permeteznek a szakemberek földi úton, azaz platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével. Az eljárás történhet melegködképzéssel, ekkor az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a technológia elsősorban növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a létrejövő köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé használatos. A másik lehetőség az ULV eljárás, ami szintén apró cseppekben juttatja ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ezt az eljárást alkalmazzák.
Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, az csak többezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként mindössze fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. A kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a szúnyogirtás (az alacsony dózis miatt a méhfélékre és más kevésbé érzékeny rovarokra egyébként sincs letális hatása a készítményeknek). Ennek ellenére elővigyázatossági okokból a gyérítés előtt a szakemberek tájékoztatják a méhészeket, hogy mikor és hol lehet permetezésre számítani. A kémiai permetezés a települések belterületén zajlik.
A megelőző években légi kezeléseket is alkalmaztak, azonban a légi kijuttatásra engedélyezett szúnyogirtó készítmények engedélye lejárt, így a továbbiakban ezt a technológiát csak járványügyi veszélyhelyzet esetén, az országos tisztifőorvos egyedi hozzájárulásával lehet használni.
A lakosság is segíthet a szúnyoggyérítésben
Az országos tisztifőorvos által korábban elmondottak alapján a kis vízfelületeken fejlődő szúnyogok elleni hatékony védekezés érdekében a lakosság is sokat tehet:
- A szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket, a szabadban szárított ruhákat, a kezelés napján javasolt összegyűjteni vagy letakarni.
- A kezelés idejére és az azt követő 1 órában javasolt az ablakokat, ajtókat zárva tartani és a külső levegőt bejuttató mesterséges szellőztető berendezéseket kikapcsolni.
- A kezelt területen termő zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztás vagy feldolgozás előtt ajánlott megmosni.
- A kezelést végző gépkocsi közvetlen közelében tartózkodni nem szabad.
A szabadban, fedetlenül tárolt vízgyűjtő edényekben, a különböző tárgyakban megülő esővízben akár egy hét alatt is kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. A szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli
kisebb, pangó vízgyülemeket.
dunakeszi.hu
