„Hogy nem vettem észre, hogy milyen szép./ Milyen gyönyörű még mindig.” (részlet a darabból)
A Házasság hete nyitónapján, február 11-én, vasárnap nézhette meg a Dunakeszi Város Önkormányzatának meghívására érkező színházkedvelő közönség a Segítség, megnősültem! című egyszemélyes vígjátékot a VOKE József Attila Művelődési Központban. A Sebestyén Elemér azonos című regénye alapján írt kortárs komédiát Radnai Márk rendezte. Pindroch Csaba zseniális játékával közel 15 karaktert jelenített meg a színpadon jelmezek és kellékek nélkül.
Az előadás előtt a színpadi öltözőben sikerült egy rövid interjút készítenem a Jászai Mari-díjas színésszel, Pindroch Csabával, akitől azt kérdeztem :
– Ön szerint, mi a hosszú, boldog házasság titka, ha van ilyen egyáltalán?
– Nem tudom, mi a titka, de nagyon fontos, hogy ne ugorjunk fejest a dologba, hanem előtte ismerjük meg a másikat. Mi hét évig jártunk jegyben, mielőtt összeházasodtunk. Egyszer a feleségem egy ismerős pár esküvőjére nászajándéknak vett a piacon egy mérleget. Az egyik serpenyőbe a feleségre, a másikba a férjre jellemző dolgokat tett és kiegyenlítettük apró kavicsokkal. Mikor átadtuk, azt mondtuk, az a legfontosabb, figyeljenek arra, hogy ha a mérleg valamerre kileng, akkor a másik pakoljon bele a serpenyőbe, hogy mindig meglegyen ez az egyensúly. Szóval szerintem a legfontosabb, hogy tegyünk bele a másik serpenyőjébe is, közös ügyeink legyenek, ne szólózzunk egy kapcsolatban. Ez egy szövetség, s hogyha a Jóisten megadja, hogy gyerekek legyenek, akkor ugyan sokkal nehezebb, de egyben teljesebb is lesz ez a kapcsolat. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy házasság ne lenne gyermek nélkül is jól működő, egymást erősítő valami. Az alkalmazkodás a legfontosabb, meg a humor! Erről szól majd a ma délutáni és esti előadás.
– Ön szerepeket játszik a színpadon, vajon szükség van-e a házasságban arra, hogy néha szerepeket játszunk?
– Nem tudom. Az én feleségem színésznő. Van egy másik darabunk, ez a Mr. és Mrs., ahol öt különböző szerepet játszunk el. Az öt jeleneben effektív szerepjáték van, eljátszunk testvéreket, vakrandisokat, válóper előtt lévő házasokat, meleg főnököt a belé szerelmes titkárnőjével és egy idős színész házaspárt. Nekünk, a kapcsolatunknak nagyon jót tett. De nemcsak az, hogy eljátszhattunk különböző szerepeket és megélhettünk különböző alternatívákat, és kiderült, hogy számunkra az a legjobb, amit a jóisten adott, hanem az is, hogy meglett az a napi egy óra, heti egy este és havi egy nap, ami közös. Ez nagyon nehéz, pláne négy gyerekkel, de nekünk az, hogy elindulunk együtt a színházba, föllépünk, együtt vagyunk a szünetben és előadás után beülünk vacsorázni, nagyon sokat segített. Közös programokat kell csinálni. Ne szólózzunk! Mi együtt edzünk a feleségemmel. Együtt pakolunk bele mindent ebbe, amit a családnak hívnak.
– A mai előadásról egyszer azt nyilatkozta „olyan, mint egy szerelmi vallomás”. Mi a legfontosabb üzenete?
-Ez egy házasságpárti darab, bár üti vágja az intézményt, az anyósokat, a barátnőket, mindent. Egy 84 perces előjáték tele humorral, melynek a végén van egy mondat. Egy nagy felismerés: mi elnyomott férfiak vegyük észre a nagy jajgatás közepette, hogy gyémánton ülő koldusok vagyunk. Becsüljük meg a párunkat. A magánynál nincs rosszabb. Csodálatos dolog az, ha az embernek van egy párja.
– Ennél szebben nem is fejezhetnénk be ezt a beszélgetést, köszönöm szépen.
A sajátos humorral fűszerezett előadás telt ház előtt zajlott és vastapssal zárult. A darab utolsó, egyben kulcsmondata röviden, de lényegre törően fogalmazta meg a fő mondanivalót, mely a házasság hetén még aktuálisabb, mint máskor: Nézd meg az anyját és ettől függetlenül vedd el a lányát és szeresd nagyon!”
Balogh Edit
Fotó: filmkovacs.hu
