Ahogy az a Váci Polgári Est sorozat novemberi előadásának bevezetésében is elhangzott, ez a kezdeményezés nem pusztán közérdekű témák neves előadó-vendégekkel történő
közös elemzésére szolgál, hanem közösségépítés is egyben. Nos, az érdeklődő közösség egyre nagyobb létszámú, szemmel láthatóan folyamatosan bővül a vendégkör, a „törzsvendégek” mellett rendre megjelennek a közönség soraiban új csatlakozók is. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadása minden korábbi sikert, aktivitást
felülmúlt.
Az est bevezetéseként az ötlet- és házigazda, Rétvári Bence országgyűlési képviselő röviden beszámolt a választókerületben legújabban megvalósult beruházásokról, illetve azokról
az újabb döntésekről, amelyek számos további fejlesztés elindítására adnak lehetőséget.
Rétvári Bence elöljáróban kiemelte, mennyire fontos a települési önkormányzatok legújabb közös megnyilvánulása, az, hogy – Szita Károly kaposvári polgármester kezdeményezésére – a hazai helyhatóságok több mint nyolcvan százaléka kéri együttesen a brüsszeli szankciós politika megváltoztatását, másrészről pedig saját jogon járó, egyelőre visszatartott uniós forrásaik folyósítását.
– Nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy a magyar települések és a magyar emberek igyák meg annak a levét, hogy hibás döntések születnek sorozatban uniós szinten. Annak ellenére, hogy nehéz volt a vírusválság is, annak ellenére, hogy benne vagyunk egy energia- és egy háborús inflációs válságban, annak ellenére, hogy a szankciók mindenkit térdre kényszerítenek, csak azt nem, akit kellene, nos mindezek ellenére ez nem jelentheti idehaza a fejlődés megtorpanását, a gazdaság befagyását. Megpróbálhatják visszatartani a forrásainkat, szankciókkal is sújthatnak minket, de ennek nem lehet az a következménye, hogy a magyar kistelepüléseken megálljon a fejlődés. Tehát nincs olyan nehézség, ami miatt a kormány megnyirbálná, visszafogná a családok, a települések támogatását, sőt, jövőre is bővíteni fogjuk ezeket a támogatásokat – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.
Számszerűsítés gyanánt kiemelte: az idei év mérlegének megvonásaként elmondható, hogy eddig nagyjából 8,7 milliárd forint idei településfejlesztési támogatást lehet említeni, illetve a legújabb döntések további 1,6 milliárdra rúgnak, tehát 10 milliárd körüli a végösszeg akkor, amikor háborús szankciós év van, amikor épphogy kijöttünk a koronavírus járványból.
– Bízom benne, hogy nem tudják a terveinket és az itt élő embereknek az élni akarását megfojtani, megakadályozni, ebben szépen megyünk tovább, és ebben mindenféle okoskodás és kötözködés, a magyar baloldal mindenféle gáncsoskodása sem fogja a kedvünket szegni – szögezte le Rétvári Bence.
A helyi kérdés, helyi helyzet, helyi jövőkép vázolását követően aztán következett az előadó vendég, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő rövid bemutatása, majd az orosz-ukrán háború eddigi alakulásának, globális kihatásainak elemzése kérdezz-felelek formában.
A háború kirobbanásának előzményeként a biztonságpolitikai kérdésekben megkerülhetetlen szaktekintélynek számító vendég visszakanyarodott a hidegháború utáni német egység
kialakulásáig.
– Egy, a közvetlen előzmények vonatkozásában visszanyúlhatunk a német egységig, addig, amikor az NDK öt tartománya egyesével belépett a szövetségi köztársaságba, amivel létrejött a mai egységes Németország. Kettő: a Németország és a Szovjetunió közötti területek, valamennyi volt szocialista ország belépett a NATO-ba, EU-ba. Három: a szovjet bomlás nyomán három balti állam pillanatok alatt belépett a NATO-ba, EU-ba, elképesztő módon elnyomják az ott élő orosz kisebbséget, és elkezdődött az élet-halál harc Belorussziáért és Ukrajnáért. Utóbbi hivatalosan ’91-ben jött létre, elsőként Németország és Magyarország ismerte el, és itt megint sorrendbe állíthatunk tényeket. Egy: Ukrajna alapszerződéseinek volt egy olyan mondata, amely úgy hangzott, hogy elismeri Ukrajna határait most és a jövőben, ez utóbbiról volt vita, de mindenkivel ilyen alapszerződést kötöttek. Kettő: amióta Ukrajna van, vagy oroszbarát vagy nyugatbarát kormányai voltak. Három: a legközelebbi, de lassan már szintén történelmi távlatú közvetlen előzmény a krími háború, hiszen ezzel elkezdődött a most egyre inkább eszkalálódó orosz-ukrán szembenállás – emlékeztetett Nógrádi György.
A február 24-i orosz invázióindítás kapcsán megfogalmazta azt a határozott véleményét, hogy mivel akkoriban Zelenszkij népszerűsége tíz százalék alatt volt, Ukrajna gazdasága meg romokban, így a háború elindítása nem volt logikus és nem volt célszerű, mert a rendszer nagy valószínűség szerint záros határidőn belül „önerőből” összeomlott volna.
– A mostani helyzetet három dologgal jellemezném: egy, Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna az egyetlen ország, ahol nincs korrupció, kettő, azt is szétkürtölte, hogy a rakétacsapást Lengyelország ellen az oroszok csinálták, ezzel szemben erre már az amerikai elnök sem volt hajlandó felvenni a telefonját, három, hogy az ukrán vezetés bejelentette, hogy azt várja a szövetségeseitől, hogy ne akarjanak fegyverszünetet és békét, mert katonai győzelemre törekszik, bármelyik mondat elképesztő sületlenség, pont – jelentette ki Nógrádi György.
Világbotránynak minősítette a német külügyminiszter két megnyilatkozását, egyrészt azt, hogy ez egy megsemmisítési háború, mint emlékeztetett, ezt a szót Hitler használta, rajta
kívül senki más, másrészt szóba hozta ugyanezen politikus azon szövegét is, hogy téli spórolás kell, ilyet 1933 telén szintén Hitler mondott.
– Bár a politikai main-stream vonal szerint el kell menni a falig, hogy a háború Oroszország vereségéig tartson, a polgárok egyre több helyen elkezdtek kimenni az utcákra, tiltakozva a háború, a szankciós politika folytatása ellen, Zelenszkijt is mind többen kezdik megunni, az ottani belső politikai helyzet is borzalmas, ha csak két hétig nem kapna katonai és pénzügyi támogatást, összeomlana ez az egész, háborús pszichózisra épülő ukrán politika, meglátjuk, meddig marad a hatalomban a fővezér – fogalmazott Nógrádi György.
Ribáry Zoltán
