A 96 éves Dunakeszi Járműjavító életében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek, melyek közül kiemelkedik, hogy újra száz százalékban magyar tulajdonba került a vállalat. Nyár óta új igazgató irányítja a nagy múltú, napjainkban közel hatszáz munkavállalót foglalkoztató vasúti személykocsi gyártó- és javítóüzemet. A nemzetközi politikai és gazdasági folyamatok hatásai nem kerülik el a dunakeszi vállalatot sem, ám a magyar tulajdonos hatékony és rendkívül racionális üzletpolitikájának köszönhetően jelentős megrendelésekkel büszkélkedhet a Dunakeszi Járműjavító Kft., melynek ügyvezető igazgatójával, Schwartz Istvánnal beszélgettünk, aki szerint nagyon biztató képet mutat az üzem jövője.
– Értesüléseink szerint ön sok szállal kötődik a Dunakeszi Járműjavítóhoz, hiszen elég, ha csak azt említem, hogy az édesapja 40 évig volt az egyik gyáregységben csoportvezető, akinek a véleménye bizonyára hatással volt abban a döntésében, hogy önnek is az üzemben indult a szakmai karrierje, ahová az egyetemi évek és más magas beosztásokban eltöltött hosszú időszak után újra visszatért. Ennyire kötődik az üzemhez?
– Nem tagadom, hogy egy jó szakmai közösség szellemisége, munkamorálja mindig is vonzó volt számomra. Az üzemben töltött korábbi évekre életem meghatározó korszakaként gondolok. Édesapám itt volt az ablakszerelő brigád csoportvezetője, én pedig 1988-ban gyártástervező technológusként kezdtem dolgozni az üzemben, mellyel tanulmányi szerződésem volt, amikor a kecskeméti főiskolán tanultam. Gépészmérnöki és két közgazdász diplomával rendelkezem. Közel két évtizedig dolgoztam Dunakeszin, majd a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-nél folytattam, ahol a járműjavítási területnek voltam az igazgatója. Hat évig vezettem a Szolnoki Járműjavítót, amelyhez hozzátartozott a békéscsabai villamos nagy gépjavító is. 2015 augusztusától voltam a MÁV Start Zrt. általános vezérigazgató-helyettese. 2021 februárjában jöttem vissza Dunakeszire, mint projektvezető. Először az Alstom megkeresésekkel kapcsolatos projektek esetén a kapcsolattartás volt a feladatom, 2021 márciusától átvettem az ENR projekt irányítását, és 2021 augusztusától a cég operációs vezetőjeként tevékenykedtem. 2022. július 11-től vagyok a Dunakeszi Járműjavító Kft. ügyvezető igazgatója.
– A szakmai életútja is arról tanúskodik, hogy hazai „pályára” érkezett, erős gyökerek kötik a Dunakeszi Járműjavítóhoz. Gondolom ez óriási előny, hiszen szilárd alapokra tudja építeni a cég szakmai jövőjét. Vezetőként mire helyezi a fő hangsúlyt a mindennapok során?
– Célunk, hogy egy jól szervezett, összetartó csapatot építsünk, hogy minél jobb eredményeket érjünk el közös összefogással. Fontosnak tartom, hogy a magyar tulajdonos segítségével – a korábbiakhoz hasonlóan – jó szakmai kapcsolatot építsünk ki a MÁV-val, mellyel a folyamatos fővizsgajavításokra kötött szerződéseink révén, éves szinten 6-6,5 milliárd forint árbevételt tudunk realizálni. Ismét jelentkeztünk a másik hazai vasúti szolgáltató pályázataira, a GYSEV Zrt.-vel a javítási igényeik kiszolgálása céljából. Tulajdonosunk, a Ganz-MaVag Invest Zrt. hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a Siemens-szel, melynek keretében több projektben való együttműködést tervezünk, hamarosan hegesztett terméket szállíthatunk a Simens egyik folyamatban lévő projektjéhez. Azt gondoljuk, hogy egész szép jövő előtt áll Dunakeszi. Nagyon jó képzettségű, lojális, jó munkavállalói közösség dolgozik az üzemben. Jelenleg 551 fő az aktív dolgozói létszámunk.
– Szavaiból úgy érzékelem, jó hatással van a Dunakeszi Járműjavító jövőjére, hogy teljes egészében magyar tulajdonba került. Ugyanakkor sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az orosz cégekre kivetett szankciók milyen hatással vannak a magyar-orosz közös tulajdonú cégként korábban elnyert 1300 egyiptomi vasúti személykocsi gyártására kötött szerződés jövőjére?
– Közismert, hogy az orosz-ukrán háború – sok egyéb mellett – új helyzetet teremtett, a mi esetünkben megváltoztatta például nemcsak a cég tulajdonosi szerkezetét, de a finanszírozási rendszert is. A magyar tulajdonos hosszú távon szeretné működtetni és fejleszteni a dunakeszi gyárat. A megváltozott feltételeknek megfelelő kereskedelmi szerződés már aláírásra került az ENR-rel (Egyiptomi Nemzeti Vasút) és hamarosan aláírásra kerül a finanszírozási szerződés is. A gyártást ugyan lényegesen kisebb ütemben, de folyamatossá tudtuk tenni, novemberben ismét elindulnak a szállítások Egyiptomba. A projekt 1300 jármű szállításáról szólt, amely a most folyó tárgyalások alapján 1350 kocsira bővült. A Dunakeszi Járműjavítónak még kb. 600 kocsit kell leszállítania a megrendelőnek.
– A projekt újratárgyalása során sikerült érvényesíteniük a brutálisan megnövekedett költségeket? Milyen hatással lehet a határidők betartására a brüsszeli szankciós politika miatt keletkezett alapanyaghiány?
– A Ganz-MaVag International Kft. megkötötte a kereskedelmi szerződést az egyiptomi vasúttal. A szerződés újratárgyalásában az új, mai viszonyoknak megfelelő ütemezési tervet készítettünk. Az egyiptomi partnerrel megbeszéltük a finanszírozási feltételeket is, melynek következtében pozitív eredményt sikerült elérnünk.
– Milyen intézkedéseket tesznek a nem várható költségek megelőzése érdekében?
– Határozott szakmai törekvésünk, hogy minél magasabb legyen a magyar hozzáadott érték. Példaként említhetem, hogy Dunakeszin szeretnénk gyártani a forgóváz kereteket és a forgóváz himbáit. Ugyanakkor vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a kocsiszekrények összeállítását is itt Magyarországon végezzük el. Az egyiptomi projekt eddig úgy működött, hogy a fényezett kocsiszekrényeket szerzett be Dunakeszi, és itt „csak” az összeszerelést végeztük.
– Ki, ha nem ön tudja legjobban, hogy korábban Dunakeszi a komplett vasúti személykocsigyártás fellegvára volt…
– Erre törekszünk, hiszen nemcsak a múlt században, de a 2000-2009 közötti időszakban is számos olyan projekt volt, ami biztosította a teljes tervezéstől a kivitelezésig a munkát Dunakeszi számára.
– Napjainkban ez milyen képet mutat?
– A MÁV-os projektekben végzünk fejlesztési tevékenységet is. Az egyiptomi projektben nincs sok tervezési feladatunk, mivel a kivitelezésre szerződtünk. A jövőt illetően tervezzük, hogy ismét legyen járműgyártás Dunakeszin, amit megalapoz a nemzetközi gyártóvállalattal kötött együttműködési megállapodásunk is. Reménykeltőnek tartjuk a 1435-ös számú kormányhatározatot, amely 230 km/h maximális sebességre képes személyszállító szerelvény szolgáltatásként történő beszerzését irányozza elő. Bízunk benne, hogy ez a törekvés sikeresen megvalósul és akkor a Dunakeszi Járműjavító előtt is megnyílhatnak az új vasúti kocsik gyártásának lehetőségei.
– Ahogy önt hallgatom, számomra egyre inkább úgy tűnik, hogy biztató jövő elé néz a Dunakeszi Járműjavító.
– Mi is így érezzük, ezért dolgozunk. Jelenleg stabil a helyzetünk. Ahogy mondtam, a közbeszerzési eljárásban elnyert MÁV-START-os projektünk 2024 végéig biztos munkát ad az üzemnek. Az egyiptomi projektünk is 2024 szeptemberéig folyamatos munkát biztosít. Jelenleg azon dolgozunk, hogy ezzel párhuzamosan, és az ezt követő időszakban is legalább ilyen volumenű, vagy inkább több munkát tudjunk Dunakeszire hozni.
– Ehhez adottak a járműjavítóban a műszaki és személyi feltételek?
– A műszaki kompetenciánk nem változott. 96 éve folyamatosan fejlesztettük ezt az üzemet. Tényleg minden adottsága megvan műszakilag Dunakeszinek, hogy komplett vasúti járművet gyártson. A tervezési kompetenciánk egy kicsit megkopott a korábbiakhoz képest, amikor még képesek voltunk saját termékfejlesztésre. Napjainkban egy közel 10 fős mérnöki gárda áll a rendelkezésre, akik kisebb fejlesztéseket el tudnak végezni a jelenlegi piaci igényeknek megfelelően. A fizikai állományunk a fővizsgaterületen stabil, a jármű-összeszerelésben is megvan a szakmai kompetenciánk, hiszen az egyiptomi projektet jelenleg is szereljük. A jövőre gondolva a mérnöki kompetenciák mellett a hegesztési és a szekrénygyártási adottságainkat kell fejleszteni.
– Az elnyert megrendelések sikeres teljesítése új munkavállalókat igényel? Várható, hogy lesznek munkásfelvételek?
– 2023 első negyedévtől tervezzük növelni a szakmunkások létszámát, hiszen a jó lakatos-hegesztő szakmunkásokra, villanyszerelőkre, asztalosokra, fényezőkre és még számos szakma képviselőjére szükség van a vasúti személykocsi gyártásánál. A fizikai dolgozói állományunkat mintegy 100 fővel szeretnénk növelni, mert ismét fel kell futtatni az ENR projekt kibocsátását és jelenleg is több biztató tárgyalást folytatunk meglévő nemzetközi partnereinkkel. Jó lehetőséget jelenthet a Budapest által lehívott további CAF villamosok összeszerelése, melyek végszerelése korábban Dunakeszin valósult meg. Megkeresés és megfelelő kereskedelmi feltételek esetén jó lehetőség lenne számunkra ezen együttműködés folytatása, mely tevékenység már 2024 elején elkezdődhetne.
– A beszélgetésünket személyes jellegű kérdésekkel kezdtük, melyek tükrében az interjú zárásaként még inkább érzékelem, hogy ön valóban ezer szállal kötődik az itt dolgozó egykori, régi-új kollégáihoz, a Dunakeszi Járműjavító szakmai közösségéhez.
– Valóban! Nekem fontos ez a közel 100 éves, nagy múltú üzem, melyben szinte ugyanazokkal a kollégákkal dolgozom együtt, mint fiatal koromban. A gyár üzemcsarnokait végigjárva, a munkavállalók nagyrészét ismerősként köszönthetem, akikkel 20-30 éve együtt dolgoztam. Ezért tudom, hozzám hasonlóan nekik is fontos, hogy megint legyen Dunakeszin járműgyártás. Meggyőződésem, hogy ehhez minden kompetenciánk megvan. Én úgy érzékelem, hogy az emberek szeretnek itt dolgozni, jó a cégkultúra. Abban is bízom, hogy újra olyan jó lesz a közösségi, kulturális és sportélet a dolgozók körében, mint egykoron volt, amire mindannyian büszkék vagyunk. Munkatáraimmal együtt hiszek abban, hogy erős, összetartó közösségként sokkal jobb teljesítményekre vagyunk képesek, újra sikeressé formálhatjuk a Dunakeszi Járműjavítót, amire minden esélyünk megvan.
– Szép tervek, melyek megvalósításához sok sikert kívánok!
Vetési Imre
Fotó: KesziPress
