Kevesen tudják, hogy az Érik a ropogós cseresznye… kezdetű népdalt 1907-ben, Fóton gyűjtötte Bartók Béla. Bizonyára többek előtt ismert, hogy a szódavizet (mások szerint szikvizet) Fóton, a Somlyó oldalán lévő Fáy András borházánál mutatta be Jedlik Ányos az 1841. évi szüreten jelenlévő reformkori nagyjaink előtt. A délutánra már nehéznek érzett bort a szódával frissítve egy lazább, üde italt nyertek. Első ötletként a spriccer elnevezést találták ki rá, de ezt Vörösmarty Mihály németes hangzásúnak vélte és helyette a fröccs nevet javasolta. Így honosodott meg nyelvünkben e szó, s ma nem lepődik meg senki, ha valaki a kocsmában kisfröccsöt, vagy nagyfröccsöt rendel.
Azt viszont már biztosan nem kell magyarázni, hogy a Fóti dal Fóton született, s éppen itt az említett Somlyó oldalán, ahol Vörösmarty Mihály nem csak vendég volt Fáy Andrásnál, hiszen a Fáy Présháztól mindössze 50 méterre ma is áll és megtekinthető a róla elnevezett Vörösmarty kunyhó, ahol rendszeresen sok időt töltött. A Fóti dal kezdő sorai: Fölfelé száll borban a gyöngy… is emléket állítanak a fröccs találmányának, amely máig magyar ital, más nemzetek nem ismerik.
A reform kor nagyjai rendszeres vendégek voltak Fáy András, a nemzet mindenese fóti otthonában. Amikor Vörösmarty elkészült versével, elsőként az éppen jelen lévő Arany János, Bajza József, Deák Ferenc, Fáy András, Kossuth Lajos, Vachott József előtt szavalta el 1842. október 5-én. Ezeket a perceket Szemlér Mihály korabeli festő örökítette meg. Ez a mű aztán további ihletet adott két másik nagyszerű alkotás elkészítéséhez is. Németh Kálmán híres fóti szobrászművész 1970-ben faragta ki egy 2 méter széles fatáblára, majd Agárdi Gábor, a nemzet színésze megfestette egy szintén hasonló méretű vászonra. Az előző megtekinthető a Németh Kálmán Emlékházban, míg a festmény a Fáy Présház Étterem egyik helyiségében látható.
A Somlyó oldalán tartott idei szüreti mulatságon a Fáy András iskola diákjai élőképben is bemutatták a nagyszínpadon ezt a jeles eseményt, s a jelenlévő sokaság egy kedves ajándéknak is örülhetett, mert ki-ki hazavihette a Fóti dal szövegét hagyományos dűlt betűs írással tartalmazó papírtekercset, amelyet egy nemzeti színű szalag fogott össze.
A fenti történetek minden fóti szüret alkalmával elősejlenek a múlt homályából, de mintha az idei, szeptember 18-i szüreti felvonulás és mulatság a régi fényét, rangját is visszaadta volna az egykori fóti szüreteknek. Közel 40 lovas, és további 20 lovas szekér vitte hangos nótázás közben a tömeget végig a település utcáin, majd fölfelé a Fáy sétányon a Somlyóra. A menet néhány központi helyen megállt, és a szekerekről fürgén leugrált fiatalok hangulatos táncaikkal is csábították maguk után az utcára kitódult sokaságot. A feljutást persze az ilyenkor szokásos kisvonat is lehetővé tette.
Fönn a téren, aztán Dr. Vass György (képünkön b1) polgármester egy pohár borral koccintva kívánt mindenkinek kellemes időtöltést és jó mulatságot, amivel éltek is a jelenlévők, jóval a besötétedés utánig.
Windhager Károly
***
A nemzeti felemelkedés érdekében hozta létre Fáy András a Takarékszövetkezetet, amely a mai napig is a magyar bankrendszer egyik meghatározó egysége. Mikszáth Kálmán szerint, ha nem Széchenyit illetné „a legnagyobb magyar” jelző, akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán „a nemzet mindenese”.
