Miért vallotta Árpád vezér, a Turul dinasztia feje büszkén az ősének Attilát és népét, a hunokat? Miért nevezik az európai népek Magyarországot mind a mai napig Hungáriának? Miért tartják az ősi mondáink a magyarságot Attila (Etele) hunjai leszármazottainak? Mind a három kérdésre a helyes válasz: Mert így igaz! Mi ugyan mindig tudtuk, de ma már a nemzetközi régészeti kutatásokban elfogadott archeogenetikai eljárások is bizonyítják!
„…a legendákban és nemcsak a magyar hagyományokban, mondákban, hanem a dél-német gesztákban, a Niederlangen-Leedben Attilát egy bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek, férfiúnak ábrázolják, ugyanúgy, ahogy a görög Priszkosz rétor is. Attila, ha lehetett, megállapodott az ellenségeivel és megkímélte őket. Így tudtuk, így hirdettük egészen az 1850-es évekig. Akkortól a szittya-hun-magyar folytonosságot egy másik megközelítés szorította ki, a finnugor eredet…” (részlet Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter beszédéből, melyet az Attila szobor ünnepélyes felavatásán mondott el).
Szomorú, hogy dicső ősünknek, Attila hun királynak csak több mint ezerötszáz évi késéssel sikerült egy méltó szobrot emelnünk. Ennyi ideig nem lehetett az erős politikai ellenszélben Attilát elismerni, valódi tetteit megmutatni. A szobor felállítását még ma sem volt egyszerű elérni.
Nagy büszkeségünk, hogy az Attila-szobor ötlete és kivitelezése, majd a helyszín megtalálása Fótról indult el. Dr. Ciráki F. György kezdeményezte, hogy ideje végre egy komoly szobrot állítani Attila királynak. Doktor úr éveken keresztül keresett támogatókat, mire sikerült elegendő pénzt összegyűjteni, majd megfelelő szobrászt találni. Amikor pedig a közel 5 méter magas szobor elkészült, még helyszínt is kellett szerezni. Végül Csongrád-Csanád vármegye közgyűlése vállalta, hogy Ópusztaszeren fölállítják a Nemzeti Történeti Emlékpark bejáratánál. A szobrot egy, a megye minden településéről érkezett földből emelt dombon állították föl.
Az avatásra az idén, augusztus 19-én került sor, mintegy bevezetve a következő napi országos ünnepséget. „A magyar hőstörténelem három kulcsfigurája, Attila, Árpád és Szent István nemcsak egy etnikumhoz tartozik, hanem egy gondolatiság, egy szellemiség fogja őket össze, és ez az a példa, amelyik, mint a búvópatak, időről időre még a Habsburg uralom alatt is egészen napjainkig mindig megjelenik, mindig összetartja a nemzetet, és meghatározza, hogyan éljünk, mit tegyünk, és mi felé törekedjünk!” (Prof. Dr. Kásler Miklós)
Az ünnepélyes avatáson sok neves politikus, és igaz történelmünk után érdeklődő személy vett részt, többek közt jelentős számban Fótról.
Windhager Károly
